Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

Àz országgyűlés képviselőházának 316. ü Elnök: Németh Andor képviselő urat illeti íl SZO Németh Andor: T. Képviselőház! (Halljuk! a szélsőbaloldalon.) A közellátási tárca költségvetésének tárgyalásakor az idő rövidsége miatt nem térhettem volna ki a kormány jövő közellátási és termelési terveinek bírálatára. A közellátás biztosítására az európai országokban különféle rendszereket és módszereket találunk. Ezek nagyjából két csoportra oszthatók. Az elsőbe tartoznak azok a rendszerek, amelyek a termés bizonyos részének beszolgáltatását írják elő, a második csoportba pedig azokat sorozhatjuk, amelyek magának a termelésnek az irányításával, illetőleg előírásával foglalkoznak. Ha az elsőnél kezdjük, ismét különféle módszereket találunk. Az első, amelyet nálunk is alkalmaztak, az elszámoltatási rendszer. Ez kétségtelenül a legigazságosabb, mert hiszen figyelembeveszi a valóságos készleteket, figyelembeveszi az állatállományt stb. Bizonyos, hogy nagy hibája az, hogy nehézkes és n»agy apparátus szükséges a végrehajtásához^ de biztos az is, hogy a gazda szempontjából a legelőnyösebb megoldás. A másik módszer, amelyet szintén: alkalmaztunk, a termelés bizonyos százalékának leadása, mint például az árpából és zabból történt, (vitézi Imrédy Béla: Annak idején!) Ez sem volna rossz, ha előre tudja a termelő gazda, hogy ez fog történni, mert akkor eszerint állítja be vetésforgóját, a szükséglet szerint és az is természetes, hogy ez osak jó, ha nem a bruttó termésből adatják le a beszole-áltatandó százalékot, hanem a nettó termésből, a feleslegből. (vitéz Imrédy Béla: Ügy van!) Hátránya ennek a rendszernek az is, hogy szigorúan ellenőrizni' kell a cséplést, ami nálunk az idén teljesen. csődöt mondott, nem sikerült. Ami azután nálunk az idén ezzel kapcsolatban történt, az a legszerencsétlenebb megoldás volt, mert amikor már leadták a 22°/o-ot, illetőleg a cséplőrésszel és egyebekkel még magasabb százalékot az egyes terménvekből, akkor jött egy újabb rekvirálás, a főispáni rekvirálás, amelyet egészen furcsa módon önkéntes felajánlásnak neveztek. Én a bizottságban meg is kérdeztem a miniszter urat, hogy tulajdonképpen mi ez most, önkéntes felajánlás, avagy rekvirálás; mert ha önkéntes felajánlás, akkor az azt jelenti, hogy ne>m vágyok köteles leadni a kért mennyiséget, ha pedig rekvirálás, akkor meg ne nevezzük önkéntes felajánlásnak. Azt válaszolta nekem a miniszter úr, hogy igenis, ez önkéntes felajánlás és senki sem büntethető, ha nem teljesíti, (vitéz Imrédy Béla: Próbálja meg!) Ezzel szemben megnéztem a községekben azt a főispáni leiratot amelyet a községi jegyzők kaptak, annak végére az volt írva, hogy amennyiben az önkéntes felajánlás nem járna sikerrel, igénybevehető a csendőri karhatalom. Nyilvánvaló tehát, hogy ez inem önkéntes felajánlás, hanem rekvirálás, nem tudom.milyen rendelet vagy milyen jogforrás alapján. A harmadik módszer a holdanként kirótt mennyiségek leadása- ami például a burgonyánál és a tengerinél történt. Arról, hogy ez milyen szerencsétlenül sikerült, már eleget beszéltünk itt Tudjuk, hogy a hibák nagy része abból állt elő. hogy egészen hibás termésbecslésekből indultak ki, amelyek valószínűleg júliusban vagy augusztusban történtek, utána KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XVI. ése 1942 november 27-én, pénteken. 