Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-319
Âz országgyűlés képviselőházának SÎÙ. i az, ahol katonailag, közigazgatásilag vagy közgazdaságilag, haj nom is 'die facto birtokbavétellel, ellenben jogigényeinek és életszükségletei* nek kiterjesztésével azokra kihatásával étei onnan való felszívásával mégis ott van — a gyakorlat tanúsága szerint fizikai élettér lehet; a szellemi életteret fizikai élettérré tudja; változtatni egy-egy ilyen dinamikusabb nemzeti, mint ahogyan annakidején a mi ősünk, Attila király egy hatalmas életteret hozottl létre mindenütt és alatta germánok, gótok, gepidák, alánok, hunok, longobárdok stb. meneteltek a valóságos 'élettér felé. T. Képvfislőház! Ez az élettér-fogalom. A mostani szellemi élettérben való bizonyos vonatkozásokat és bizonyos fokig belenyúlásokat látok ittl egyesi felszólalásokban és sokszor vitatott és mindinkább napirendre kerülő nemzetiségi problémánál. T. IHáz! A nemzetiségi problémai meglehetősen kényes kérdés, amelyről azt szokták mondani, hogy nem nagyon való ma taglalni, szőrmentén kell kezelni, mert nemcsak belpolitikai, hanem külpolitikai vonatkozásai is vannak. Koncedálom is, hogy a kormány szerencsés kézzel kezeli ezeket a dolgolkal, idle bizonyos határa ennek a kérdésnek mégis van. Nem tagadom el azt .az impressziómat, hogy nem mindenben értek egyet az itt elhangzott nemzetiségi felszólalásokkal. Nem vagyok hajlandó az én magyar öncélú sági és szuverenitási érzésem rovására semmiféle belenyúlást engedni semmiféle nemzetiség részéről csak azélrt, tlogy én jó fiú legyek (Helyeslés a jobboldalon.) és ne adjak okot semmiféle rendbontásra és ne vádolta'íthasS'am meg azáltal, hogy (békétlenséget kezdek. Igen t. Képviselőház! Ki akar ebiben az országban békétlenséget ' bármiféle nemzetiséggel? Olyan ember itt nincs. De ismétjeliten hangoztatom, ai nemzetiségek részéről az első alapfeltétel, hogy ha ők mindazt a jót viszonozni akarják, amit! a Magyar Szent Koronától kapnak, — mert hogy ennyi jót semmi más országban nem kaptak, ezer éven át vagy hétszáz éven át, vagy kétszázötven éven át, az kétségtelen (Úgy van! Ügy van! jobbfelől.) és viszonozni akarják mindazt a sok polgárjogot, meggazdagodási hatalomhoz jutási lehetőséget, kulturális lehetőséget, a fejlődési és minden más lehetőséget, — akkor a legkevesebb az, hogy a magyar állam szuverenitásának gondolatához és a Szenti Korona érinthetetlenségének gondolatához még csak ne is közelítsenek. Éppen ezért kicsit furcsának találtam^ és jogászilag helyre kell ütnöm az egyik 'beszédet, amely azt mondja a nemzetiségi kérdésre vonatkozólag, hogy ha: a miniszterelnök úr úgy értette az ő szavalt, hogy az a bizonyos népcsoport egyenlő rangú és egyenlő jogú résat fog ezentúl venni az államalkotó elemek között; akkor nagyon jól értelmezte a miniszterelnök úr a szavait. Én most félreteszek minden kicsinyesebb meggondolást és egyszerűen mint! magyar jogász és mint igazságos jogászember fogok beszélni. (Halljuk! jobbfelőL) Hogyan liehet a Szent Korona tanához ilyen laikusan hozzányúlni? Most nem mint magyar ember fogok beszélni, hanem mint jogászember. Ha valaki azt mondja, hogy egyenrangú és egyenjogú államalkotó elem akar lenni eibben az országban a magyar néppel, vagy a magyar haitalommal, akkor annak tisztában kell lennie azzal a fogalommal, hogy mi is az a Szent Korona llése 1942 december 3-án, csütörtökön. 