Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-321
Az országgyűlés képviselőházának 321. ségi váltság szedését az előző 12. § alapján fenntartja, a rendkívül körülmények között anyagi szolgáltatással járuljanak hozzá az államháztartás rendkívüli kiadásainak fedezéséhez.« Íme tehát, maga az indokolás is rámutat arra, hogy az ezen törvény alapján besze'dett összegeket hová kell fordítani: és pedilg az államháztartás rendkívüli kiadásainak fedezésére. Az indokolásban azonban azt szerettem volna látni, hogy körülbelül milyen összegre számíthatunk ebből az új adónemből. Természetesen hozzávetőleges adatokról Lehetne csupán szó, hilszen statisztikai adatok mégis csak állanak rendelkezésre. Mindenesetre azonban, legalább hozzávetőlegesen iki kellene mutatná, hogy körülbelül milyen összegre fog rúgni a tervbevett adó, hogy ennek megfelelően 1 elbírálható legyen a javaslatban előterjesztett adókulcs. így. csak sötétben tapogatódzunk és nem tudjuk, hogy sok vagy kevés-e á megállapítandó adó, magas vagy alacsony-e aiz adókulcs. Az előadó úr 60 millió pengőt említ. Nem tudom, hogy ezt a számot honnan vette, azonban adatok hiányában úgyszólván teljesen bizonytalanul szavazzuk meg a javaslatot, anélkül, hogy tudnók, mennyire is kell számítanunk. Nem lenne érdektelen, ha a miniszter úr e tekintetben némi adatokkal szolgálna. Ez a kifogásom azonban nem azt jelenti, mintha nem lennénk teljes bizalommal a pénzügyi kormányzaft iránt. A bizalom megvolt és meglesz mindaddig, amíg a miniszter úr kezében van a vezetés. (Ügy vom! Ügy van! Éljen%és a balközépen.) Mégis ezekre az adatokra az adókulcs elbírálása szempontjából szükség lett volna. Most már, ami magát a javallatot illeti, annak minden rendelkezésével egyetértünk. Helyeseknek és megfelelőknek tartjuk a javaslat intézkedéseit; legyen szabad mégis egy-két észr révé telt tennem. A javaslat 1. §-ának rendelkezéseit mindenben elfogadom és helyeslem a hadirokkantak és honvédelmi rokkantak kivételezését ez adónemmel kapcsolatban, mert amint az indokolás maga mondja, méltánytalan volna az ilyen személyeiktől anyagi áldozatot követelni. Az adó gazdasági színvonnia miiartt az adónem fizetése alól mentesek osztályozását is elfos-adom, habár az adóalapot magasabbra tenném. A két lakószobás épületek tulajdonosait mentesíteném akkor is, ha két lakószoba mellett konyha és mellékhelyiségek is volnának, fMeskó Zoltán: Hányan laknak a két szobában, az a lényeg!) Az indokolás természetesnek találja, hogy a külföldön tartózkodók, ha a magyar állam területén adóköteles jövedelmük nincs, mentesek legyenek az adónak megfizetése alól. Ez az adónem személyes adó jellegével bír. A magyar állampolgár, bárhol lakjék is, kiaitonai szolgálatának és hadi kötelezettségének mindenben eleget kell hogy tegyen, ha pedig ennek a, törvénynek hatálya alá esik, akkor adófizetési kötelezettsége is fennáll. Egészen más kérdés az,i hogy a kivetett adó a magyar állam területén adóköteles jövedelem hiányában behajtható-e rajta vagy sem, azonban semmiképpen sem olyan természetes, hogy a külföldön élő magyar személy az adó alól kivonható legyen. Amint köteles katonai szolgálatot • teljesíteni, hadbavonulni a külföldön tartózkodó magyar, úgy köteles ezt az adót is megfizetni, ha ennek a törvénynek hatálya alá esik. (Helyeslés a) balközépen.) ülése 1942 december 11-én, pénteken. 