Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-316

346 Az országgyűlés képviselőházának 3l6. zseniális kezdeményezése, a védelmi szellemű és konkrét esetekre, alkotott hármas-szövetség általános védő- és dacszövetséggé alakult át s benne felolvadt és megsemmisült az önálló ma­gyar külpolitika. Es az önálló magyar külpoli­tika megsemmisülésével indult meg a kettős monarchia pusztulása- Már -egy belsőleg meg­romlott kettős 'monarchia ment bele az első vi­lágháborúba. Ez az igazság. (Rátz Kálmán: Hát ez igaz!) T. Ház! őszintén, eredendően, változtatha­tatlanul alkotmányos, a maga belső szabadsá­gát és külső önállóságát mindenekfelett való célnak ismerő és tudó, az önkormányzat gon­dolatát soha cserben nem hagyó nemzet va­gyunk mi, magyarok. Valamikor Mátyás király ragyogó, szinte mesebeli korszakában olyan hatalmas nép volt a magyar számban is, mint az angol. Lecsúsztunk erről a magaslatról. De szellemünk és hivatásunk a régi s ezt a nagy hivatást csak önmagunkhoz, hagyo­mányainkhoz, alkotmányos \ életformáinkhoz, ősi és rendíthetetlen emberiségünkhöz, igazság­osztó erőnkhöz való ragaszkodással tudhatjuk biztosítani és betölteni. Ennek a rendíthetetlen és változhatatlan magyar öntudatnak elevenen kell élnie, még ha hamu alatt izzó parázsként is, bármiféle helyzetben és bármiféle rendszer­ben. S ahogy Ugrón Gábor a 67-es osztrák­magyar kiegyezés nyomán felépített kettős monarchia kereteiben és' a hármas-szövetség nemzetközi kereteiben nyomatékot tudott adni az idők feletti magyar gondolatnak* akként, kell ennek a magyar gondolatnak élnie, tisztán és hamisíthatatlanul, legalább az ellenzék ma­gatartásában és jogfenntartásaiban a jelen­legi nemzetközi keretek között is. Ugrón Gábor nem széttörni igyekezett az elhibázottnak tar­tott osztrák-magyar reáluniót és a hármas­szövetséget. Ehhez hiányoztak a reális lehető­ségek is. Holott a personalis uniót vallotta, a hármasszöivetségnek pedig az Andrássy Gyula fogalmazásában megnyilvánuló védelmi jelle­gét hangsúlyozta. Hanem elment a bécsi dele gációba, hogy ott is a magyar gondolat foly­tonosságát és halhatatlanságát képviselje. Ekként képviseljük mi a mai magyar kép­viselőházban kevés számmal szereplő, de hatal­mas magyar paraszti tömegekben gyökerező független kisgazdapártnaik felfogásában (Baky László: Ez nem áll! — Ellenmondások,) ezt a változhatatlan elemét a magyar külpolitiká­nak, amelyet semmiféle időleges megkötöttség ki nem forgathat a mágia lényegéből. S aho­gyan. Ugrón Gábor nem helyezkedett egysze­rűen csak a tagadás álláspqntjára, sem a 67-es kiegyezéssel, sem a hármasszövetséggel szem­ben, hanem az adott állam jogi ós nemzetközi jogi keretek között próbálta érvényesíteni a magyar külpolitikai önállóságot, aikként a mi pártunk igenis hivatásának érzi, r hogy a ré­szünkről meg nem szavazott háromhatalmi egyezmény szövetségivé alakult keretei kö­zött is segítsen ébren tartani a külön magyar külpolitika tudatát éte ezek között a keretek kö­zött is r (Szöllősi Jenő : Azt nemcsak maguk te­szik!) újból és újból kihangsúlyozza a magyar állam és a magyar hivatás változhatatlan sze­repét, jogait és kötelezettségeit. (Szöllősi Jenő: Ezt mindnyájan tesszük! Minden magyar em­ber!) A most kialakuló ¥ új nemzetközi jog csak gi mi malmunkra hajtja a vizet. Álmélkodva és szinte elérzékenyült _ lélegzette] nézzük a mi török testvéreink évtizedes küzdelmét, hősi tel­jesítményeit