Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-320

558 Az országgyűlés képviselőházának 320, ülése 1942 december 10-én, csütörtökön. szomt, ha figyelembe! vesszük azt, hogy ez a jövdelem bizonyos idő után emelkedhiettik, ak­kor a hadkötelezettségi adónál is éppen úgy méltányol» lenne a jövedelemváltozást figye­lembe venni, mint ahogy ia hiadmentességi váltságnál igenis figyelembe veszik a jövede­lemváltiozáfet a javaslati 17. §. (3) bekezdésében^ ami kimondja, hogy minden év november 1-én a tényleges helyzetnek megfelelően az adót újból elő leihlet írni. Csak nléhány példát mondtam, .amelyeik kimutatják a nagy és illo­gikus ellentétet a kótl adónem között; szinte látszik ezen <m adó javaslaton, hogy al két részt más valaki készítette el és a végén elimulasz­tották az egészért összhangba íhozni (Meskó Zoltán; Agglegények csinálták!) és ez okozta ezt az igen nagy ellentéteit a két adónem kö­zött. (Szöllősi Jenő: Ügy bizony!) T. Ház! A részletekre áttérve. f méltóztas­sék megengedni, hogy f elhív jarm a t Ház figyelmét a részleteknél is olyan hibákra és hiányosságokra!, melyek indokolják, hogy ezt a törvényjavaslatot nem tudom a részletes tárgyalás alapjául elfogadni. A haidkötelezett?' ségi adónál kimondja a törvény javaslat, hogy egyszeri hadkötelezeititségi iaidó alá esik. laiz a hadköteles, akit póttartalékba helyeztek, a póttartalékba helyeztettek adóalapja azonban egynyoleaddal csökken. Az indokolás szerint erre a póttaptailékosok közül csak azok vélt­nek számításba, akik, 1901-ben valgy ennél ké­sőbb születtek. Teljesen érthetetlen és az indokolási elol­vasása után gem tudom megérteni, hogy miért kellett ezt a cezúrát megvonni s aa 1901-es év­folyamot alapul venni, mert az, hogy a világ­háború után ez a néhány évfolyam, az 1901-es és az azt követő évfolyamok nem kerültek es nem kerülhettek sor alá, nem lehet indok akr kor, ha figyelembe vesszük, hogy a felvidéki bevonulástól kezdve ezek a póttartalékosok is teljesítettek katonai szolgálatot, (Palló Imre: Már őrmesterek!) és nagyon sokat ismerek, (vitéz Imrédy Béla: Kint vannak a fronton! — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Akkor nem fizetnek!) akik az elmúlt időben legalább másfél-, kétévi katonai szolgálatot teljesítettek. (Palló Imre: Kint voltak a fron­ton, mint póttartalékosok!) Ezekkel szemben roppant méltánytalan lenne, ha kimondanák, hogy adóalapjuk csak egynyolcaid-réss-zel csök­ken. Viszont ha a. dolog másik részét veszem és azt mondom, hogy az 1900, évben vagy ré­gebben születettek már nem tartoznak ezt az adót fizetni, ez is érthetetlen, mert aszóknak, akik a világháborúban alkalmatlanok 1 voltak vagy fel voltak mentve vagy más ok miaitt •nem teljesítettek kattonai szolgálatot ésl 1900­ban vagy mondjuk, 1880-ban születtek, éppen úgy kellene fizetniük, ezt az adót, mint azokr nak, akik Wichen születtek. (Reményi-Schnel­ler Lajos pénzügyminiszter: Fizetik is!) Az 1901es évfolyam alapulvételét tehát ebben: az adójavaslatbán semmiképpen nem tudom meg­érteni. T. Ház! Végigmehetnék sorban valamennyi szakaszon, azonban ezek a dolgok; már inkább a részletes tárgyalásra fognak tartozni; most azokra a szakaszokra hívom fel a t. Ház fi­gyelmét, amelyek kimutatják, hogy ez a had­kotelezettségi adóról és IbJadmentességi váltság­^fií- À törv énygiavaslat alapjaiban teljesen elhibázott. T. Ház! A