583 És itt legyen szabad kitérnem egy eléggé fontos kérdésre. Ez az adó személyhez kötött, a polgár személyének adottságaiból kifolyó adónem, amely helyettesíti az ugyancsak személyhez kötött katonai szolgálatot. Senki maga helyett mást nem küldhet a harctérre, mint ahogyan senki helyett mást besorozni nem lehet, tehát önmagának, személyesen kell a szolgálatot teljesítenie. Ezért azt állítom, hogy ezt az adónemet másra áthárítani nem lehet. Ezt a rendelkezést a törvény szövegébe kell beiktatni. Megtörténhetik ugyanis az, hogy például haszonbérbe adom a birtokomat és kikötöm, hogy a bérlő a bérösszegen kívül az Öszszes adókat fizetni, tartozik. Felfogásom szerint ezt az adót én nem háríthatom át a bérlőre. Helyeslem a 3. § rendelkezéseit is. A felmenő felelősségének megállapítása, továbbá az érdekelt és a felmenő egyetemleges felelősségének leszögezése is helyénvaló. Igen sok apa szívesen fogja megfizetni fia helyett az adót, azonban minden félreértés elkerülése végett világosan ki kellene mondani, hogy az anya, apa hiányában — hiszen az. anya is felmenő — nem köteles fiaiért hadkötelezettségi adót fizetni. Kérdés még, hogy a nagyapára vonatkozik-e ez az intézkedés, vagy sem? Szabályozni kellene az örökbefogadó szülők s a vallás miiatt különélő apa felelősségét is. A 7. § minden egyes pontjánál azt az utasítást olvasom ki, hogy »az adókötelezettség keletkezésének évében kivetett« földadó, házadó, általános kereseti adó, stb. veendő alapul az adókivetésnél. Ez a mondatszerkezet olyan, hogy nem lehet belőle világosan megérteni azt, hogy a földbirtoknak, a házbirtoknak, az általános kereseti adónak adókötelezettségi éve veendő-e alapul, avagy a jelen javaslat tárgyát képező adókötelezettség keletkezésének éve értendő. Ezt a megjegyzést csak a félreértés elkerülése végett eimlítem meg, mert maga az indokolás ebben a tekintetben egyebet nem mond és erre nincsen benne utalás, ellenben a 16. §-ban a törvényjavaslat kifejezetten kimondja, hogy a hadmentességi váltság fizetésének évében a jövedelemadó kivetésénél alapul vett jövedelem képezi, az, adóalapot és ez után alkalmazandó az adókulcs, itt tehát félreértésről nem lehet szó. A 7. § adókulcsait azonban egy kissé magasnak tartom. A földbirtok kataszteri tiszta jövedelmének minden koronája után 25 fillér, házbirtoknál a házadó 15%-a talán egy kicsit sok. Maradjunk a házbirtoknál. Ma a házbirtok már nem hasznothozó, hanem csak értékőrző vagyontárgy. A háztulajdonos ma már a pótadóval együtt bérjövedelméből körülbelül 75— 90%-ot fizet be az államnak, s a házadón és a pótadón kívül ugyancsak a házbérjövedelemből kell kifizetnie az úgynevezett városi mellékdíjakat is. Például Kolozsváron a szeméthordás díja a bérösszeg 3%-át teszi ki, a tűzvédelmi adó a bérösszeg 2 ezrelékét, a kéményseprési díj l'5 5 /o-át, az úgynevezett frontadó szintén 1%-ot tesz ki, stb. Ma már tehát ezekkel az egész bérjövedelem kimerült. Hol marad még a ház tatarozása költsége, jókarbantartása, ami a bérjövedelemnek körülbelül 20%-át teszi ki. A házbirtoknál tehát, ma csak ráfizetésről lehet beszélni. Ha tehát most továbbimegyünk és a házadó után 15%-ot vetünk ki ezen egyszeri hadkötelezettségi adó címén, azt a házbirtok már nem bírja el, ez már a bérjövedelmen felül van. Igaz ugyan, hogy a házbérjövedelem a
