Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-310

4 Áz országgyűlés képviselőházának 310. nyoztatott elő. Magának a Kormányzóságnak kiadásai az 1942- évi költségvetésihez képesl 163.500 pengő többlettel vannak előirányozva. Ennek magyarázata a fizetésnek és a családi pótlóknak a már említett rendelettel történt Ujabb megállapításában, a rendelkezési alapnak a megnövekedett területek szükségleteihez képest 35.000 pengővel történt felemeliésében és a dologi kiadásoknak 48.900 pengővel való emelik e

dés eben található. Természetesen igen tekintélyes összeget foglalnak el a Kormányzóság költségvetésében a királyi épületeknek ós tartozékaiknak a kezelésével kapcsolatos munkálatok és kiadások. Mint minden esztendőben, most is megállapíthatjuk, hogy mind a kormányzói, mind a kormányzósági költségvetést valóban a legmesszebbmenő önzetlen takarékosság jellemzi. A magyar íőudvarnagyi bíróság 1943. évi költségelőirányzata 2500 pengős emelkedést nxütat, amely

r túlnyomórészt a fizetés és a családi pótLéik újabb megállapításában és a do-" liogi kiadásoknak kisebb összegű emelésében leli magyarázatát. Ezután rátérek a XI. fejezetnek, a tárcanélküli miniszternek költségvetésére. Tekintettel arra, hogy a háború és a békéé-e való átmenet a kormányra a békeidőknél jelentékenyen nagyobb terhét ró a magyar felelős miniszterek számának felemeléséről szóló 1917. évi XI. te. lehetővé teszi, hogy egyes ilyen rendkívüli munkaterhek ellátására tárcanélküli miniszter neveztessék ki. A tárcanélküli miniszter feladatainak ellátására előirányzott összeg 59.880' pengő. A miniszter a kormány által rábízott és főképpen a háborús rendkívüli viszonyok folytán előállott feladatokat az egyes tárcák fogalmazási tisztviselői karából szolgálat tételre kirendelt és •hozzá kivezényelt tisztviselőikkel és megfelelő kezelő-személyzettel kívánja ellátni. A XII. fejezet a nemzetvédelmi propaganda tárcanélküli . miniszter költségvetését tartalmazza, melynek kerete 4,358.000 pengő és ennek alig 5 százalékát teszik ki a személyi járandóságok. Legnagyobb tételét a 4. rovat alatt szereplő nemzetvédelmi propagandaszolgálat 2,544.000 pengős tétele, valamint az 5. rovat alatt szereplő felvilágosító kiadmányok és népművelési irodalmi célokra előirányzott 1,443.000 pengő adja. Hogy a nemzetvédelmi propagandára a XII. fejezet alatt előirányzott Összeg aránylagos összehasonlítás mellett is messze alatta marad egyéb országok ilyencélú előirányzatának és kiadásainak, azt bővebben indokolni, úgy vélem, felesleges. A költségvetés indokolása a nemzetvédelmi propaganda célját a rendszeres és állandó felvilágosító és meggyőző • tevékenység kifejtésében jelöli meg. - Az 1941-es világháború előtt általában bizonyos idegenkedéssel emlegették a propagandát, melynek nyilt alkalmazását a közfelfogás elítélte, titokban azonban annál bujábban virágzott, mint ahogy azt különösen nemzetközi viszonylatban olyan súlyosan tapasztaltuk. A modern korfelfogás nemcsak, hogy titkot nem csinál a propaganda tervszerűségéből, hanem ellenkezőleg annak előkelő helyet biztosít, működését külön állami szerv, a • legtöbb, helyen minisztérium irányítja és ma már általános az a felfogás, hogy a propaganda a népirányításnak egyik elengedhetetlen alkotó része. A múlt keserves tapasztalatai megmutatták, hogy az igazság önmagában ülése 1942 november 20-án, pénteken. rendszerint nem tud érvényesülni, vagy csak nagyon nehezen, éppen azért kellő valóságérzékkel számítva az emberi tulajdonságokra, azt az írott betű, élőszó, illetőleg a rádió szárnyain általánosan elismertté kell tenni. Nem lehet vitás, hogy a nemzetvédelmi propagandaszolgálat munkáját biztosító öszszegek rendelkezésre bocsátása elsőrendű nemzeti érdek, aminek élénk bizonyítéka az, hogy a bizottsági tárgyalás alkalmával felszólalt több képviselő a. nemzetvédelmi propagandaszolgálat kiszélesítésének szükségességét hangoztatta. Az állami költségvetésnek egyébként anynyira értékes takarékossági élve a nemzet legfontosabb! feladatai elvégzésének rovására nyilván nem érvényesüllhiet. Befejezésül rámutatok arra, hogy a, miniszterelnökség általam ismertetett költségvetése távolról sem tükrözi vissza azt ai jelentőséget, amely a miniszterelnök- úr ténykedéséhez, itletve tárcájának munkaköréhez fűződik. Alkotmányos rendszerünk szerint ugyanis a miniszterelnök felelős az egész állam vezetésért, így tehát az ő működésének kerete nemcsak az ismertetett _ költségvetésből, hanem az összes resszortminiisz tóriumok keretéből, költségelőirányzatából, de egyben az egész államvezetés jövő működéséből rajzolódik ki. Ezekben voltam bátor ismertetni a miniszterelnökség és a vele együtt tárgyalandó kisebb tárcák és a két tároainélkü'li minisizter költségvetését, s tisztelettel kérem, méltóztassék a költségvetést elfogadni. (Élénk helyeslés és tops a jobboldalon és a középen.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közül? Nagy Ferenc jegyző: Oláh György! Elnök: Oláihi György képviselő urat illeti a szó. Oláh György: T. Képviselőház! Méltóztassanak megengedni, hogy időm rövidségére való i tekintettel csak egészen rapszodikusan, látszat szerint, minden logikai kapcsolat nélkül ragadjak ki néhány gondolatot, amelyek a most sorrakerült tárcákkal kapcsolatban bennem felmerültek. Nemrégiben lezajlott a velencei biennale, amelyen nagy sikert aratott egy új fiatal magyar filmrendező-tehetségnek a filmje, egy székely tárgyú film, melynek Emberek a havason a címe. A történet túlnyomó része a osiki havasokon játszódik le. Szerzője éppen egy képviselőtársunk, Nyirő József volt. (Élénk éljenzés a Ház minden oldalán.) Amikor a nemzetközi zsűri ezt a filmet ki akarta tüntetni, felálltaik a román bizottsági tagok és ezt mondották: tiltakozunk a film kitüntetése ellen, mert olyan területen játszódik le, amelynek Ihiovatartozása függőben van. (Felkiáltások; Hallatán!) A zsűri azonban elutasította a román kifogást és a nagy ünnepléssel fogadott filmet nagydíjjal tüntette ki, hiszen abban valóban propagandisztikus célzat sem volt, az valóban tisztán művészi célokat szolgált. Mégis kérdezem a t- Házat, nem többet ér-e sok jól-rosszul megírt újságcikknél, sok pompás brosúránál egy ilyen kitűnő film, amely a külföldi nézőket egyszerűen meggyőzi arról, hogy Erdélyben magyarság is lalkik, magyarság ét a Kárpátok koszorújának délkeleti részén, szem-