törvényjavaslat 7. §-a kimondja. hogy az egyszeri hadkötezettségi adónak a fizetési kötelezettség egész tartamára szóló "(mértéke a fizetésre köteilezett jövedelemfor­rásához képest más a földbirtoknál, a házbir­toknál, az általános kereseti adó alá tartozó foglalkozásoknál, az ailikalmaizottak kereseti adója alá tartozó illetményeknél és a tőke- és tantiemjÖvedelmeknél. A 6. §. kimondja, hogy ezekéit a különféle jövedelmeket külön-külön' kell számításba venni, illetőleg a különféle jö­vedelmek alapján kell kivetni külön-külön az adókat és az így előállt adókat kell összeszá­mítani. Ezzel kapcsolatban nem tudom meg­érteni, hogy a törvényjavaslat az adóalap meg­határozásánál miért nem követi azt az elvet, amely minden adóztatásnak alapfeltétele, hogy az adóztatás igazságos* illetve progresszív le­gyen. Nem tudom megérteni, hogy annak a párholdas gazdának éppen úgy 25 fillért kell fizetnie a kataszteri Masztaij övedéiem. minden száz koronája után, mint az ezerholdas, birto­kosnak. Főleg azért nem tudom ezt megérteni. mert valamennyien tisztában vagyunk 1 azzal, hogy a kataszteri tiszta jövedelem megállapí­tása évtizedeikkel ezelőtt történt, amikor azon a nagybirtokon talán még mocsaras, szikese rossz legelők voltaik és akkor a nagybirtok minden 100 korona után éppúgy 25 fillér adót fizessen, mint az a kisbirtokos, akinek a ka­taszteri tiszta jövedelmét talán ujalbban álla­pították meg. (Szöllősi Jenő: Jó magasan!) Itt az lenne helyes, ha a pénzügymi­niszter úr alkalmazná a progresszivitást és kimondaná azt, hogy a kiishirtok; után keveseíbb az adó, mondjuk! 20 fillér vagy 15 fillér, a nagyt birtoknál pedíiig egészen 50 fillérig, vagy akár még magasabbra is emelkedik. Itt azután megint lehetett volna ebbe az adózásiba család­védelmi intézkedéseket 'belevinni, ki lehetett volna mondanlii azt, hogy a birtokosok és főleg a kisbirtofclosok hadmentességi adója csökken­tessék a családtagok számához képest. (Remé­nyi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Benne van !) Éppúgy hiányzik a progresszivitás az ál­talános kereseti adónál, az alkalmazottak ke­reseti adójánál sí a tőke- és tantiémjövedelmek­,nél is. Sokíklal helyesebbnek] tartottuk! volna, ha a kereseti adó ailá eső foglalikiozásoknál nem $% lett volna az adó akkor äs, itta az a kereseti adó alá eső jövedelem 5000 pengő vagy pedig 50.000 pengő, hanem itt is progressziót kellett volna alkalmazni és mindent fel kellene hasz­nálni arra, még ezt az adójiavaslatot is felhasz­nálni arra, hogy a kisembert védjük, támogas­suk!, (Szöllősi Jenő: Eli sem hiszi az ember, hogy nem úgy van!) hogy a családvédellmet, a népszaporodást előmozdítsuk, mert ez ugyan­csak egy hadjárat, egy belső hadjárat és a nem­zetnek a jövője függ attól, hogy a családvédel­met, a népszaporodást mennyire tudja előmoz­dítani. (Egy hang a szélsőbaloldalion: Liberális adózási) Az alkalmazottak kereseti adójánál a kulcs 6%, a progrèsszivitás szintén hiányzik. A tőke­és tantiémadónál ugyancsak 'hiányzik a pro­gresszivitás, pedig itt isi el 'tudom képzelni, hogy valalkü egy élet keserves [munkájával ösz­ázegyüjtött egy kis vagyonkát, talán annak a jövedelméből él és ezzel szemben áll az a dúsgazdag ember, akinek; bankbetétjei vannak, akiinek folyószámla követelése vlan és ugyan­csak 12%-os. adót fizet. (Meskó Zoltán: Ki IkjeU

Next

/
Oldalképek
Tartalom