Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-314
230 Az országgyűlés képviselőházának S14. akaratának megrontására, nem vállalkozhatik az annyira szükséges belső fegyelem megbontására, a nemzeti életünket Összetartó kon strukeiók meglazítására, nem követelhet^ ezekben az időkben bizonytalan kísérletezést az állami élet egyik területén sem, — ilyen időkben egy balul végződött kísérlet a nemzet politikai vagy gazdasági életének tartó oszlopait döntheti romba — nem vállalkozhatik arra. hogy fellépésével, agitációjával csökkentse a nemzet hitét, jelenében, jövendőjében, hivatásában, vagy hogy kifelé a legkisebb mértékben ártson az ország hitelének, megbízható, önálló, független politikájának. Vannak pártkeretek, vannak közöttünk elvi vagy tárgyi differenciák, de valójában és bizonyos lelki magaslaton egy párt van ma és ez Magyarország pártja (Bencs Zoltán: Helyes! Ügy van! — Helyeslés a jobboldalon) és egy lényeges Programm: megtartani aiz országot szabadságában, függetlenségében, politikai és gazdasági önállóságában, egyre erősebbé. vihartállóbbá tenni a nemzetet és lefektetni biztosabb és boldogabb jövendőjének alapjait.« T. Ház! Ebben az értelemben változatlanul ma is vállaljuk itt ellenzéki oldalon a felelősséget, a felelősséget az országért. Ebből a felelősségből^ egyenesen következik az, hogy komoly építő bírálattal kell kísérnünk a kormányzat politikáját, de ez különben a parlamenti rendszer lényegéhez is hozzátartozik. Egyet mégis el kell mondanunk. A miniszterelnök úr felhívásával kapcsolatban, azon túl, amit az előbb hangsúlyoztam: a jövendő előtt és a magyar történelem előtt, amelynek talán sorsdöntő lapjait írják ezek az idők, nem vállaljuk a felelősséget azokért az intézkedésekért, azokért a cselekedetekért, amelyek ellen felemeltük csendes komolysággal a magunk óyó és figyelmeztető szavát. Ezt az ország színe előtt itt a parlamentben le kellett szögeznünk, mert ez is hozzátartozik mély és igazi értelmezésében ellenzéki felelősségérzésünkhöz. T. Képviselőház! Politikai irányunk elvi bázisához tartozik az is, hogy a nemzet döntő többségével együtt törhetetlen hívei vagyunk a magyar alkotmányosságnak. (Ügy van! bal felől.) a népképviseleti alapon nyugvó parlamentáris rendszernek, (Ügy van! bal felől.) vagy, ha úgy tetszik, a tiszta és nemes demokráciának. (Ügy van! Ügy van! — Ta/ps balfelől.) Nem azt mondom, hogy megnyugvással fogadtuk, többet mondok ennél, természetesnek tartottuk, hogy a miniszterelnök úr, már hivatkozott beszédében, erről a kérdésről így nyilatkozott (olvassa): »Amikor bemutatkoztam, azt mondottam, hogy a parlamentariz raus rendíthetetlen híve vagyok. Ma is ezt vallom, mert a parlamentarizmus alapján állok, — más alapon, mint alkotmányos érzésű ember, nem is állhatok — a parlamenttel, a parlament «tján akarom kormányzati programmomat megvalósítani« T. Ház! Az utóbbi időben itt a parlament minden pártja hangsúlyozza az alkotmányosigot, azok is, akik a magyair alkotmány rend szerének megváltoztatására törekszenek, (Hor váth Zoltán: Diktatúrára! — Baky László: Kik azok?) kifejezésre juttatják, hogy céljaikat alkotmányos módszerekkel és eszközökkel kjván^'ák elérni. ülése 1942 november 25-én, szerdán. De, t. Ház, ha már így gondolkoznak, akkor nem értem azt, hogy miért követelik ismételten az egyik parlamenti párt feloszlatását, ''Baky László: Védi a szociáldemokratákat!) amely mögött mégis csak a nemzet akaratának egy része nyilatkozott meg, rájuk szavazva. (Mozgás és zaj a baloldalon és a szélsőbal oldalon. — Bajcsy-Zsilinszky Endre: Igen ér féke» rész. — Baky László: Zsilinszky megint védi! — Egy hang a szélsőbaloldalon: Egyházának ez a felfogásai) Itt valami fogalomzavarnak kell lenni. Aki engem ismer, tudja, hogy elvi differenciák választanak el a szociáldemokrata párttól politikai tekintetben. (Füssy Kálmán: Egyfelől lehet, másfelől nem!) Egy szót sem szóltam arról, hogy milyen viszonylatban van az egyház ezekkel a kérdésekkel. A magyar parlamentáris rendszerről ,van szó és azt hiszem, közérthetően fejeztem ki magamat. (Baky László: Megértettük teljesen! - Pailó Imre: Köszönjük szépen.) Hangsúlyoznunk kell pártunk szociális irányzatát, erősen magyar és nemzeti jellegét. Számos szociális kérdést miridenki más előtt mi vetettünk fel itt a magyar parlament épületében, egyszer másszor olyanokkal szemben is, akik: ma megkísérelnek bennünket túl licitálni. T. Képviselőház! A legnagyobb magyar szociális kérdésnek a földkérdés komoly megoldását tartjuk és megfelelő időben teljes határozottsággal fogjuk újból felvetni ezt a problémát. A magyar nemzeti irányzat annyira, szívünkön fekszik, t hogy szembenállunk az itt-ott próbálkozó újfajta nemzetköziséggel is. Szükségesnek tartjuk a nemzetek közötti komoly megértést, de nemzeti függetlenség unk % nemzeti sajátosságaink, szabad magyar életünk min'den értékének feltétlen megtartását követeljük. (Ügy van! Ügy van! balfelől. — Mester Miklós: Majd Anglia biztosítja? — Füssy Kálmán: Sztálin segítségével?) A képviselő urak olyan kérdéseket vetnek közbe, amelyekről én egyáltalán nem szólok és nem is tartoznak íde. (Palló Imre: Nem, csak eszükbe jut! — Derültség.) Politikai irányunknak ezek a lelki, szellemi és elvi bázisai. Ezen az alapon állva mulatok rá a nemzet mai legfontosabb feladataira. A legelső feladat, amire pártunk vezérszónoka, Bajcsy-Zsilinszky Endre a hon vedelni i' tárcánál erőteljesen rámutatott, a honvéd ha'dsereg további fejlesztésének, ellátásának a kérdése. Amikor erről szólok, néhány egyszerű magyar szóval hadd emlékezzem azokra, akikre nappalon és csendes éjszakán is gondolunk, azokra a magyarokra, véreinkre, akik az élet és a halál mesgyéjén járva harcidnak idegen messzeségben. Hadd hangsúlyozzam azt a készségünket, hogy érettük mindenre hajlandók vagyunk, érettük és hozzátarto-7Ó"'íVA T .' t . T. Képviselőház! A honvédelem kérdésében, talán ez az egyetlen igazán nagy magyar probléma, amiben teljes mértékben egyetért ez a nemzet, nincs differencia itt a parlamentben. Mi 1930-ban, pártunk megalakulásáaaík idején, már követeltük egy erős nemzeti hadsereg felállítását. (Koltai József: Eckhardttal.) Nem fognak megzavarni, t. képviselőtársaim. — És 19íí7-ben, a tűzharcos törvény tárgyalásakor pártunk nevében kifejtettem ebben a kér; désben a párt álláspontját. Két nagy nemzeti I feladatra mutattam rá és a két nagy nemzeti
