Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-314

206 Az országgyűlés képviselőházának 314. hátrányok is, amelyek a polgári lakosságot a férfiak hadbavonulása folytán sújtották. Az elszenvedett veszteségek és hátrányok pótlása egyrészt becsületbeli kötelessége a nemzetnek, de másrészt életérdeke is annyiban, amennyi­ben nagy embertömeget vezetünk vissza ezál­tal a nyugodt polgári élet keretei közé és ezzel közvetve nemzetünk egészséges jövendő fejlő­„dését is biztosítjuk. Hadigondozásnak nevezzük mindazt, ami magában foglalja a háború károsultjairól való intézményes' gyógyászati, szociális és illet­niényszerű gondoskodást. Hadigondozás a hadbavonultak hozzátartozóinak hadisegélye­zése is. A hadisegélyeknek, továbbá a hadi­gondozottak rendszeres járadékainak lényeges felemelése az elmúlt napokban megtörtént, azonban nemcsak a felemelés jelentős újítás, hanem az is, hogy a segély- és járadékösszegek a katonának a leszerelés után is járni fognak még néhány hónapig, különösen olyan csalá­doknál, amelyek hadbavonult fenntartójuk szolgálata alatt anyagilag válságos helyzetbe kerültek. Újítás mégaz is, hogy a hadi segé­lyezésnél jövőre nem jön számításba a bevonu­lások száma és időtartama, hanem minden bevonult családja egyenlően felemelt összegű segélyt kap. Magasabb ellátási összeget fog kapni ezután a teherben lévő feleség a terhes­ség^ utolsó hónapján és a szülés után addig, amíg 'munkaképességét vissza nem nyeri. A leglényegesebb újítás és^ javítás azonban az, hogy a hadiözvegyek és hadiárvák ezután sokkal nagyobb, felemelt járadékot kapnak, (Elénk helyeslés.) ami azt hiszem, az egész Háznak már régi kívánsága volt. (Ügy van! Ügy van!) T. Ház! Tudatában vagyunk azonban an­nak, f hogy a rendszeres pénzbeli ellátás fel­emelése, ha pillanatnyilag megnyugtatólag hat is közvéleményünkre, magában véve még nem oldja meg teljesen a kérdést, nem oldja meg azt az államkormányzati problémát, amelynek mielőbbi rendezése egész kormányzatunk stabi­litásának egyik legfontosabb kelléke. Különö­sen nem elegendő az összegek felemelése akkor, ha az ellátottak egyes kategóriáiról való gon­doskodás terén kirívó aránytalanság mutat­kozik. Pontos államkormányzati feladat tehát a hadigondozásnak olymódon való újjászerve­zése, hogy a központi ügyintézés egyetlenegy kormáhyhatóság kezében összpontosuljon és ez a kormányhatóság rendelkezhessék a társa­dalom közvetlenül felkínált erőforrásai felett is. A múlt háborúban Európa legkiválóbb ilyen intézménye volt az Országos Hadigon­dozó Hivatal néhai gróf Teleki Pál vezetése és elnöksége alatt. Ezzel működött együtt Országos Hadigondozó Tanács néven egy ha­talmas társadalmi organizáció, amelyben min­den jótékonykodó, altruista szervezet és egyéb alakulat is szerephez jutott- Előttünk áll en­nek a két intézménynek gyönyörű példája, semmi akadálya nincs tehát annak, hogy ezt a két intézményt újraélesszük és ezáltal-hadi­gondozásunk egységessé, erőteljesebbé, szociális tartalommal 'telítettebbé váljék. Ma túlságosan sokfelé forgácsolódnak az erők. Több kormányhatóság között oszlik meg a központi igazgatás feladata és számos társa­dalmi alakulat végez egészen önzetlen munkát, amelyek között azonban az együttműködés nincs biztosítva. Reméljük, hogy eze»n hamaro­san lehet változtatni. Az ügyintézésnek egy kézben való összpontosítása és a társadalmi erőknek ezzel a központi