357 jött a nagy szárazság, a kukoricatermés soklkai kisebb volt, mint amilyet akkor, vártunk és ezáltal akkor nagy aránytalanságok és igazságtalanságok állottak elő. Sok helyen olyan nagy mennyiségek leadására kötelezték a gazdákat, amelyek meg sem termettek, neralhogy feleslegként mutatkoztak volna, de egyáltalán meg sem termeltek. Ebben & rendszerben ugyancsak az a nehézség, hogy itt meg a vetésterületet kell ellenőrizni és a nagyobb községekben ez bemondás alapján történik, a községi jegyző pedig nem tudja megállapítani, hogy egy hold volt-e a vetésterület vagy félhold és így tovább. Közös hibája mindezeknek az, hogy tulajdonképpen magát a termelést nem szabályozzák, nincsenek befolyással a vetésterület nagyságára sem és ísy magára a termelés mennyiségére sem. A második csoportba tartoznak azok a módszerek, amelyek magát a termelést irányítják vagy írják elő. A szomszédos államokban láttunk sok helyen prémiumokat, különösen a kenyérgabonáknál. Szlovákiában is my van. Ez feltétlenül nagy fokozását és serkentését jerlenti a kenyérgabona termelésének. Feltétlenül nagy áldozatot' jelent az állam részéről is, de azt hiszem, érdemes lett volna ezt az áldozatot nekünk is meghozni, mert hiszen éveken keresztül annakidején a bolettával úgyis premizáltuk a kenyérgabonákat. Jó lett volna ezt most is megtenni, talán egy bizonyos összeget mieg is takarítottunk volna akkor, ha a szántási prémiumok helyett az arra fordított összeget is erre fordítottuk volna. Ebben a termelési rendszerben azután a legradikálisabb mód a kényszer termel és, vagyis a Vetésterület előírása, ami nálunk például az olajosmagvakra van meg és amire Olaszországban is látunk példákat, ahol a közellátási tanács tartományonkint írja elő, hogy milyen területen milyen fajta növényeket kell termelni. Természetesen tekintetbe vették az éghajlati, a talaj- és a munkásviszonyokat is. A közellátási tárca vitájában az előadó úr beszédében eigy ellentmondást látok. Ő ugyanis azt mondotta, ihogy a múlt évihez képest 160.000 katasztrális holddal emelkedett nálunk a kenyérgabona vetésterülete. Azt .is mondotta, hogy 20,882.000 mázsa, volt a búzatermés, 5,049.000 mázsa volt a rozstermés, tehát összesen 25,931.000 mázsa volt a kenyérgabomatermés. A miniszter úr pedig azt mondotta, hogy a búzatermés átlaga volt 6.1 mázsa, a rozstermése pedig 4.6 mázsa. Vagyis, ha most az előbbi Összegeket ezekkel a terméseredményekkel elosztom, hogy megtudjam, mennyi vetésterületen állott elő ez a termés, akkor az jön ki, hogy 3.400.000 katasztrális hold volt a búzavetőterület és 1,097.000 katasztrális hold a rozsvetőterület vagyis 4^5 millió hold volt az egész kenyérgabona-vetésterület a megnagyobbodott Magyarországon ugyanakkor, amikor a trianoni területen 1934 és 1939 között a búzaterület 2.7—3.2 millió katasztrális hold között váltakozott a rozsterület pedig 11—1-2 millió. Szóval a kettő együtt 37— 4'2 millió katasztrális hold között van. (vitéz Imrédy Béla: Ügy van!) A szántóterület összesen 40%-kal emelkedett 97 millióról 13-5 millióra. Ha tehát aránylagos volna az emelkedés, ennek is 40%-kal kellett volna emelkednie, holott mégis csak alig valamivel nagyobb, csupán-500.000 holddal nagyobb a megnagyobbodott Magyarország kenyérgabona-vetésterülete, miint a. trianoni területé. így tehát szó sem lehet arról, hogy emelkedés állott volna elő a kenyérgabona területnél, hanem ellenke50