547 tana? Olyan kevés ember van evvel tisztában, hogy kénytelen vagyok megerősíteni és maikánsan és röviden megmondani, hogy voltaképpen mi az a Szent Korona tana, voltakér-pen miből áll a Szent Korona. (Halljuk! Halljuk!) A Szent Korona magában foglalja Magyarország területét, Magyarország népességét és a magyar hatalmat. Mii az a magyar hatalom ? A hatalmat gyakorolja a király, amikor király nincs, mint a jelen esetben, a kormányzó és a nép, illetőleg a nép az országgyűlésen keresztül. Ez a Szent Korona fizikai fogalma. Spirituális fogalma pedig a nemzet lelkisége, múltja, jelene és jövője. (Ügy van! Űg'y van!) Ha tehát akár egy népcsoport, akár egy nemzetiség, akár valamelyik társadalmi kategória magának egyenlő jogokat vindikál a Szent Korona hatalmában, az állami életben, akkor legalább annyit kleíl hozzáadnia, mint amennyit fizikailag és spiritualiter adott az a másik fél. Ha tehát a dolog lelki, szellemi oldalát nézzük, kell adnia a honfoglalást, kell adnia az ezeréves multat, kell adnia az ezeréves kultúrát^ kell adnia a mai harc állását, kell adnia hozzá a nép többségét, kell adnia hozzá a szellemi fölényt), kelli adnia hozzá mindazt, ami fizikailag és lelkileg a Szent Korona tanában benne foglaltatik. Ha most nem mint magyar ember beszélek, hanem mint egyszerű közjogász, akkor megkérdem a t. Képviselőházat: hát hol van itt rajtunk kívül még egy nép vagy nemzetiség, amely időbeni, területben, népben, hatalomban, kultúrában, vérzésben, elhivatásban, misszióban és mindenben, de mindenben, ami ezer év dicsőséges történetét jelenti itt, még csak megközelítőleg is aidott valamit a Szent Koronához? (Tetszés és taps.) Az beszéljen itt egyenrangúságról, egyenjogúságról, alkl mindezt hoztaj, vagy pedig érje he azzal az igazságos testvéri aránylagos résszel, amelyet ő mindebből teljesített és semmi esetre se hozzon hozzá egy olyan minuszt» amely et az ő pluszából le kell' vonni, ami pedig esetleg acsarkodást jejent a szentistváni gondolat elleni, de legkevésbbé se próibálja bármelyik nép, akármiféle hatalmi csoporthoz tartozik, ide a legkisebb mértékben is belopni egy más 1 , idegen élettér fogalmát, mert mi száz százalékig együtt masírozunk, együtt menetelünk bizonyos népekkel, mint testvéreikkel, de éppen ezért nem fogjuk tűrni semmiféle vonalon azt, hogy a mi életterünkbe belenyúljanak. (Ügy van! Úgy van! jobbfelől.) Hozzátartozik a magyar élet gondolatához és a magyar öncélúság gondolatához az, is, amit Stipeki Károly igen t. képviselőtársam mondott, hogy tudniillik az utóbbi években azt a furcsa mentalitást lehet tapasztalni, hogy amikor bizonyos területekről van szó, akkor valaki aztl mondja, hogy minek nekünk az a terület, azzal csak baj van, ezek ilyen meg olyan haszontalan lázongó embereik, stb., stb. Engedelmet! kérek, így beszélni megint nem szabad! (Úgy van! Ügy van\! jobbfelöl.) Szerintem azok, akik a Szent Korona tanából, amely» ben a magyar terület is benne van, egy szikrányiról, egy fűszálról, egy rögről is lemondanak, gyászmagyarok. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) Nem is gyáva magyarok, hanem gyása? magyarok! Semmit nem adunk fel ezekből, mert megsértettük a Szent Korona *anát, ha