az új naigy török birodalom meg­iïlèse 1942 november 27-én, pénteken. alapozása körül. (Incze Antal: Szegény török testvéreink!) A faji ê& szellemi rokonság meg csak megragadó bbá teszi számunkra A ta türk és Inönü új Törökországának szédítően íeiiele ívelő pályáját. (Baky .László: Megszólalt Tö­rökország 1 !) A világtörténelemben páratlan je­lenség az, (Zaj a szélsóbaloldalon. —RátzKál­mán: Törölkoirszágról beszél, uraim! — Elnâk csenget.) hogy egy nagytehetségű, óriási múltú nemzet, de belsőleg megkorhadt és összeomlott vlilágbirodalom néhány évtized alatt akkora erőben, olyan frisseségben és egészségben tá­madjon fel, valósággal hamvaiból, mint ahogyan ez Törökországgal történt. Évszázado­kon keresztül Törökország volt a Kelet beteg embere ési most az új Törökország életének új megalapozásánál nemcsak a. f maga hősi és nagyszerű múltjának minden értéikét 1 tudja új­ból latba vetni életének új megalapozása körül, hanem .a politikai zsenialitásnaik, a nemzeti önérzetnek és méltóságnak, a szellemi fölény­nek olyan példáját állítja a világ elé v hoigyâz előtt mindien józan bírálatnak meg kell hajol­nia. Ez a Törökország egyetlen percre sem tagadta meg a mágia szövetségesét De volt ereje és bátorsága és intelligenciája ahhoz, hogy a szövetség mellett meg ne feledkezzék a maga létének alapvető parancsairól sem. Az elaö világháborúban eltiport és szinte megsem­misült Törökország a, világtörténelem új cso­dájaként emelkedett mai magaslataira; bizony­ságául annak, hogy ez a fajta, a törökök, fin­nek és magyarok: fajtája nem valaminői infe­rioris faj más népekkel szemben, hanem főleg politikai, diplomáciai és katonai téren superio­lis fajta. T. Ház! A mi népünk és nemzetünk szá­mára e pillanatban nem kivánok többet és job­bat, mint* hogy Ugrón Gábor stílusában a ma­gyar ellenzék szabadon és őszintén megnyilat­kozzék. Megmondhassa, hogy a magyar gon­dolat, a magyar állameszme és a magyar biro­dalmiság szükségessége független időtől, di­vattól, hatalmi helyzetektől. Deák Fersnc a 67-es kiegyezést elfogadható nagy beszédében elmondotta, hogy ha az osztrák-magyar mon­archia összeomlanék, akkor a magyar nem­zetnek és államnak más és új tájékozódást kel­lene kezdenie egy szorosabb dunayölgyi össze­fogás irányában. Nem lehetünk árulói ennek a deákferenci igazságnak. A mi létünk gyöke­. rei mélyebbek és örökeblbek, mint bármely nemzetközi jogi kapcsolat, amelyben vagyunk, leszünk» vagy lehetünk. Nekünk mindenáron élnünk kell, a mi nemzeti hivatásunk nem szű­nik meg akkor sem. ha valamely . korszak el­képzelései szerint való rendszer letűnik és sem­miféle rendszer nem változtathat azon a tényen, hogy mi magyarok a Dunavölgyének kellős közepén itt vagyunk s ittlétünknek tuda­tában vagyunk. Az ittlétünkből adódó fontos és átruházhatatlan európai hivatásunkról pedig sohasem fogunk lemondani. (Az elnöki széket Krúdy Ferenc foglalja el.) T. Ház! Igazán távol áll tőlünk— tőlünk ellenzékiektől különösen — minden kályhán költött imperializmus, Tudatában vagyunk annak, hogy nem képviselünk akkora népi és ha­talmi erőt, mint amilyet a magyarság Mátyás király birodalmában képviselt. Ennek követ­keztében tudatában vagyunk annak is, hogy más, államunkban és államunk körül élő né­pekkel békés egyetértésben és együttműködve kell élnünk. Legfőképpen tudjuk, hogy idejé­ben meg kell egyeznünk & délszláv népekkel; a

Next

/
Oldalképek
Tartalom