Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-320

Àz országgyűlés képviselőházának 32Ô. ülése 1942 december lÖ-én, csütörtökön. 559 küldeni minden agglegényt a frontra! Ott keze dődik!) T, Ház! A házbirtoknál a házadó 15%-a az adóalap. Itt kifogásolnom kell azt, hogy az ideiglenes _ adómentes: épületek után m be akarja hajtani a pénzügyminiszter úr ezt a 15%-os adót. Amikor az épülő új házak megiklapták a 25 vagy 30 éves adómentességet, akikor ezzel azt az ígéretet is kapták, hogy ez után az épületrész után pedig házadót fizetn'i 25 évig nem kell. Ezzel szemben most ez a törvényjavaslat azi ideiglenesen adómentes házakat is 15%-os adóval sújtja. (Meskó Zoltán: Meg kell csinálni az. agglegény dandárt! — DerüUtség.) Elnök: Kérem Meskó képviselő urait, szíveskedjék most már az agglegényeíklet békében hagyná. (Élénk derültség") Mosonyi Kálmán: Én úgy érzem, t. Ház, hogy azt az ígéretet, amelyet a, pénzügyi kormányzat i

az, új házak! építése idején tett, be keltene váltani és ezeket a, házakait mentesíteni kellene a házadó 15%-át kitevő 'adó alól, viszont az így kieső jövedelem ellensúlyozás sara: a pénzügyminfezter úr egészen biztosan ikü fog találni vallamilyen más adóztatási lehetőséget, hogy az előirányzott adó összegében változás ne történjék. T. Képviselőház! Kimondja ez a törvényjavaslat, hogy az egyszeri hadkötelezettségi adónak még nem esedékes részeit törölni kell, ha a hadköteles mozgósítás esetén vagy háború idején katonai szolgálatra igémybevétetik. Erről már szóltam, amikor kimutattam a két adóra vonatkozó rendelkezések közötti ellentétet. Itt ismételten rá kívánok mutatni arra, hogy itt bizony ki kellett volna mondania a törvényjavaslatnak, hogy igenám, de csak akkor kell törölni a hadkötelezettségi adót, ha az illető legalább hathónapig katonai szolgálatot teljesít és a fele lesz törölve akkor, ha legalább háromhónapi szolgálatot teljesít. T. Képviselőház! A törvényjavaslat második része foglalkozik a hadmentességi váltsággal. Itt kifogásolnom kell azt, hogy a haidmentességi váltság fizetésére a 70-ik életévet állapítja meg, mint felső korhatárt ez a törvényjavastat. Én nagyon jól tudom, hogy ez a 7C-ik életév, mint korhatár, az 1939. II. tc.-ből került ebbe a javaslatba, tudniillik a munkaszolgálatra ott is a 70 éves korhatár van megállapítva, ha azonban figyelembe vesszük azt, hogy a késő öregkorban igen sokan vannak, akik nyugdíjból élnek, akiknek a megélhetésük nincs már annyira biztosítva, akkor én helyesebbnek tartanám, ha a pénzügyminiszter úr meggondolás tárgyává tenné azt, hogy ezt a hetvenéves korhatárt legalább hatvanévre szállítsa le. (Meskó Zoltán: Ez a helyes!) A 14. szakasz felsorolja a hadmentességi váltság alól menteseket. Itt hivatkoztam már arra, hogy a hősi kultusz elvénél fogva a 14. szakaszban felsoroltakat semmi körülmények között nem vehjetnénk menteseknek, mert az alapelvnek — hogy megismételjem — annak kellene lennie, hogy mindenki köteles hadr mentességi váltságot, hadkötelezettségi adót fizetni, abban az esetben, ha nincs kint a fronton, nem katonai szolgálattal, nem véráldozattal áldoz a mai súlyos időkben. A hadirokkantak ugyancsak mentesek a hadmentességi váltság alól. Hiányolnom kell azonban, hogy nem mondja ki a törvény javaslat a hadirokkantság mértékét. Hiszen tökéletesen helyeslem azt, hogy a 70, vagy 60 százalékos, de esetleg még KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. az 50 százalékos hadürokkant is teljesen mentesítve van a hadmentésségil váltság fizetése alól, de éppen úgy helytelenítenem kell azt, hogy aki például 25 százalékos rokkant, vagy honvédelmi rokkant és a civil életben el tud helyezkedni, éppúgy tud dolgozni, mint azelőtt, ez most indokolatlanul felmentést kapjon a hadmentességi váltság fizetése alól. Sokkal he>lyesebbnek tartanám, ha, a pénzügyminiszter úr azt tenné meggondolás tárgyává, hogy a 75 szá* zalékos és magasabb százalékú rokkantak^ teljesen mentesül jenek a váltság fizetése alól, a kisebb százalékúak pedig aránylagosam csökkentve fizessék a hadmentességi váltságot. (Meskó Zoltán: Már lefizette az adóját, aki megrokkant! — Reményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Hol marad a hősi kultusz?) Mentesek ai hadmentességi váltság fizetése alól azok is, akiknek a lakbére Budapesten 30 pengőnél, vidéken 20 pengőnél nem tesz ki többet. Itt viszont a 30 és 20 pengőt meglehetősem kevésnek tartom, mert Budapesten már igen kevés lakás van, amelyet 30 pengőért lehetne kivenni, úgyhogy itt ennek az összegnek megfelelő mérséklését kérem. (Bodor Márton: Pest környékén 120 pengőért sem lehet lakást kapni!) A törvényjavaslat mindjárt meghatározza a hadmentességi váltság mértékét is. Itt altalánosságban kénytelen vagyok azt a megjegyzést tenni, hogy ezeket a kulcsokat nem tartom megfelelő éknek és főleg ha figyelembe vesszük az adókulcsot, a váltság kulcsait meglehetősen alacsonynak tartom. Veszek itt rögtön egy kis példát. Van valakinek például havi 200 pengő, tehát évi 2400 pengő jövedelme, vagy ha imagasabb jövedelmet veszek, havi 5—600 pengőt, ahogyan kiszámítottam, például 8000 pengő évi jövedelemnél nem tesz ki többet, mint talán 150 —180 pengőt — hamarjában nincs itt a pontos számítás előttem, — amit ha havi részletekre elosztunk, látjuk, milyen kis összegnek felel csak meg. Azt hiszem, a pénzügyminiszter úr szívesen veszi felszólalásomnak ezt a részét. íReményi-Schneller Lajos pénzügyminiszter: Feltétlenül!) Valóban indokolt lenne, t. pénzügyminiszter úr, ezt az adókulcsot magasabban megállapítani, hogy érezze mindenki ha nincs kint a harctéren és nem járult véráldozattal a nemzet nagy küzdielméhez, akkor ezért neki valami mást is kell fizetnie. Egy ilyen havi 5—600 pengős jövedelemmel rendelkező ember ne. 15—20 pengő váltságot fizessen havonta, ha nem annyit, amennyinek fizetése mellett maga is látja, hogy ő is valóban kivette részét a nemzet'nagy harcából. (Meskó Zoltán: Helyes!) A lakbérek megállapításával kapcsolatban ^ pénzügyminiszter úr kimondja a törvényjavaslatban azt> hogy az albérlet címén fizetett bért a főbérleti díjból le kell vonni. Számtalan olyan család él itt Budapesten, amely albérletbeadással foglalkozik anélkül, hogy ez az albérletbeadás üzletszerű lenne. Számtalan zsidó család van, amely álbérletbie adlja ki a szobáit, de az albérleti díjból majdnem annyit vesz be, vagy éppen annyit vesz be. amennyit a régi kötöttbérű lakásért főbérlet címén fizet. Teljesen méltánytalan lenne, ha a főbérleti díjból ezt az albérleti díjat levonnánk és csak a differencia után vetnénk ki a hadmentességi adót. T. Képviselőház! A javaslat intézkedik arról is, hogy mikor kell az adló 50%-át és mikor kell az adó 100%-át törölni olyan egyéneknél, akik katonai vagy munkaszolgálatra vonulnak 77