Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

Àz országgyűlés képviselőházának 316. ülése 1942 november 27-én, pénteken. 353 tisztázta az egyes kulturális tényezőknek, legelsősorban a egyházaknak az államhoz való viszonyát, megalkotta azokat a kereteiket, amelyekben a népiskolai, középiskolai és főiskolai oktatás és nevelés folyik az országban, lefektette azokat az. elveket, amelyek szabályozzák a nemzet egész kultúrpolitikájának menetét. Ezzel párhuzamban az elmúlt század kultúrpolitikába létrehozta iái magyar kulturális élet legfontosabb intézményeit és gondoskodott ezek fenntartásáról. Ennek a századnak kultúrpolitikája leginkább az intézmények továbbfejlesztésében csúcsosodott ki és nyugodtan elmondhatjuk, hogy a Trianon utáni korszakban különös mértékben fejlődött tovább a- magyar kultúrpolitikának, az intézméinyalkotásnak a műve. A legteljesebb elismeréssel kell adóznunk a Trianon utáni korszak két nagy kultuszminiszterének, Klebelsberg Kunónak és Hóman Bálintnak munkássága iránt és ennek a munkásságnak legfontosabb tényezőjét az intézmények alkotásában és fenntartásában kell látnunk. Ha már most tisztázni akarjuk azt a helyzetet, amelyben a mái magyar kultúrpolitika van, azt kell mondanunk, hogy a mai magyar kultúrpolitika örökségképpen megkapta a magyar kultúrpolitika számára tisztázott kereteket» megtalálta azokat az intézményekét, amelyek által a magyar kultúra ma sikeresen továbbfejleszthető. Ha féltesszük a kérdést, hogy mi a magyar kultúrpolitika legközvetlenebb, legnagyobb feladata, azt kell megállapítanunk, a mai magyar kultúrpolitika legelső kötelessége az. hogy azt a szellemi fejlődést» amelyen a trianoni korszakban* az egész magyarl nemzet kertesztülment, — a trianoni határokon kívül és belül — szervesen és intézményesen beleépíts© a magyar nemzet kulturális életének keretei és intézményei közé. A magyar nemzet kultúrpolitikájában mindig lépést tartott az általános szellemi fejlődés vonalával, mindig gondoskodott arról, hogy az európai szellemi fejlődés szintjén fejlessze tovább a magyar szellem életét. Ma azt kell mondanunk!, hogy az egész Euró pában kialakult új szellem legdöntőbb és legértékesebb vonásait valamint alkotóelemei már magában benn a magyarságban is kialakultak és az a mi kötelességünk, hogy ezeket a kialakult értékeket szervesen bel© tudjuk építeni az egész magyar kultúrpolitikába. A mai magyar kultúrpolitikának másik sürgető, fontos és nagy kérdése az, hogy a magyar kulturális élet személyi feltételeiről egyre teljesebb mértékben gondoskodjék, hogy így biztosítva légyen a kulturális élet legfontosabb tényezője, az ember, úgyis mint egyén* úgyis mint alkotó nép. amelytől függ a kultúra fennfennmaradása, fejlődése s amelynek érdekében az egész r

kulturális alkotás történik. Beszédemben részletesebben kívánok foglalkozni a kultúrpolitikának ezzel a két vonásával, a kulturális élet szellemi és személyi feltételeivel. (Halljutt! Halljuk!) A kultúrpolitika legelső feladata az, hogy őrködjék azok felett; a szellemi értékek felett, amelyektől lényegében függ egy úelmzetnek és államnak nemcsak kultúrpoilitikája, hanem egész léte is. Fontos, hogy az igazi, tiszta magyar, keresztény szellem egyre világosabban, egyre hatalmasabban sugározzék szerte ebben az országban az ország minden kulturális intézményén, minden kulturális oélt szolgáló személyén keresztül. Meg kell állapítanom, hogy ezen a téren az elimult években a magyar kormányzás lényeges lépésieket tett. Egyik legfontosabb lépés a magyar szellemi értékek védelme területén az a két, vagy három zsidótorvény, amelynek segítségével a magyar szellemi életből, annak legfontosabb őrállásaiból igenis ki ílehetett szorítani á zsidóságot. És; itt ki kell jelentenem, hogy előttem szólott képviselőtársammal 'mennyire nem értek egyet éppen keresztény szempontból. Kereszténynek lenni annyit jelent, hogy minden a kereszténységtől idegen szellem előtt szemethunyunk és a kereszténységgel szöges ellentétben álló szellemnek tisztán liberalizmusból szabad polgárjogot biztosítunk az országban. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Az igazi, tiszta kereszténység. — amelyet a liberalizmus nem fertőzött meg — ebben az országban is, mindig érezte, hogy más a keresztény szellem és más a zsidó szellem, más az Evangélium szelleme és más a zsidóság szelleme és igazi keresztény kultúrpolitikát nem lehet folytatni ott, ahol a zsidó szellemnek biztosított őrállásai vannak a nemzeti és állami élet keretei között. (Ügy van! Úgy van! a szélsőbaloldalon.) Maga az Űr Jézus sem kívánta azt, hogy a zsidó szellem tovább terjedjen és az "Ür Jézus Krisztus evangéliumi programmja határozott hadüzenet a zsidó szellemnek, de egyben a pogány szellemnek is. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Meg kell állapítanom, hogy a keresztény szellem őrállói az országban a keresztény egyházak. Keresztény egyházak nélkül a keresztény Magyarországot felépíteni nem lehet. Annyi kereszténység Van, egy országnak r és egy, nemzetnek az életében, ahány keresztény egyház van benne, amennyi erő van a keresztény egyházakban és amilyen hívő lélekkel tud annak az országnak a népe a keresztény egyházak bizonyságtételére hallgatni. Örömmel kell látnunk az elmúlt idők kultúrpolitikájában . azt, hogy a nemzetvédelmi propagandaminisztérium beállításával a kormány ismét jelentős lépést tett abban az irányban, hogy, a tiszta magyar szellemi értékét ebben az országban védjük és továbbfejlesszük. A nemzetvédelmi propagandaminisztérium félállításával kapcsolatban egy elvi kérdést kell a magyar kultúrpolitikának tisztáznia. Tisztáznia kell azt a kérdést, hogy a kulturális életnek mely feladatai tartoznak a nemzetvédelmi propagandaminiszter — és itt a hangsúly a propaganda szón van — és mely feladatai tartoznak a kultuszminiszter hatáskörébe. Nekem az a felfogásom, hogy mind a prv pagandaminiszter, mind a kultuszminiszte.r munkájára szükség van. Ez a két munka egymást kiegészíti, de ez a két munka egy maissal nem azonos, egyik munka a másikat nem helyettesítheti ég nem pótolhatja. Ha képpel kellene megvilágítanom azt, hogy mi a propa.u-andaminisztériunr feladata, akkor azt mond, hatnám, hogy a propagandaminisztérium fel| adata az, hogyha nemzet szellemi életét a zökkenőkön, az időszaki válságokon segítse keresztül. Bizonyos tekintetben azt mondhatnók, hogy a, propagandaminisztérium gyógyszert ad a íienizetnek egy bizonyos pillanatban, viszont a kultuszminisztériumnak feladata a nemzet szellemi táplálékáról való gondoskodás. Gyakran hallunk arról, hogy az országban egyre erőteljesebblen kibontakozó népfőiskolai munkát á; propagandaminisztérium hatáskörébe akarják átutalni, kivéve azt az eddigi helyéből, a kultuszminiszter úrnak tárcája köré-