Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.
Ülésnapok - 1939-310
Az országgyűlés képviselőházának 310. ülése 1942 november 20-án, pénteken. 7 á Honvédség ellen fordíultak annakidején, nevükben, származásukban magyarok, de ma már egy szót sem tudnak magyarul. ördögkút és Zilali közöitt egy román nemzeti viseletű tüsziős oláh. szállott be az autobusába, akinek érdekes mongolos, ferdevágású szemei voltak. Megkérdezte, hogy hívják s mondta ia, nevelt: Dirzsán Tódor. Kögtön tudta, hogy ugyanebben a faluban Derzsidai-ak vannak- Tovább faggatta, ki volt a családban magyar. Azt mondotta: senki. Ez a felelet nem elégítette ki és megkérdezte, hogy hívják az anyját- Ezt felelte: Kulcsár Anna. Milyen vallású volt 1 ? Református! Onnan elment a Magyaregregyhől t Alsóegreggyé változotit faluba, s megállapította, hogy bevonulásunk előtt csak egy-két magyar volt a faluban s azóta 33 emberről állapították meg, hogy magyar, vallását sem változtatta meg, még ma is református csak 'éppen nem tudnak magyarul. Nem akarom a Zilah közelében levő Egrespatak helyzetét ábrázolni, de beszéljünk Debren községről, ahol a lakosság teljesein el van oláhosodva. 1715-ben 90 lélekből 54 magyar volt, 1720-ban 243 lélekből 144 magyar, 1847-ben a 233 lakos már mind görögkatolikus volt. . Váiriteleken 1720-ban 198 lélek közül 135 volt a magyar, ma már egyetlen magyar sincs, senki sem tud magyarul. Csákigorbón megállapította, hogy ez f egy teljesen székely település, azonos a diosadi magyarokkal. A nevek — Magdás stb. — székely eredetre mutatnak, székely kapukat építenek és egyetlen szót sem tudnak magyarul. Szurdokon az első. akivel találkozott egy Révész nevű ember volt, aki ingadozott akkor, amikor megkérdezte, hogy milyen nemzetiségű. A fiához isi elment, a fiú mar kimondotta, hogy ő román. "Ugyanitt egy buba István nevű postaküldöniccel is- beszelt, aki románnak mondotta magát ési időközben kisült, hogy atyai nagybátyja református magyar. kettősmezőről fényképeket fogok majd mmutatni, úgyhogy ezzel nem foglalkozom külön, elleniben méltóztassék megengedni, hogy pár szóval foglalkozzam Prodamfalvaval. HZ\y han 81 lakos közül 63 volt a magyar es most teljesein oláh, senki sem tud magyarul. Bement ai község közepébe és két emberrel találkozott, az egyiket Tálasnak, a masikat Lukácsinak hívták. Amikor megkérdezte, hogy milyen nemzetiségűek, azt válaszoltak kereken, hogy magyarok volnának, csiak igen el Vannak oláhosodva. .',>,, .^i Karikán az első embert, akivel találkozott, Csirének hívták. Tipikus székely volt es magyarul senki sem tudott ebben a faluban, kivéve a tisztviselőket. . . „,, Zsibóról talán Teleki Béla t, képviselőtársam tudna sokkal többet mondani Zsibó felett van Szamosudvarhely, meg a XVII. században virágzó protestáns kozseg, ma már csak egy kis utcában vannak reformátusok — 72-en — összehúzódva, a pap messziről jön oida ki. Eigy Téglás nevű elolahosodott embernél aludt, aki nem tudta, hogy a neve magyar. ' / ; , .. ,, , Náprádon nagyon érdekes élményen voltak. Itt az 1382 románnal szemben 30 magyar el csak. Azt mondja, hogy amikor a magyarok bevonultak, a, nép ráébredt magyar származására és országzászlót épített, demiuán az intelligencia összeveszett, a lelkesedés abbahagyott. Kadétben mindenkli a magyar tagpza/tba; akarta beiraitni az iskolában a gyermekét, de ma már csak gyéren íratják be magukat, A postaküldöncöt, akivel elsőnek beszélt, Birtha Jánosnak hívták, most tért vissza a református hitre és azt mondotta, hogy minden ős© magyar, A nagyanyám — felelte — Csatári Julianna volt román egyedül a családban; volt a válasz. (Zaj.) Elmondja továbbá, hogy Náprádon a református hitre hiába tértek vissza az emberek, sajnos, a pap a mai kongrua-viszonyoiki mellett nem tud átjárni, hiába mennének be református istentiszteletre, ahol magyar szót hallhatnának, mert nem tudja őket eléggé gondozni a pap. Folytathatnám Égerhát, Varisolc és Alsóyalkó községekkel, több, mint 30 község adatai állanak rendelkezésemre, ahol vagy a lakosság neve vagy vallása mutatja, hogy magyar volt. De álljon itt előttünk végső példaként Zálnofci. 1715-ben 153 lélek közül 126 volt magyar, 1720baai 225 lélek közül 180. Ma ezer lakos közül 95 magyar Vain s ennek a 95 magyarnak összetartó ereje egy haranglábon álló harang, amelyet a 90 eves Enyedi Mihály, egy régi nemesi család star ja húz meg mindennap, ő a harangozó és a gondnok. Szívbemarkoló és vigasztalan kép, amikor a falu kis magyarsága az ezerlakosú faluban a harang körül összegyűl. Nem akarom ezt tovább folytatni, hanem le fogok tenni a Ház asztalára egy csomó fényképet, amelyek mindennél jobban beszélnek. Daróczy Péter görögkatolikus kétkútközi románnak, ailiü egy szót sem tud magyarul, az anyja. Pap Anna református volt. Nézzék meg a vonásait, ti. Ház! Daróczy Gergely Inon született, ma a Három Fenyő című román szövetkezet elnöke, egy szót sem tud magyarul, görögkatolikusnak keresztelték, az apja tiszta magyar volt... Nézzék meg a vonásait, ez minden helyett beszél. Fazekas Izsák kettősmezői postaküldönc, aki egy szót sem tud magyarul, de már tüzes magyarnak vallja magát. Méltóztassanak azután megnézni Fenyedi János kettősmezői román gazdának a képét. Ma már kezd magyarul beszélni. Megállapította) ugyanis magáról, hogy református eredetű és magyar.' Sándor Gergely Inó községben született görögkatolikus magyar, magyarul még nem tud, de büszkén vallja, hogy magyar lesz. Azután Magyar László, Magyar József, kettősmezői gazdák képei következnek, akik közül csak az egyik tud magyarul, az is Moldvában tanult meg, — tehát nem Magyarországon — mert ott az őrmestere azt mondta rá: ungur. Kovács Flóriánról — ez nagyon jellemző — Inon vettük fel ezt a fényképet. 1892-ben görögkatolikusnak született, az apja Simon még református magyar volt, a fiát Trajánnak hívják és egyetlen szót nem tud magyarul, büszkén öntudatosan t vallja magát románnak. Itt van Elekes Miklós képe. abból az Elekes családból, amely 1890-ben tért át görögkatolikusnak, és ma 30 tagja él a. családnak egy szatmármegyei faluban, mind kimondott románok. T. Ház! Leteszem itt a fényképét még egypár székely kapunak, egypár mulatságnak olyan falukból, ahol magyarokat nem láttunk, magyar szót egyáltalán nejn hallottunk, holott a falu egész külseje, minden ember alakja, viselkedése tiszta magyar jellegű. T. Ház! Egészen villámgyorsan csak egynéhány tanulságot akarok levonni az én barátom jelentéséből. Azok a kisemberek, akik,
