Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

Àz országgyűlés képviselőházának 316. Vonatkozásban egy gazda, az ő egyéni embersége aninál többet ér és munkája annál gyümölcsözőbb nemcsak saját maga és családja, hanem az egész nemzet számára is. Azt látjuk, hogy ma a népek óriási versenye bontakozik ki Európában. Ha mi ebben a versenyben meg akarunk állani és győzni akarunk, — márpedig győzni fogunk — akkor nekünk ennek a győzelemnek a feltételeit meg kell alapoznunk a magyar mezőgazdasági, ipari és kereskedelmi szakoktatásban* hogy a mi nemzetünk alkotó munkástényezői úgyis, mint egyének, úgyis, mint különös munkával megbízott rend, feltudják venni a versenyt Európa bármelyik népével Ennek a szakoktatásnak a feladata az, hogy a szakismeretek átadásán túl az alkotó magyar szellemnek is elsőrangú műhelye legyen. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Nekünk nemcsak általában gazdálkodásra, hanem magyar módoim való gazdálkodásra kell tanítanunk a magyar embert. És a gazdálkodásra való tanítás mellett a magyar mezőgazdasági iskolának ,a magyar népi szellem iskolájának is kell lennie. (Helyeslés.) A magyar ipari iskolának, kereskedelmi iskolának, a magyar tanonciskolának szakkérdésekben a legkiválóbb eredményeket kell közölnie; de a szakműveltség mellett a nemzeti szellem és nemzeti lélek legdöntőbb értékeit kell a benne nevelődő magyar jövendő elé odaállítania. A magyar szakoktatásnak van egy különös sajátos feladata éppen ezekben a háborús időkben és ez a magyar háziiparnak különös mértékben való fejlesztése. Ebbe a munkába, bele kell kapcsolnia a kultúrpolitiknáak a magyar rokkantakról való gondoskodását is, mert vannak, sajnos, a világháborúnak olyan új áldozatai, akik éppen rokkantságuk miatt földmívelésxe. ivagy más munkára nem alkalmasak, de ezek megfelelő neveléssel, vagy átképzéssel, háziipari munkára való tanítás által ai magyar kenyér megszerzésére ismét alkalmasokká tudnának válni. A magyalr kultúrpolitikának legközvetlenebb negyedik feladata aiz, hogy különös tekintettel gondoskodjék a magyar kulturális élet személyi feltételeiről, a magyar kultúrát hordozó teremtő és alkotó magyar emberekről. A kulturális ; élet személyi r tényezőit az álilianihoz való viszonyukban két csoportra oszthatjuk. A magyar kulturális életet alkotó és hordozó személyek egyrésze állami alkalmazott, — gondolok itt tanítókra, tanárokra, vagy a részben állami támogatásból élőkre, a lelkipásztorokra és orvosokra. Az állami kultu

: ralis életnek vannak azonban olyan személyi tényezői is, az újságírók, írók, művészek, akik az állami élettel olyan szerves kapcsolatban nincsenek, mint a tanítók, tanárok, lelkipásztorok vagy orvosok. Az államnak az a feladata, hoigy különös mértékben teremtse meg az Wnyaigi feltételeit mindazoknak a ikultSrális munkát végző magyar embereknek, akik ennek a szolgálatnak dandárját végzik. Világosan kell látnunk, hogy magyar kultúrpolitikát magyar tanító, magyar tanár, magyar lelkipásztor, magyar orvos nélkül véígezni nem le- ', h et és a magyar kultúrpolitika az egyetemes maigyar politikának nem egy szelete, egy elhanyagolható része, hanem központja, mert ezen keresztül áradí a lélek a nemzet életébe. Nekünk tehát olyan viszonyokat kell teremtenünk, amelyek mellett a nemzeti leieknek legfontosabb őrállói és pásztorai*"a maguk munülése Ï942 november 27-én, pénteken. 355 kaját a legsikeresebben és legszabadabban ki tudják fejteni. Örömmel üdvözöljük azt, hogy ebben a költségvetésben gondoskodás történik a háborús nehézségieknek megfelelő mértékben ezeknek a kulturális' tényezőknek a fenntartásáról léte gondozásáról, de ki kell jelentenünk, hogy esedékes •OS* cl világháború végén gyökerében megoldandó a tanítói, tanári orvosi és lelkipásztori fizetéseknek gyökeres rendezése, hogy a nemzeti kultúrának ezek a leghivatottabb munkásai, napszámosai, munkájukat egyre teljesebb mértékben be tudják tölteni. A másik kérdés a személyi feltételekkel kapcsolatban az, hogy miiképpen lehet a szabadszervezetben mükö'dő újságíróknak, íróknak, költőknek, és művészeknek az életét és alkotó munkáját az egész, nemzet és az egész állam kultúrpolitikájába szervesen 'bekapcsolni. Az egyik feladat ezen a téren az államira, hárul és abban: nyilvánul meg, hogy az államnak különös métékben gondoskodnia kell arról, hogy a nemzeti szellemet igazán kifejező, a keresztény szellemet igazán szolgáló magyar művészek, magyair tehetségek és alkotó erők ebben az országban anyagi szükség miatt: munkateljesítményükben meg ne bénuljanak. Mindent meg kell tennie a magyar kultúrpolitikának, hogy minden magyar alkotó szabad személy számára, aki ,a magyar szellemnek és a, keresztény gondolatnak) letéteményese, inegaidja azokat az anyagi feltételeket, amelyek mellett ő szabadon és sikeresen tud alkotni. A kérdésnek ehhez a vonatkozáshoz tartozik a magyar újságírók életének etgyiki legdöntőbb és legfontosabb kérdése. T. Ház! Köztudomású dolog, hogy a magyar újságíróknak megvan a maguk külön nyngdí jegyesül etei Ez a nyugdíjegyesület óriási terhet ró az újságírókra és ezekkel a terhekkel arányban nem álló csekély mértékben tud csak az, elöregedett újságírók vagy újságíró özvegyek és árvák életéről gondoskodni. Feltétlenül szükség van arra, hogy a magyar kultúrpolitika felelős tényezői felvegyék a kapcsolatot a magyar újságírók szervezetével és megtalálják a módját annak, hogyan lehet az újságírók nyugdíjintézetét szervesen belekapcsolni az állami alkalmazottak nyugdíjegyeisületébe, hogy ebben az országban ne történhessék meg az, hogy a magyar tollnak, a magyalr közvéleménynek > leghivatottabb munkásai, frontharcosai, az újságírók, almikor megöregednek nyomomba süllyedjenek, vagy amikor egy újságíró, kidől, akkor a családijai a nyomor szélén maradjon és kegyelemkenyérre szoruljon. Örömmel láttukj az elmúlt napokban a magyar kultúrpolitikának egy értékes megnyilvánulását, amikor a nemzetvédelmi propagandaminiszter úr találkozásra gyűjtötte össze az ország legkiválóbb íróit és napokon keresztül tanácsokozotti velük) a nemzeti életnek és az íriói életinek legfontosabb kérdéseiről. .Feltétlenül szükség van arra, hogy a szellem szabad emberei és, az állami élet felelős vezetői egymással találkozzanak. Szükséges, hogy ezek, a találkozások a legteljesebb őszinteség és bizalom jegyében folyjanak lei, egyfelől azért, hogy a magyar író, aki a magyar társadalom és nemzet életének legérzékenyebb műszere, őszintén és igazán elmondhassa az állani élet felelős vezetőinek mindazt, amit ő a