Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-313

150 Àz országgyűlés képviselőházának 313- ülése 194 2 november 24~én, kedden. ebben az országban a gazdasági életben rend legyen. T. Ház! Legyen «zabád rámutatnom az árak vonalán az agrárollóra, az ipari és a mezőgazdasági árakra, és ezeket szembehelyezem egymással. Ezt csak sommásan óhajtom megtenni, hivatkozva Fabinyi volt pénzügyminiszter úrnak — aki ma a Hitelbank elnöke — a jelentésére, vagyis a Hitelbank jelentésére, amely megállapítja, hogy a mezőgazdaság valóságos vásárlóereje 15 százalékkal csökkent, s megállapítja, hogy ugyanakkor az ipari árnivó átlagban 15 százalékkal emelkedett. Ez óriási differencia, amely megfelel körülbelül 30 százalékos spannungnak. Ha keressük a mai bajok okát, azt hiszem, ebben meg fagjuk találni. Miből lehet ezt deriválni? Talán abból, hogy amikor itt van előttünk egy 4 milliárdos költségvetés, és tavaly itt volt előttünk egy 3 milliárdos . költségvetés, azt látjuk, hogy amint az a 3 milliárd bejut a gazdasági életbe, a jogi személyek és a természetes személyek a maguk szükségleteinek kielégítése után lefizetik az adót, a fennmaradó felesleges jövedelmet, nyereséget azonban — amint a Nemzeti Bank kimutatásából és a Fabinyi-féle kimutatásból is látjuk — nem szolgáltatják be a bankokba, hanem mint hazafiatlan tőkét otthon az úgynevezett ládafiában őrzik. (Mozgás a szélsőbaloldalon:) Ez az a lusta tőke, amelyről a pénzügyminiszter úr be-. szélt. (Maróthy Károly: Nem dolgozik! — Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha azt keressük, t. Képviselőház, hogy miért nem dolgozik ez a tőke, miért van odahaza, miért nem viszik be a bankba, ahonnét beszolgáltatnák a Nemzeti Bankba, amikor azután a bankjegyek 2.6OÜ,OO0.OOO-nyi volumenje redukálódhatna 1.800,0O0.000-ra, ami pénzünk értékállóságát nagyban előmozdítaná, és ezt a pénzt elvonná a feketepiactól: akkor ennek nemcsak gazdasági indokát, hanem lelki indokát is keresem és megtalálom. (Egy hana a szélsőbaloldalon: Defetisták!) Az ország nagy erőfeszítést él át úgy kinn a. fronton, mint nenn, a gazdasági élutben. Az emberek azonban egy oizonytalansági érzettel vannak áthatva. Hiányzik az a leüti támasz, amelyet az az érzeis nyújthatna, hogy a jövőjüket biztosítva látják. Ügy látják, hogy itt van bizonyos eltérés a múlttal szemben, van jobbra való elhajlás, nem látják azonban sem a politikai, sem a gazdasági életnek azt a komoly, teljes erőből folyó és a legteljesebb elszántságból eredő átállítását, amelyben zálogát látnák egy remélt jobb életnek. Ez hiányzik az emberekből, a bizalom. Nincs meg lelkükben a biztonságérzet a jövőt illetőleg, nem hisznek abban, hogy ez a kormány, vagy ennek a rendszernek bármely más kormánya (Úgy van! a szélsőbaloldalon.) és általában ez a ma uralkodó rendszer képes megteremteni azt az új Magyarországot, amelyért ma az apák és a fiúk künn a fronton meghalnak és vérüket hullatják. (Taps a szélsőbaloldalon,) Ez hiányzik az emberekből, mert nem látják itt a lelkeknek totális átállításait egy jobb, egy szebb magyar jövő felé. Ez az érzés hiányzik az emberekből, s ezért van bennük az a félelemérzet, amellyel a pénzt megtartják maguknak, mert félnek a jövőtől,, és nem bíznak azokban, akik az ország; ügyeit vezetik. Addig, amíg ilyen lelki átállítás be nem következik, az irányított gazdálkodás, annak ellenére, hogy minden hatalom