Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

354 A« országgyűlés képviselőházának 316. bői. Nekünk világosan és tisztán kell látnunk, hogy mindaz, aimü népnevelés, akár iskolai, akár iskolánkívüli népnevelés, nem tartozhattok, fielí'ogásom szerint, a propogandaminiszter hatáskörébe. A népfőiskolai munka egész Európában, ahol kibontakozott, a kulturális életnek egyik legdöntőbb, legfontosabb tényezője. Ennek a tényezőnek nem aiz a feladata, hogy a nemzet életét időszaki vonatkozásokban tájékoztassa, hanem az, hogy a legmélyebb ala,pjait rakja le egy igazi népi műveltségnek, ez pedig föltétlenül a nevelési programomba tartozik, tehát a kultuszminiszternek a tárcája körébe utalandó. A pony varkérdéssel kapcsolatban örömmel kell üdvözölnünk a minisztériumnak azt a riendelkezését, amely a ponyva terjedésének gátat vet. Ezzel kapcsolatban azonban meg^ kell állapítanunk azt, hogy a ponyva fogalmának megállapítása nem a legszerencsésebben történt mert nem minden ponyva, ami három pengőnél olcsóbb és nem minden nem ponyva, ami három pengőnél drágább. (Ügy van! Ügy van!) A ponyva fogalmának ilyen megállapítása okozhatta azt, hogy ennek az országnak az egyik legnagyobb szellemi értéke, egyik le<guagyobb írója, az új magyar gondolkozás egyik legnagyobb serkentője és kialakítója, Szabó Dezső, megfosztatott annak lehetőségétől, hogy minden nehézség és zökkenő nélkül minden hónapban kiadhassa lelkiismeretet ébresztő füzeteit. magyar öntudatot tisztító írásait. Olyan nehézségek, adminisztrációs nehézségek elé került ez a nagy magyar író, hogy a ponyvarendeletnek .életbelépés© után kénytelen volt füzeteinek megjelenését megszüntetni. (Mester Miklós: Ezen segíteni kell! Igaza yan!) Erről a helyről is a legmélyebb tisztelettel kérem a miniszterelnök urat, méltóztassék módot találni arra,, hogy egy olyan nagy magyar érték, mint Szabó Dezső, akire ezekben az időkben a magyarságnak föltétlenül szüksége van (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), minden zökkenés nélkül módot találjon arra,, hogy minden hónap ban az eddigi kétpiengős áron kiadott füzeteit a magyar szellem ébresztésére és erősítésére ki tudja adni. (Kállay Miklós miniszterelnök: Csak őrajta múlik!) A magyar kultúrpolitikának második feladata a szellemi értékeknek védelme mellett a magyar népi műveltség értékeinek szerves belekapcsolása az egész magyar nemzet és magyar állam kulturális vérkeringésébe. Ezen a téren örömmel állapítom me^, hogy ma már nemcsak az egész, ország közvéleménye kívánja a magyar népi irodalomnak, népi művészetnek tiszteletét és szerves belekapcsolását az általános magyar szellemi életbe. Mi Kolozsvárt örömmel hallottuk a kultuszminiszter úrnak két beszédét, az egyiket, amelyet az erdélyi tanítósághoz, a másikat, amelyet az • egyetem megnyitásakor az egész Erdély közvéleményéhez intézett és amelyekben ő maga határozottan kifejezte azt, hogy az elemi és a középiskolákból ki kell, küszöbölni az^ idegen elemeken felépülő műdal oknak a tanítását és« helyet kell adni a tősgyökeres, ősi magyar népdaloknak. (Helyeslés és taps.) Ugyanő kijelent ette, hogy a magyarságtudomány értékeinek már az óvodától kezdve helyet kell^ biztosítani a magyar népnevelési és népoktatás minden fokozatán. Örömmel üdvözöltük az egyetem jubileumi ünnepélyén tett kijelentését, amikor azt mondotta, hogy különös mértékben gondoskodni kíván arról, hogy