szervvel összhangban ülése 1942 november 25-én, szerdán. való kihasználása fomtos feladatát kell hogy alkossa a kormányzatnak. T. Ház! A költségvetés, amely jelenleg a törvényhozás előtt fekszik, hű tükre annak a felelősségteljes munkának, amelyet Kállay Miklós miniszterelnök úrral az élén (Éljenzés a jobboldalon.) a Magyar Élet Pártjára tá maszkodó kormányzat végez. Ez a munka nem pártérdekeket szolgál, ez a munka biztosítja az egész magyar társadalom fontos érdekeit és szem előtt tartja Magyarországnak és a ma­gyar társadalomnak történelmi érdekeit is. A múltkoriban a költségvetés vitájában parlamentüníknek egyik illusztris tagja azt mondotta, hogy soha még nagyobb feladatot, soha még nagyobb gondot, soha nagyobb terhe­nem rótt kormányzás a miniszterelnökre, mint ró most. ezekben a nehéz időkben a miniszter­telnök úrra. Én ezt elismerem, azonban méltóz­tassanak megengedni, hogy ezt kibővítsem an­nak hozzáadásával, hogy igenis, ez & munka nehéz, ez a munka nagy feladatot ró a kor­mányra, azonban ez a munka történelmi, ez a munka nemes, ©z a munka szép, mert most kez­denek kidomborodni a nemzet végcéljainak körvonalai, amelyekre mindannyian olyan vá­gyódva, olyan sóvárogva várunk. Én biztosan hiszem, hogy Kállay Miklós miniszterelnök úr (Elénk éljenzés a jobboldalon.) a magyar ró­nákról, a szabolcsi földsáncokról magával ho­zott ösztönös magyarságával, tudásával, tekin­télyével és energiájával a reámért, reászabott, reábízott feladatot meg tudja és meg is fogja oldani. (Úgy van! Ügy van! a jobboldalom.) Megnyugvással látom, hogy költségveté­sünkben mindazokra a kérdésekre feleletet kap­tunk, amelyeknek megoldását a nemzet érde­kében helyesnek és jónak tartjuk. Tekintettel arra, hogy az ország ezeket az erőforrásokat azoknak a nemzeti céloknak a szolgálatába ál­lítja, amelyekért ma nemcsak hadseregünk küzd) táVol a hazától, hanem amelyért itt bent a belső fronton mi is hűséggel, becsülettel és a jobb jövendőbe vetett hittel dolgozunk és mert azt látom, hogy ebből a politikából, ame­lyet a kormányzat folytat, kisugárzik az or­szág belső és külső biztonsága, a termelés foko­zása, a belső rend és nyugalom fenntartása és megadja azt az általános biztonságot ennek az országnak, amelyet beszédem elején hangoztat­tam, ezért a Magyar Élet Pártja nevében a kor­mánynak a felhatalmazást a legteljesebb biza­lommal megadom. (Élénk helyeslés, éljenzés és taps a jobboldalon és a középen. — A szónokot tömegesen üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszóno­kok kozíin Szeder János jegyző: Szöllősi JenŐ! Elnök: Szöllősi Jenő képviselő urat illeti a szó. Szöllősi Jenő: T. Ház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam beszédével nem óhajtok hosszabban foglalkozni, hiszen ő részben olyan aranyigazságokat mondott, amelyekkel nem tudnék szembeszállni még akkor sem, ha akar­nék, másrészről viszont megnyugtató megál­lapításokat tett. így például naegállapította, hogy az európai élettér létrejövelében hisz; megállapította, hogy pártjában a világnézet már kialakult és különös hangsúllyal mon­dotta, hogy várja, hogy az ellenfelek a poron­don a pártjával szemben jelenjenek meg, erős szellemi és erkölcsi felkészültséggel, hogy a küzdelmet az ő pártjával megvívhassák. Ebből éu azt látom, t. Képviselőház,, hogy előttem szólott képviselőtársam teljesen meg van győ-

Next

/
Oldalképek
Tartalom