Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-321

584 Az országgyűlés képviselőházának 321. legmegfoghatóibb jövedelmek egyike, azonban az adóalanyt nem szabad teljesen kimeríteni, az adóalanyt nem. szabad tönkretenni, az adóalanyt kímélni kell, az adóalanyt nevelni kell és lehetőséget kell neki adni arra, hogy köz/teherviselési kötelezettségének eleget is tehessen. Én ebben a tekintetben javaslatot nem akarok tenni, habár természetes kérésem az violna, hogy a házbirtok jövedelem maradjon ki a felsorolásból. A másik a hadmentességi váltság. Ez mai formájában, új adónem. Amint az indokolás mondja, szedésének és beszünetetésének joga a minisztériumot illeti, célja az államháztartás rendkívüli kiadásának fedezése. Ezt az adót lényegileg a 24—70 éves férfiak közül csak annak kell fizetnie, akit sem tényleges katonai szolgálatra be nem hívtak, sem honvédelmi munkára igénybe nem vették. A mentesek osztályozása is helyes. Szerény körülményeik között élőknek lehetne azonban tekinteni azokat, akik a székesfővárosban 50 pengőnél, egyéb helyeken pedig 40 pengőnél többet nem fizetnek lakásukért, vagy ha saját házukban laknak, a lakás terjedelme legfeljebb egyszoba-konyha. Igen helyesen észrevételezi az indokolás, hogy nem tartoznak ide az úgynevezett garszónlakások. Épp így helyes az az intézkedés is, hogy az egyszeri hadkötelezettségi adó fizetésének ideje aiaitib a hadmentességi váltságot fizetni nem kell. A napszámosok és az ezekkel egy tekintet- alá eső személyek is mentesülnek a fizetés alól. Helyénvaló az is, hogy a 6 pengőnél nem nagyabb hadmentességi váltságIkivetése mellőzendő, mert ez több költséggel jár. A kedvezmények tekintetében az 1914/18. éyi világháborúban résztvett olyan személyeknél, akik vitézségi érem-, Károly-csapatkereszt, illetve kardos és koszorús tűzketresat birtokosai' az adómérséklést 50'%-ra emelném fel, amint ezt Faragó képviselőtársam is javasolta. A tiszti kitüntetéseket is figyelembe kell venni, mert a tiszteknek nem jár vitézségi érem. A három, illetőleg hat hónapos szolgálatot a javaslat egyhuzamban követeli meg^ ahhoz, hogy adómérséklésnek, illetőleg adótöi> lésnek legyen helye. Felfogásom szerint el lehetne állni az egyhuzamban való teljesítéstől, mert a katonai szolgálat rövid megszakítása semmi különösebb előnyt nem jelent a szolgálattevőre. Egyébként a törvényjavaslatot örömmel elfogadom. (Helyeslés és taps a középen. —• A szónokot üdvözlik.) Elnök. Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Csöór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat illeti a szó! Csoór Lajos: T. Képviselőház! Bármennyire szeretnék csatlakozni az előttem szólott t. képviselőtársam állásfoglalásához, nem tudom ezt megtenni és kénytelen vagyok a törvényjavaslat ellen felszólalni, s annak elvi jelentőségű hibáit kimutatni. Sajnálom, hogy a pénzügyminiszter úr nem tudja meghallgatni azokat az észrevételeket, amelyekeltl bátort vajgyjok' eliŐadiai) Ezek nem részletkérdések, hanem elvi jelentőségű dolgok, amelyek kimutatják, hogy ez a javaslat olyan csapni valóan rosszul van elkészítve, hogy igazán méltatlan ennek a törvényjavaslatnak az elkészítése ahhoz a nagy célhoz, melyet vele szolgálni akarunk. Magát az elvet, hogy bizonyos adót fizessenek azok, akik katonai szolgálatot nem teljesítenek, kivétel nélkül .mindnyájan helyeseljük, mind ellenzéki oldalról, mind természetesen a kormánypárt oldaláról