Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-314

^24 Az országgyűlés képviselőházának 314. földmívelésügyi miniszter úr igen helyesen mondotta a milliárdos beruházási Programm tárgyalásakor elmondott beszédében. Valódi és reális decentralizálás nem aiz, hogy a minisztériumot részletekben a vidékre hordják szét, mert nem a földmívelésügyi minisztériumot kell decentralizálni, hanem a feladatokat. A milliárdos beruházási törvény nagy lehetőségeiket rejt magáiban, de eredményes voltához elengedhetetlen, hogy egy jól szervezett öntevékeny gazdatársadalom szervezetei hajtsák végre a miniszteriális elgondolásokat. A pénzt el lehet költeni tisztán adminisztratív úton is, de valóban eredménye» és hasznos befektetés csak az előbbi módon lesz. A gardák megsegítése igen sok téren szükséges es hasznos. Nem szólhatnék ez ellen éppen én, aki jólismer ein azt a siralmas helyzetet, amelyben az erdélyi gazdák a felszabaduláskor voltak. Ha most eredményeket akarunk elérni és ezeket a gazdákat mielőbb a trianoni ország színvonalára akarjuk emelni, akkor igenis szükség van kedvezményes

t állati és növényi műtrágya ós gépek juttatására. Ami ezen a téren eddig történt, az olyan jelentős áldozat volt, hogy az erdélyi gazdák mindig csak hálával gondolhatnak a magyar kormányra. (Éljenzés és taps a középen) Hangsúlyozni szeretném, hogy amikor megállapíthatjuk, hogy a mezőgazdaság terén igen sok a tennivaló, ne essünk abba a hibába, hogy az ok helyett az okozatot gyógyítjuk. Az alaptényezőket kell megváltoztatni ahhoz, hogy a mezőgazdaság fejlődhessen. Helyes birtokpolitika^ előre elgondolt termeléspolitika, nelyes árpolitika, egységes, nagy vízrendészet es vízgazdálkodás nélkül eredménytelen lenne bármiféle gazdasági megsegítés, (Ügy van! Ügy van! a középen.) eredménytelenül költenénk el a legnagyobb összegeket is. A helyes birtokpolitika tulajdonképpen alapfeltétele a termelésnek, mezőgazdaságunk haladásának. Elismerem, hogy a mai háborús idők, amelyek az ország egész anyagi erejét, minden munkás kezét és a szállítási eszközöket igénybe veszik, nem alkalmasak nagyszabású birtokpolitikai terv végrehajtására. A termelés érdeke azt kívánja, íhogy a gazdálkodásban mentől kevesebb változás álljon be, mert minden csere zökkenőkkel jár. De mégis vannak elkerülhetetlen teendők, amelyeket azonnal vésrre kell hajtani. (Csoór Lajos: Kellene... Bencs Zoltán: Kell!) Kell. (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) Ilyenek például a házhelyek, a megszállás alatt végrehajtott agrárreform oknak nemzeti szempontokból való revideálása, (He' lyeslés és taps' a középen.) amely reformokat nemzetellenesen ellenünk hajtottak végre. Már most el kell végezni belőle azt, ami a termelés érdekeinek veszélye mélkül a ma rendelkezésre álló személyzettel és eszközökkel elvégezhető. T. Ház! Ne méltóztassék félreérteni. Mi nem a nagybirtok restaurálására gondolunk, az agrárreformok revíziójának módját az országos birtokpolitika kell, hogy meghatározza. (Ügy van! Űgy van! a középen.) Egy országban csak egyféle birtokpolitika lehet. (Ügy van! Ügy van! — Taps a középen és jóbbfelől. — Rajiüss Ferenc: Ebben igaza van!) Nálunk ebben a tekintetben döntő elv kell, hogy legyen az egészséges kis- és középbirtokok kategóriájának növelése, (Helyeslés.) azokat a birtoktípusokat kell növelni, amelyek a legnagyobb népességeltartó