Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-315

Az országgyűlés képviselőházának 315. azt -a munkát, legalább egy hónapig, ha nem tovább kell dolgoznia, mert az elszámolást végző cég alkalmazottai is ennyi ideig dolgoz­tak rajta. Ez a tisztviselő nem tud belemenni a kérdés szakszerűségébe, nem vizsgálja meg annak részleteit, hanem általánosságban elkezel alkudni az illető vállalkozóval és boldog, ha öt » százalékot lealkudott, ugyanakkor, amikor ezeknél az építkezéseknél a honvédelmi kincs­tár szerint csak 3% ha a znot Lehetne felszámí­tani. Nem ritka az az eset, hogy 10—15%-ot al­kudnak le az árakból, de a vállalkozó még min­dig jól jár, mert már előre számított arra, hogy 30%-ot fognak lealkudni, tehát még mindig megtalálta a számítását. Lehet építeni, kell is építeni a munkásfog­lalkoztatás és lakástermelés érdekében, ezt, a kérdést azonban nem olyan módon kell meg­oldani, mint ahogy a miniszter úr említette, hanem a rendelkezésre álló a<nyagot helyesen, célszerűen felhasználva kelll kislakások építé­sére fordítani és mes: kell találni a módot arra, hogy a termelési költség és a lakbér kö­zötti differenciát a közületek fizessék meg, akár az álllam. akár az egyes városok, akár pedig más közületek, amelyekre ezeket a ter­heket kirójják. Ezeknek az igénybevételeknek kapcsán akarom ugyancsak szóvá tenni azt az egészen lehetetlen helyzetet, amely a földbirtok terén fennáll. Pár szóval kívánom érinteni ezt a kérdést. E téren is az a helyzet, hogy a kiadott rendeletek . egyáltalán nem világosak, senki sem'tudja, hogy ebben á tekintetben mi a teendő. Egy esetet kívánok csak elmondani, amely rávilágít az egész helyzetre. Mi volt a földbirtokrendezés indító oka 1 ? Az, hogy földhöz kell juttatni a földnélküli parasztot. Az a körülmény, hogy ezt a kérdést úgy kívánják-e megoldani, hogy a zsidóktól veszik el azt a földet, amely erre a célra kell. az egészen másodrangú kérdés, mert lm nem lesz elég ez a föld, akkor majd jön utána a gróf birtoka is, hiszen úgy sincs megállás, ha egyszer erre a lejtőre rálépünk. Kik kapják azonban ezt a földet? (Malasits Géza: Falusi kocsmárosok!) Ez a kérdés már akkor is szóha­került, amikor a törvényjavaslatot tárgyaltuk és már akkor megnyilvánult az a kérelem, hog-y azoknak névjegyzékét akik földet kap­nak, méltóztassék letenni a Ház asztalára, látni akarjuk, kik kapják a földet­Érdekes jelenség, hogv Budapesten feltű­nően sok 2—300.000 pengős ház eladó. Kerestük, mi az oka ennek, miért adják el ezeket a ha­siakat. Azért, mert mindenki földbirtokot akar vmni. Az egvik eladó köztisztviselő, egy nagy közüzem vezérigazgatója, a második és har­madik szintén köztisztviselő, — ismerem TZ adatokat és a neveket — el akarja adni buda­pesti házát, mert arra számít, hogy abból a vételárból, amelyet kap. földet vehet. Ma vi­déken 100—150 vagv 200.000 pengőért 60—80. vagy 100 hold földet lehet kapni és egv 100 holdas birtokos már uraság, (vitéz Magasházy László: Százholdas birtokos még nem uraság! — Zaí. — Elnök cspnaet.) nem kell dolgoznia és a föld jövedelmezősége is jobb. (Ellpnmondá­sok á jobboldalon.) En csak az Ő eszük járása szerint mondom el, ahogyan ők goudoliák. Nem a?;ok reflektálnak tehát ezekr Q a földekre, akik értenek a föld megműveléséhez, nem azok- akik pfgész életükben túrták a földet (Malasits Géza: Falusi kocsmárosok!) és nem azok, akik abban reménykedtek, hogv egyszer valamikor föld­höz^-fognak jutni. Nem. Olyan réteg kapja ezt ülése 1942 november 26-án, csütörtökön. 