is. Ezt a helyes ülése 1942 december 11-én, pénteken. elvet azonban úgy kellett volna törvényibe iktatni, hogy a kérdéisi igazságos módon és egyáltalában keresztülvihető módon szabályoztaEs'ék. Az előttem szólott t. képviselőtársam egyes részleiteket olvasott fel az 1880, évi törvényből a régi hadmentességi díjról. Én ajánottam volna amelyen t. törvényszerkesztő uraknak, hogy legalább ezt a régi törvényt tanulmányozták volna át* mert a mai korszakban sem szégyen, ha az öreg liberálisoktól tanulunk valami jót Ebből a törvényből lehetett volna helyes dolgokat tanulni és a helyes rendelkezéseit ebben a mostani törvényjavaslatban lehetett volna korszerűen alkalmazni. T. Képviselőház! Megállapítható és teljesen kétségtelen^ az előttem szótett t. képvisellőtársam is részletesen utal arra, hogy a hadkötelezettség, a katonai állítási kötelezettség mindenkinek a' legszemélyesebb kötelessége. Ezzel a hadmentességi váltsággal, illetőleg hadkötelezettségi adóval a személyes katonai állítási és szolgálati kötelezettség helyéből egy szurrogátumot állítunk, pénzben fogják megváltani, illetőleg megfizetni ezt a kötelezettséget azok, akik nem teljesítenek katonai szolgálatot. Azt hiszem minden emberi ész előtt egészen világos, hogy ha az alapkötelezettség ennyi akkor a szurrogátum sem lehet nem több, sem kevesebb. Ha bizonyos kötelezettséget vagyok köteles teljesíteni, mint Skatonai szolgálatot, akkor ha nem teljesítek katonai szolgálatot, hanem ezt pótolom pénzfizetéssell, az ilyen módon teljesített kötelesség nem lehet az előbbinél több vaigty kevesebb. T. Képviselőház! A törvényjavaslat ezt az egyszerű — &gy egyenlő eggyel — alapelvet egyáltalában nem tartja szem előtt:. A katonai szolgálati kötelezettség kivétel nélkül minden magyar állampolgár férfinak kötelessége. Ez alól semmi néven nevezendő felmentés nincs. Aki betöltötte ^ a 21. évét, az álHításköteles, akár hülye, akár vak, akár sánta, ha él és az 1939:11. tc.-ben nines egyetlen szó, nincs egyetlen mondat, amely mentesítené a íkatonai szolgálati kötelezettség alól. Vannak biztosítva bizonyos kedvezmények, póttartalék i szolgálat a kisgazdáknak, családfenntartóknak vagy papoknak és más ilyen kedvezmények, de mentesség nincs. Ha tehát az alapkötelezettségben ntincs mentesség, nem tudjom megérteni, hogy a szurrogátumban, a plénzlbeli fizetésben miért létesítjük a mentességeknek egész sorozatát. A javaslat hét pontban felsorolja^ hogy ezek is

% azok is, aimazok is mentesek. Ez a javaslat tehát egyszerűen eltörli az 1X1 elvet, mert amikor az alapkötelezettségben semmi mentességet nem biztosít, ugyanakkor a másik oldalon egész sor mentességet statuál. Az egy helyett nem egyet, hanem csak felet vagy egyharmadot állít a mérleg másik oldalára. Mindezt azonban fordítva is megcsinálják. Ha az illető törvényszerkesztő urak fáradságot vettek volna maguknak arra, hogy elolvassák a honvédelmi törvényt, abból megállapíthatták volna, hogy a honvédelmi kötelezettség először is tényleges szolgálati kötelezettségből áll, amelyet egy-két-három esztendeig kell teljesíteni. Utána következik a 42. évig az első tartalék. 42—48-ig a második tartalék, 48- -íiO-ig a harmadik tartalék, azután vége. A javaslát ezzel szemben valóságos adópolitikai Voronoff lett, mert megfiatalítja az embereket, hetven évesig ugyanazt a szolgálati kötelezettséget rója rájuk, min'tl a huszonnégyévesekre. A javaslat összeütközik a hon-