erő mellett a legtermelő1Ù4È november ÉS-en, szerdán. képesebbek is. Ez termé sa et es en tájegység szerint változni fog, mert míg Bácskában 5—8 hold egy családot jól eltart, dombvidéken 15—16 hold, de sziken feltétlenül ennél sokkal töbib kell és ugyanennek kell érvényesülnie a helyesarányú középbirtok kialakításánál is, A nemzeti szempont itt is döntő szerepet játszik és így Erdélyben a magyar kisbirtok szaporítása a revízió során a legfontosabb feladat. De ugyanilyen fontosnak tartom a román kisajátítás után ott átvészelt, tehát életképességéről tanúbizonyságot tett középbirtok megerősítését is, mert annak is vannak fontos feladatai. Szükségesnek tartom, hogy felülvizsgálják mindazokat a juttatásokat, amelyek nincsenek kisbirtokosok birtokában, azt a részt tehát, amely aránylag* könnyen megy és különösen sürgős megsemmisítését — az előbb mondottakra való tekintet nélkül — ama juttatásoknak, amelyeket az országunk elleni fegyveres szolgálatokért juttattak, (Élénk helyeslés és taps.) tehát a dobrovoliacokét és volontarokét. örömmel tapasztalom, hogy a fÖldmívelésügyi miniszter úr milyen nagy gondot fordít a vízrendészeti kérdésekre (Helyeslés.) és tárcája költségvetésében is jelentős összeggel szerepel ez az annyira fontos kérdés. Azt hiszem, nem tévedek, ha a birtokpolitika után ezt tartom mezőgazdaságunk legfontosabb alapkérdésének. Ezzel egészen szoros összefüggésben van az erdőkérdés, nemcsak klimatikus^ szempontból, hanem azért is, mert a forrásvidékek erdészeti kérdéseinek rendezése nélkül a vízrendezés sem lehet soha eredményes. (Ügy v<in! Ügy van!) A magyar erdők legnagyobb része afelszabadult területekre esik és talán a volt cseh megszállott területektől eltekintve, a többi területeken hallatlanul el vannak ezek az erdők pusztítva. (Ügy van! Ügy van!) Nemcsak hatalmas területen irtották ki az erdőt, aminek most tekintélyes része ki van téve az elkopárosodásoknak, azokon a kopárokon felül, amelyek még a múltnak biünei, hanem az erdőterület is mértéktelenül túl van használva. A magyar erdészetre hallatlanul nagy feladat vár és meg vagyok róla győződve, hogy a miniszter úr, aki szakember ebben a kérdésben, meg fog felelni a nagy feladatának. f Ezt csak hatalmas összeggel Jeihet megvalósítani, de meg kell valósítani), ha nem akarunk nagyobb országos értékeket veszélyeztetni. Tulajdonképpen egy második milliárdos^ tervet kellene az erdészet részére felállítani és anyagilag biztosítani, addig iß azonban a jelenleginél sokkal nagyobb erővel kellene a fásítás soknak és felújításoknak nekilátni és ehhez a munkaszolgálatot, (Helyeslés.) szükség esetén községi közerőt is igénybevenni. Különösen azoknál a községeknél, amelyek maguk pusztították ki az erdőt, semmi akadályát nem látnám annak, hogy itt költségkímélés és az eredmény gyorsítása szempontjából közerőt vegyünk igénybe. Űj erdőtörvényre is szükségünk volna és ennek rendjén a parcellákból álló erdőknek közbirtokosságokká egyesítése, előzetes faállo

mánybecsléssel. Ügy tudom, a miniszter xír foglalkozik is ilyen gondolattal. Csak hangsúlyozni szeretném, hogy közös üzemterv nélkül nem szabad engedélyezni ezek használatát, flore meg kell állapítani a vágásterületeket és az eszmei hányadból való részesedést. Hihetetlen az a pusztítás, amelyet a parcellánként birtokolt, azt is mondhatnám, bitorolt erdőkben ma is folytatnak a parcellán-