a kezében van, célt érni nem fog. Nem fog eélt ' érni először azért, mert ma is hatnak rá a liberális és ka>pitalista erők, másodszor pedig nem fog célt érni azért* mert a másik: oldalon a közönség részéről nincs meg a kellő bizaloma. Mert hiába van meg minden felhatalmaizás a minisziter birtokában, hiába hoz meg bármilyen rendeletet, amelyet célravezetőnek tart, a 42-es, bizottságon keresztül máról-holnapra, azok a rendeletek nem hajthatók végre száz százalékig, ha nem csak 70 vagy nem tudom milyen százalékig, mert a tervgazdálkodási az egész ország egész népességét érinti, mert a feketepiacra járhat mindenki vásárolni. Hogy ne járjanak a feketepiacra vásárolni, annak csak egyetlenegy ellenőrzése lehet: nem a csendőr, nem a rendőr, mert nines annyi csendőr és rendőr az országiban, hanem csak az a lelkiismeret, amely arra a bizalomra alapítja érzéseit, amelyet a vezetéssel szemben érez. Ennélfogva mindaz a hatalom, amely a miniszter úr birtokában van, kiegészítendő ezzel az egyének lelkében szunynyadó lelkiismerettel, amely ma még nem él, nem virulens,, nem hat és nem segíti a csúcs miniszter urat programmjának végrehajtásában. T. Ház! Arra van szükség, hogy ezt pótolják, s addig, amíg ezt nem pótolják, nálunk — egészen csodálatosképpen — a tervgazdálkodás sikerre nem fog jutni, hanem csak félsikerre. Nálunk bizonyos sorrendi hiba lis vanMásutt előbb jött a lelki átállítás és azután jött az új gazdasági rendszer; nálunk fordítva csiinálták, jött az új gazdasági rendszer (Egy hang a szélsőbaloldatotn: Ezért nincs eredménye!) lelki megalapozás inélkül. A miniszterelnök úr maga is érzi felelősségteljes állásában és többször mondotta is, hogy amikor ennek az országnak fiai kinn véreznek az orosz mezőkön és egy rettenetes pusztító inváziótól mentik meg ezt az országot* akkor itt lelki köziösségrt* van szükség. Teremtsék meg ezt a lelki közösséget! Ezt azonban nem lehet azzal megteremteni, hogy azorsaágnak egy igen számottevő é» , jelentős részét —• merem állítani, többségét — kirekesztik abhől a közösségből, amelyet a miniszterelnök úr megvalósítani kíván. (Matróthy Károly: Éppen a dolgozó magyar tömegeket akarják kizárni!) T. Képviselőház! Legyen szabad rámutatnom azokra a tényekre, amelyek a pengő értékét szemünk láttára rombolták és rontották, 1939-ben megindult a háború és az emberekben bizonytalansági érzet ébredt fel, amely hajlamossá tette őket a kétkedésre. A pénz ekkor már kezdett elhelyezkedést keresni magának spekulatív célokból. Elment a tőzsdére s körülbelül félévig, háromnegyedévig, vagy még tovább is láttuk a tőzsde orgiáit .anélkül, hogy a kormányzat abba annakidején kellően beavatkozott volna. (Egy hang a szélsőbalodalon: Pedig hányszor ígérték!) Hányszor hozták a laplök a legjobban látható utolsó oidalon a tőzsdén a pengő ellen folytatott hadmenetet s elmúlt egy esztendő, amíg a kormányzat elhatározita magát arra, hogy megrendszabályozza a tőzsdét A pengő értékének rontásában a tőzsde mellett nagy szerepet játszott az ingatlanpiac. Kérdezem tett-e valamit a kormány az ingatlanpiac megfékezésére? A világon semmiféle intézkedést nem láttunk. Ezen a téren van a legnanagyobb konjunkturális nyereségek. A háború igen sok pénzbe kerül, látjuk, hogy az állam tartozásai egy esztendő alatt körülí)elül 30%-kai emelkedtek. Kérdem, vájjon az ingatlanpiacnak ezt a nagy konjunkturális nyereséget nem