Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-312
Az országgyűlés képviselőházának 312. ülése. 1942. évi november hó 23-án, hétfőn, vitéz Tors Tibor és Krúdy Fereiic elnöklete alattTárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az 1943. évre szóló állami költségvetés. A közellátásügyi tárcanélküli miniszter költségvetése. Hozzászóltak : Gesztelyi Nagy László előadó, Németh Andor, Fricke Valér, Halmai János, br. Braunecker Antal, Nagy Ferenc, Kuncze Géza, Csorba Sándor, Donath György, Thassy Kristóf, Koltai József, gr. Festetics Domonkos, Pintér Béla, Csoór Lajos, Szász Lajos közellátásügyi miniszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak: vitéz Lukács Béla, Radocsaij László, Reményi-Schneller Lajos, Szász Lajos. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 17 -perckor.) I (Az elnöki széket vitéz Tors Tibor foglalja el.) Elnök: A t- Ház ülését megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvének vezetésére Porubszky Géza, a javaslatok mellett .felszó- j lalók jegyzésére Szeder János, a javaslatok i ellen felszólalók jegyzésére pedig Thuránszky Pál jegyző urakat kérem fel. Napirend szerint következik a közellátási tárcanélküli miniszter költségvetésének tárgyalása. Mielőtt az előadó úrnak a szót megadnám, a t. Ház tudomására hozom, hogy a költségvetéshez az egyes pártok a következő vezérszónokokat jelentették he : a Magyar Elet Pártja és az Erdélyi Párt: Fricke Valér, Kuncze Géza, Csorba Sándor, Donath György és báró Braunecker Antal képviselő urakat, a Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetsége Németh Andor/képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Halmai János képviselő urat, ;a Független Kisgazdapárt Nagy Ferenc képviselő urat, végül * az Egyesült Kereszténypárt Thassy Kristóf képviselő urat. A Ház a bejelentést tudomásul vesziGesztelyi Nagy László előadó urat illeti a szó. Gesztelyi Nagy László előadó: T. Ház! A közellátási tároanélküli minisztérium költségvetése, amelyet előterjeszteni kívánok, az 1943evre szól. A hatása és érdemi része azonban az 1942. esztendőről nyúlik át, vagyis az 1943. év első felében is éreztetni fogja hatását az' a sok termelési baj, elemi csapás, amely az KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. 1942. évet sújtotta. Ennek a költségvetésnek tehát az 1943. év első felére eső része még magán viseli az 1942-es évnek sok nehézségét és sok gazdasági hátrányát. (Ügy van!) A közellátási bajokat és nehézségeket a következő körülmények idézték elő : A három esztendeje tartó rossz gazdasági termés, a rengeteg talajvíz, az árvíz, a folyó év nyarán pedig a csapadékhiány, amely olyan rossz 'terméseredményben, jutott kifejezésre, amilyenre esztendők óta nem volt példa ebben az országban. A másik csonka országunk területi gyarapodása, amely minden becsületes magyar embert örömmel, boldogsággal és büszkeséggel kell, hogy el töltsön- A visszatért területeknek azonban vannak olyan részei, amelyek a termelés szempontjából alig számítanak, mint például Kárpátalja vagy KeletMagyarország egyes részei. Ä harmadik tényező a háború, amelyben vitéz honvédeink Európaszerte hősiesen állják meg. helyüket és harcolnak, szenvednek, nélkülöznek és véreznek azért, hogy nekünk nyugodt otthonunk legyen, hogy ne csak a mát, hanem a jövendőt is megépítsék és ne csak maguknak, hanem jgyermekeinknek. és unokáinknak is nyugodt és biztos életet és fejlődési lehetőséget biztosítsanak. Ennek a háborúnak velejárója az, hogy van háborús ipar, hadiipar, amely megfelelő anyaggal táplálja és látja el a hadrakelt seregeket, az itthoni katonákat, ezért ennek az iparnak munkásait, épp úgy kell látnunk, mint magukat a küzdő katonákatEz a három tényező hatott közre abban, hogy a közellátás terén »megnehezült az idők vészes járása felettünk«. Hiszen mjmdenki tudja, hogy ezek közül egy is elegendő ahhoz, 13
