Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-317
Àz országgyűlés képviselőházának 317. i szempontból s minden adottságuk megvan ahhoz, hogy ilyen központokká felerősíttessenek. Ezeknek a ivarosoknak és ia hozzájuk gravitáló vidékeknek elevenségét, fejlődési lehetőségeit fokozott kereskedelmi és ipari megerősítéssel lehet megóvni az időleges elvértelenedés- •> tői. Azonkívül olyan pótlásokról kell gondoskodnunk az esetleg előálló hiányok kiegészítésénél, akik vagyonszerzési mohóságukkal nem licitálják túl azokat, akiknek leváltását komoly, életbevágó nemzetérdekek parancsolják. (Élénk helyeslés.) Az idegen uralom alatt főként a magyar kisiparosok és kiskereskedők adták míeg az elrománosodással szemben ezeknek a városoknak a magyar színét. A városokat lakó kisiparosság sokszor erejét meghaladóan vállalta a kisebbségi sorsot, ösztönösen vállalta és tartotta kötelességének, hogy műhelyében a szigorú rendelkezések ellenére is csak magyar fiukat nevielt az ipari foglalkozásra, csakhogy a magyar iparos őrhelyek üresek ne maradjanak. (Tetszés.) Büszkén vállalta a magyar sorsot és akadályul szolgált ahhoz, hogy az idegen gazdasági élet minden vonalon alkalmazkodni tudjon nemzeti ideológiájához. Még a soviniszta román is* ha becsületes munkát és zavartalan rendelést és le- i bonyolítást akart, magyar iparost, magyar munkást keresett fel. Ezért volt Bukarest Eomániában a legnagyobb magyar város, amelyet sokezer magyar munkás keze «melt ki a balkáni sárból. (Ügy van! úgy van!) A magyar iparos azokban az időkben állta az őrséget az idegen tengerben, amikor a magyar tisztviselők tízezrei voltak kénytelenek vándorbotot venni £ kezükbe és súlyosabbá kellett tenniök a minden * oldalról megcsonkított Magyarország terhét, ugyanakkor, amikor a magyar munkásságot kenyérszerzési és világnézeti tömegszuggesztiók a szociáldemokrata szervezetek körébe vonzották. Hiszen emlékezetünkben élnek azok az idők, amikor a magyar párt minden erejével azon munkálkodott, hogy a magyar munkásságot bevigye a párt kereteibe, hogy a faji összetartozandóság érzete bennük el ne halványuljon. Szomorúan kellett annakidején megállapítani, hogy a magyar pártnak ez a törekvése igen sovány eredményt hozott. Hála Istennek, a magyar munkásság azóta megtalálta önmagát és arra az útra tért, amelyen minden magyarnak haladnia kell. T. Ház! Mezey Lajos képviselőtársam beszédében új magyar középosztály kialakulásának szükségességét említette. A kibontakozó új magyar életben ennek mielőbb be is kell következnie. Valóban helyesen tapintott rá a képviselő úr beszédének ebben a részében nemzeti életünk súlyos hiányosságára. Mai középosztályunk nagyrésze a hivatalnokközéposztály függőségi helyzetében nem lehet kovásza, élesztője egy szabad véleményű és cselekvő irányú középosztálynak, a hivatalos szolgálat nem biztosíthat számára akadálytalanságot nagyobb lendületű közéleti vagy politikai tevékenységhez. Én hiszem, hogy kereskedelmi és ipari gazdasági életünk átállításával és erősödésével adva lesz a lehetőség az új középosztály kialakulására, amelyben a mezőgazdasággal foglalkozóknak is tekintélyes ezerepet kell betölteniök. A másik igen erős tartalékunk az eddig kevéssé méltányolt és gondozott iparosság (Ügy van! Ügy van! a középen.), amelynek öntudatos áldozatkészsége, nemzethűsége, az idegen uralom ideje alatt tanúsított magatartása büszkeséggel töltheti el a nemzetet. (Igaz! lése 1942 december 1-én, kedden. 