Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-315
i 300 Âz országgyűlés képviselőházának $15. rültség.) Tessék elképzelni, vájjon biztosítva van-e ezeken az 500 holdon aluli zsidóbirtokokqn a termelés folytonossága, (vitéz Imrédy Béla: Nem isi lehet!) amikor a zsidó szabadon rendelkezik az instrukcióval 1 ? Hol van az a bérlő ma Magyarországon, ha észszerűen gaz. dálkodik és ért a mezőgazdasághoz, aki ma bizonytalan bérleti időre — mert az a helyzet, hogy bizonytalan időre adják bérbe azt a birtokot — belenyúl a zsebébe ési 2—800.000 pengőt invesztál abba a birtokba 1 ? (Ivády Béla: Hála Istennek, vannak ilyenek! — Ifj. Tatár Imre: Nagyon kevesen!) Ha vannak ilyenek, ezek nem értenek a gazdálkodáshoz. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Felelősségem teljes tudatában mondom, hogy egy komoly gazda, aki ért a gazdálkodáshoz, úgy gondolkozik, hogy: ha nekem az a föld bizonytalan időre van kiadva, ami lehet 2 vagy 3 esztendő, az alatt nem invesztálhatok be 2—300.000 pengőt, mert kifoghatok egy rossz esztendőt és akkor tönkre vagyok téve. (Ifj. Tatár Imre: Két évre adják bérbe a zsidóbirtokokat!). Elnök: Csendet kérek! Kérem a képviselő urakat, ne szóljanak közbe. Börcs János: T. Ház! De tovább megyek. Látom, hogy a Földhitelintézet az átvett birtokok közül azokat, amelyek jól vannak invesztálva, megtartja magának. (Ivády Béla: Ez tévedés képviselő úr!) Azt kérdem, lehet-e egy intézetnek ilyen jogot adni, hogy: ami jó, azt megtartom magamnak és ami gyenge és rossz, azt kiadom másnak. (Ivády Béla: Nincs jól informálva a képviselő úr! — vitéz Lipcsey Márton: Na nem egészen így van!) Példát mondok erre Lipcsey képviselőtársamnak. (Horváth Géza: Mondja meg, hogy hogyan van! — Rajniss Ferenc: Arról fogalma sines!) Az én községemben van egy 800 holdas birtok, amelyen szeszgyár is van és olyan nagy àz instrukciója, hogy az intéző, aki nem érdek bői becsül, legalább 6—700.000 pengőre becsüli. Ezt nem adja a Földhitelintézet bérbe, azt mondották: ezt megtartják maguknak. CRe« niczky Elemér: Nem is lehet!) Azt mondják: azért nem adjuk ki... (Ivády Béla: Hát nem jó az, ha a Földhitelintézet tartja meg? Az nem tudhat jól gazdálkodni? Hiszen annak pénze i" van, amit befektethet erre!) Elnök: Csendet kérek! - Börcs János: Csak azt felelhetem^ erre a megjegyzésre, hogy sokkal kevesebb pénz kell annak a 800 holdas birtoknak az átvételéhez, mint ear 450 holdas bMoknak inveszíá.lás nélkül való átvételéhez. Sokkal kevesebb kell hozzá, mert a törvény maga biztosítia, hogy annak instrukciójára m csak egy bizonvos százalékát kell kivenni. (Ivády Béla-: Képviselő úr, a Földhitelintézet nemcsak a maga /«ebére erazdálkodik. hanem a? államéra is. Tesséik tudomámnl venmi! — Elnök csenget. — Halljuk! Halljuk! a szélsőbalotokon.) De tovább megvek. (vitéz Liocsey Márton: Hová mész? — Nagy Iván: Ewe«éknek adja ki az ezer boldat. a kétezer holdat?) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Börcs János: Azt mondja továbbá a Földhitelintézet, hogy azért nem adják bérbie^ ezeket a birtokokat, mert a bérlő esetleg joarot formálna magának arra, hoe-v amikor a földek kiosztására, vasryis a földhöz juttatásra kerül sor, akkor esetleg övé lep-ven a föld, ha tehát egyesek kezén volna a föld, akkor nehéz volna, a szétosztást végrehajtani, Kérdezeni } \ % ülése 1942 november 26-án, csütörtökön. Ház, mem a legégetőbb kérdés-e hogy a földbirtokrendezést lebonyolítsuk legalább is azok számára akik a fronton harcolnak? Ennek pedig legelemibb módja a házhelyhezjuttatás. Nézzük meg hogy tulajdonképpen hogyan áll ebben az országban a házhelyhez juttatás. Tudok olyan községet, ahol három év óta tárgyalnak, de még egyetlen egy igénylőnek sem jutott házhely, egy barázda föld sem. Nem lehetne esetleg megtenni azt, — amint már az. előttem felszólalt képviselőtársam is mondotta — hogy ezeket az igénylőket legalább részben már most földhözjuttassák? Hiszen nem kell ezzel a földhözjuttatást lezárni, ha most adunk, előlegezünk földet azoknak a katonáknak, akik odavannak, vagy akik már itthon vannak. Ezzel még nem tettünk semmit, ami lezárná az ügyet, továbbra is nyitva hagyjuk a lehetőségét annak, hogy ai háború után véglegesen rendezik ezt a kérdést. Én azt hiszem, t. Ház, hogy ha ott a fronton' harcoló katonának azt írná az ő felesége, hogy nézd, édes fiam, ma vagy tegnap mesrkantam itt és itt a házhelyet, csak az Isten téged hazasegítsen majd építeni fogunk rá, — egészen más lelkiállapotban harcolna kint az a honvéd, de egészen más gondolatokkal jönne is haza, (Ügy van! Ügy van!) mert az volna az első szava: mutasd mesr asszony, há+ hói is kaptuk a házhelyet? (vifÁz Lipcsey Márton: Most ít+hon is harcolni kell!) Elnök: Lipcsey képviselő urat kérem, tessék csendben maradni. Böres János: Kérdés, hoerv ha a katonák megjönnek, milyen gondolattal fosmak hazajönni és nem lesz-e már késiő. hno-y akkor kezdjük el a názhelvakciót akkor kezdjük őket földhöz juttatni? (Zaj a jobboldalon.) T. Ház! Még egy kérdéssel szeretnék foarlalkoz^i, a tengeriheszolg^l tatással, (ivády Béla közbeszól. — Rajniss Ferenc: Esterházynak is van, kérem, nemcsak a zsidóknak! — Palló Imre: Albrecht főhercegnek is 86.000 hold! — Az elnök csenaet.) Amikor a teugrerirendelet meerielent, mindnyájunkat mesrlepett, hogy kategóriába sorozza a kisembereket. Azt mondja a rendelet, hogy az a cseléd, akinek egy katasztrális hold földje van konvencióban, mem köteles leadni semmit. Nagyon helyes, mi is helyeseliük. Annak sem kell leadnia a tengeri terméséből, akinp.k 800 mésryszögölig van tengeritermése. De u.erva.n akkor a rendelet világosan és határozottan kimondja azt, boe-y a részes munkások kötelesek leadni a reájuk eső részt. Ha az, aki ezeket a rendeleteket kiadja, ismerné a falu életét és látná azt, hogy a falun a részestengerimüvelésl kik véerzik, akkor nem hi^em és nem tudom elképzelni, hogy ilyen hibás rendeletet tudna kiadni. Ezek mind szegény emberek, esetleg olyan asszonyok, akiknek a férié a fronton van, vaery pedis: olvani rokkantak, akik már nem tudnak a nap 24 órájából 16 órán át mezei munkát végezni. Ezek végzik ezeket a részes munkákat, és ezek akkor is kötelesek beszolgáltatná a rájuk eső részt, ha mindiárt csak 400 négyszögöl jutott is nekik. (Beniczky Elemér: Nem köteles! 800 néeryszögölön alul uem köteles.) A rendelet világosan beszél, be kell nekik szolgáltatni. Hát mi íary növeljük a falu népében a munkakedvet! Határozottan kii elén tették, boe*v amennyiben ezt nekik le kell adniok, a jövőben eery kapavágást nem fognak csinálni. (FelMáUások a szélsőbaloldalon; E.Z. így vaj}!) De nagyon, $!Q%m yannak jjft.