a magyarságtudománynak minden magyar tudományegyeteimen minél több szervezett tanszéke legyen. ülése 1942 november 27-én, pénteken: A közvéleménynek ez az, általános megnyilvánulása, a kultuszminiszternek ez a kijelentése biztosítéka annak, hogy a magyar művelődésnek állami keretek között folyó élete lényeges és dlöntőí fordulóhoz érkezett s a magyar népi fiizellem helyet fog találni a magyar nemzeti és állami élet minden területén, a'hol erre szükség vlan. Ezzel a népiséggel kapcsolatban azonban a kérdésnek egy más vonatkozására is rá kell világítanom. Végzetes tévedés a magyar nép nevelésiének kérdését úgy nézni, hogy van egy magyar nép, amelyet nevelni, kell, van egy magyar nép, amelybe bele kell dolgozni a magyar nemzeti művelődés elemeit Tisztán és világosan kell látni, hogy a magyar nép nem csupán receptív eleme a magyar kulturális életnek, hanem éppen olyan alkotó tényezője, mint "a magyar zseni vagy a magyar

1 tehetség. Világosan és tisztán kell látnunk, hogy népünkben sokkal ösztönösebben, sokkal mélyeiben van benne az élő magyar nemzeti kulturális életfolyamat, mint példiául a középosztályban. Akkor, amikor mi ebben az országban intézményesen és' széles keretekben akarunk magyar népnevelő munkát végezni, mindig úgy kell a magyar népet tekintenünk, mint amely maga alkotja művészetét, kultúráját. Nem kij vülről kell beledolgoznunk a szá,mára idegen | vagy tőle távol levő elemeket, hanem ezt a magyar népet a maga kultúrát, művészetet, i irodalmat és szellemet alkotó; folyamatában i kell minden magyar népnevelő törekvésnek és i munkásnak néznie. Ezzel a szemlélettel tudjuk i a mostan kibontakozó iskoiánkívüli népnevelő | munkát valóban óriási horderejűvé és a mai gyár kultúrtörténet új szakaszát megnyitó munkává és feladatvállalásisá tenni. Ma, t. Ház, gyakran hallunk a magyar népi gondolat hangoztatásáról. Gyakran látjuk, hogy a magyar népi gandolat, (népi művelt séget, népi értékeket szembeállítják a magyar történelmi és a magyar szellemi kultúrával, amely nem a népnek a nagy közösségében, hainem egyes alkotó szellemeinek munkájában állott elő. Amilyen mértékben hangsúlyozzuk azt, hogy az új magyar kultúrpolitikának: a magyar népi szellem értékeit bele kell dolgoznia az egész magyar nemzet szellemi életébe, ugyanolyan mértékben hangsúlyoznunk kell, hogy a nagy magyar alkotó zsenik és tehetségek munkáján keresztül kialakult értékeket viszont bele kell dolgoznunk képünknek és nemzetünknek életébe. (Helyeslés jobbfelől.) Ma nem szabad szektás elkülönítéssel egvmással szembeállítani a m épi és történelmi szellemi műveltségünket. Éppen azt kell az új magyar kultúrpolitikának bebizonyítania, hogy az egyetlen alkotó magyar szellem, magyar géniusz ugyanazt az értéket termeli ki a népinek öntudatlan, nagy tömegein keresztül, mini amelv értékeket a felszínre hozták tehetségei. Ha így nézzük a magyar népi műveltségnek a kérdéseit és ennek a népi műveltségnek értékeit beledolgozzuk az egész magyar kulturális életbe, akkot ott olyan megújulást készítünk elő, amelynek kihatása mind a társadalmi, mind a gazdasági életben a legjobb gyümölcsöket fogja megteremni. A magyar kultúrpolitikának harmadik feladata a magyar szakoktatásról való különös mértékű gondoskodás. Egyre világosabban felismerhetjük azt, hogy a műveltségnek megvan a maga gyakorlati jelentősége. Minél művelI tebb és tanultabb általános magyar és szak-