365 Úgy v0n! a középen és a jobboldalon. — Padányi Gulyás Jenő: Ez független réteg!) Az értékes magyar iparos- és a gondosan ntevelt munkásrétegekhez kell lehajolni, ezeket kell felemelni és támogatni, hogy kialakulhasson belőlük az az egészséges kézműves- és középipar, amelyre nemcsak azért van szükség, hogy belőle és vele az új középosztály kiegészíttessék, hanem azért i& m. Q jrt nem tudhatjuk, hogy az új európai élettér' kialakulásakor milyen helyet tudunk a magunk számára biztosítani. Egy erősen gépesített kis- és középipar a társadalmi fejlődés útját nyitná meg a feltörő néprétegeiknek. (Padányi Gulyás Jenő: Nagyon igaz!) Ezeken kívül már most elő kell készítenünk a kis- és középipart a háborún tán i fokozottabb termelésire. A mai, háborút szolgáló magyar ipar termelését annakidiejét át kell állítani a béSkieszükségletet szolgáló cikkek termelésére. Ez az átállítás zökkenők nélkül sokféle okból hetek alatt nem történhetik meg. Tehát a könynyebben üzeimbehelyezhető kis üzemeknek már most íei kell készülnliök arra, hogy a harcterekről hazatérő sokezetr munkáskéz annakidején ne legyen tétlenségre kárihoztatva. T. Ház! Ez alkalommal ajánlom a kormány és az illetékes minilszter urak figyelmébe, tegyék lehetővé nagyobb összegek beillesztését a jövő éví^ költségvetésbe ipari közműhelyek létesítése céljából. Ez ugyan ndm csupán állami feladat, ez kötelességük a nagyobb városoknak is. Nem nyugodhatunk bele abba a mai tarthatatlan helyzetbe, hogy az önálló kisiparosság és a munkásság pinceodúkban, levegőtlen,, bűzös, sötét műhelyekben fonnyadjon el. (ügy van! Ügy van! t \a középen.) Elképzelhetetlen a magyar jövő szempontjából, Ihogy pincéikben elcsenevészedett nemzedékekre legyen alapozva a nemzeti kits- és középipar megizmosodása. T. Képviselőház! Ipari megerősödésünket szolgáin ók azzal is, ha az állam nemcsak önállósítási segélyakciókkal, hanem olcsó kamatozású, hosszú lejáratú, nagyobb összegű kölcsönökkel^ is segítené azokat a már nyolc-tíz év óta küzdő, támogatásra érdemes iparosokat, akiknek az életben való boldogulását osalk az akadályozza, hogy szegény földhözragadt szülői házakból kerültek az ipari pályára, és ott hajlék és tőke nélkül vegetálnak. Hogyan várhatjuk el ezektől ai magyar iparosioktól, hogy tőke nélkül megállják helyüket és versenyképesek legyenek és necsak két kézzel dolgozó emberek legyenek, hanem mint vállalkozó munkaadók, üzemvezetők számolnil és műhelyüket, üzemüket adminisztrálni tudó iparosok is. (lg a z! Ügy van! a % J0zépen.) Ezeket az évek szorgalmas munkájával tapasztalatokat szerzett értékes, vergődő magyarokat kell hossziile járatú kölcsönnel abb,a a helyzetbe juttatni, hogy különösen nemzetiségi lakossággal tűzdelt városokban olyan házakhoz jussanak, amelyekben lakásuk és műhelyük együtt lehet, amely házak őket a röghöz kössék, hogy őrhelyek legyenek a jövő nemzedékek számára. (Helyeslés.) Ezeknek a munkahelyeknek a falain "belül a magyar kenyér életet adó illata az a csodaszer, amely a névmagyarosításnál sokkal erősebb asszimiláló hatást vált ki a nemzetiségek lakta vidékeken. (Vá'rady József: Nagyon helyes megállapítás!) T. Képviselőház! Aligha lehet dolgozó ember számára nagyobb öröm, mint amilyen örömöt jelentett az ország több mint negyedmillió családja számára az iparügyi miniszter úr bejelentése arról, hogy aiz iparosság nyugellátá52*