263 a földet, amelynek ^földhöz juttatásával ez a kérdés nem oldódik meg és változatlanul fenn­áll az a kérdés, hogy mi lesz a földnélküli parasztsággal. (Malasits Géza közbeszól.) Ez a kérdés tehát nyitva marad, nem oldódik meg­A zsidó birtokok igénybevételével kap­csolatban csak egy esetet akarok elmondani. Itt van a pusztapéteri Auspitz György és fele­ségének jegespusztai birtoka, amely — úg;y tudom — 1603 hold. Ennek az ingatlannak a tulajdonjogát az 1942:XV. te. alapján az állam szerezte meg ós telekkönyvileg az állam által kijelölt szerv, az Országos Földhitelintézet javára is írták. 1942 augusztusában szakértő­hizottsiág szállt ki a helyszínre. Minthogy azt állapította meg, hogy a gazdálkodás minden tekintetben mintaszerű, amint ez számos más esetben is történt, azt javasolta, hogy továbbra is a régi tulajdonosok gazdálkodjanak az in­gatlanon, vagyis ők vegyék bérbe a most már állami tulajdonba került ingatlant. Ezzel szembeni 1942 októberében az egész 1600 ka­tasztrális holdnyi ingatlant bérbeadták Jur­esek Imrének (Börcs János: Csak nem"? Le­hetetlen! — Zaj a szélsőba 1 oldalon.) Nem tu­dom, vájjon ez a Juresek Imre öccse, fivére vagy rokona-e az államtitkár úrnak 1 ? (Zaj és ellenmondások jobbfelől.) Ezt nem tudom, tessék talán megállapítani. (Zaj. — Elnök csenget.) Én csak a nevet mondtam meg. azt, hogy Juresek Imrének adták bérbe. (Börcs János: Borzasztó!) Annak ellenére.tehát, hogy ezt a birtokot az állam telepítési célra vette igénybe, arra a c á lra, hogy az 1600 holdat majd kisnarasztok között felosztja és azoknak ad lehetőséget arra. hogy azon Tazdálkódjá­nak, az egész 1600 holdat bérbeadták Juresek Tmrének. (Zaj) A régi tulajdonosokat statá­riális úton (Zaj és eV elmondások jobbfelöl-) — gvorsp=ágot értem ezen — négy nap alatt mozdították el, négy. nap alatt kellett nekik a birtokot átadniok. De nemcsak a birtokot, hanem a kastélyt is, amely a törvény szerint nem is tartozik oda és amelyet Auspitz fele­sége építtetett _ (Baky László: Szegény Auspitz!) a saját pénzén. Auspitz felesége keresztény asszony. (Padiányi Gulyás Jenő: De zsidóhoz ment feleségül! — Felkiáltások jobbfelől: De a férje zsidó!) Sváb ez, nem zsidó, ilyen is van. (Pándi Antal; Nem stró­man ez a Juresek? — Derültséo.) Ezt tehát nem lett volna szabad idénybe venni. Nem tudom, vajion Juresek urat kiskorában az asztal kö­rül kergették-e, ha nem lakott kastélyban? (Derültség.) Nem ismerem a származását, nem tudom, vájjon az igényei csak kastélyban eléín'thetők-e ki, vagy pedig kastélyon kívül is?'- Ez mindenesetre jellemző eset arra, hogyan, intézik ezeket a kérdéseket és kik azok, akik földet kapnak. Mert nem azok kapnak földet, ­akiknek arra igényük van, hogy ott családot alakítsanak, hanem az egész dolog arra való, hogy egyesek megszedjék magukat. (Ügy van! Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon ) meg­tollasodjanak, anélkül, hogy erre valamilyen érdemet szereztek volna. Legfeljebb annyi az érdemük, hogy előkelő összeköttetésekkel és egyebekkel rendelkeznek. Ctt van egy másik eset. amelyet szintén el akarok mondani. (Halljuk! Halliuk! balfelől) Van Székesfehérváron egy fürdő, az Árpád­gyógyfürdő. am°lyet nem engednek üzembe he­lyezni, mert állítólag közveszélyes állapotban :van az épület. Nem ataols itt részleteiket..el'..

Next

/
Oldalképek
Tartalom