Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-313

Í36 Az országgyűlés képviselőházának 3Í3 vételével 1301-ről 152 re, anélkül pedig 150-5-ről 172*2 rie emeHkiedett ugyam, de ez, még nem jelenti a drágaság- olyttnérvű emelkedését» amely a megélhetetési szánvonal lényeges süllyedését vonmá mfaga után. Annál kevésbbé sem jelenti teez,t

h mcuert hiszen köztudomású, hogy ,a kormány ugyanez alatt az idő alatt a drágulás ellensúlyozására' a bérből, illetőíeg a fizetésiekből élő fixfizetéses társa dal otm részére a megengedett (határokon belül több ízben engedélyezett bér-, illetőleg fizetés emeléseket Egyébként tegyen szabad erről a helyről is miegállapítanom, hogy a magyarság életszínvonala, ha bizonyos mértékű visszaesést mutait is^ mnég mindig magasabban áll, mint Európa, bármelyik országáé. (Zctj és mozgás a szélsőbaloldalon.) De megelégedéssel állapíthatunk meg azt is, hogy államháztartásunk 'helyzete a hihe tétlenül ímegnövekiedett állami feladatok és kiadások mellett is (kedvezőnek moindlhiató. Csiak az elfogultság, vagy a tájékozatlanság tagadhatja meg az elismerést attól a pénzügyi politikától, amely immár negyedik esztendeje küzdve a természet legsúlyosabb csapásaival, (Úgy van! a jobboldalon!) 'megbirkózva négy egymásuitáni következő országgyarapodás által felvetett súlyos gazdasági és pénzügyi problé mákkal* ugyaniakkor eleget téve egy belső szociális átalakulás, társadalmi és gazdasági átállítás által követelt rengeteg követelménynek és: igénynek, a semmiből milliós korszerű hadsereget varázsolt elő és egyben előteremti egy önvédelmi háború minden költségét és szükségletét. (Üg.y van! a jobboldalon.) S amikor ezt teszi, úgy teszi, t. Ház, hogy az álliam írühietetilenül felfokozott kiadásainak közel a felét a rendes bevételeikből fedezi és közadókban arányllagosan alig vesz el többiét a nemzeti jövedelemből, mint elvett négy esztendő előtt. Ezek az általam most röviden vázolt gazdasági és pénzügyi irányelvek testesülneík

1 meg az előttünk fekvő költségvetésben, abban az 1943. évi költségvetési előirányzatban, amely nék összesített mérlege 4-247,453.000 pengő kiadás és 4.046,992.000 pengő bevétel meHett 200,461.000 uengő hiányt tüntet feiL Legyen szabad nékem ezt a hiányt mindjárt szembeállítanom a költségvetésben beruházásokra előirányzott kereken 432 millió pengős Összeggel, hogy kitűnjék, hogy ez a hiány éppúgy a »termékeny deficit« jellegével bír, — hogy a pénzügyminiszter úr múlt évi találó frazeológiájával éljek — mint ahogyan a folyó költségvetési évre felvett 173.8 milliós hiány is annak volt tekinthető. Sőt a tárgyaliás alatt álló költségvetés hiányára ez még fokozottabb mértékben áll, mert amíg ez a hiány a folyó évi hiánnyal szemben 26.8 milliós emelkedést mutat, addig a jövő évi beruházások összege a folyó évivel szemben 162 millió pengővel emelkedik. A 200.4 millió pengős deficitből egyébként 151.7 millió esik a közigazgatásra, miután az utóbbinak kiadásai 2.920,328.000 pengőben, bevételei pedig 2.768,661.000 pengőben irányoztak tak elő. A többi az üzemekre esik. Igaz ugyan, hogy a költségvetés kiadási előirányzatában természetesen még nem szerepel, mert nem is szerepelluet az az illetménye többlet, mely az állami tényleges és nyugdíjas alkalmazottak részére a napokban engedélyezett újabb juttatásokból adódik» sem pedig az a többköltség, amit a hadisegélyeknek m honvéiúése ÎÙ4É november 24-én

P kedden. delmi miniszter úr által közölt felemelése jelient; ez azonban a költségvetés realitását, illetve a deficit mérvét annál kevésbbé érinti, mert ugyanakkor a bevételi oldalon sincs szambavéve a törvényhozás által rövidesen tárgyalás alá kerülő egyszeri hadkötelezettségi adó ós a hadmentességi váltság bevezetéséből várható pénzügyi eredmény, amely szerény megítélésem szerint, a forgalom valószínű emelkedése mellett biztosítani fogja nemcsak az említett kiadásokat, de az egész költségvetési hiányt, vagy annak egy része fedezetét is. Ha már most vizsgáljuk a költségvetés kiadási főösszegei jeDentős emelkedésének az okait, részletes ós kimerítő magyarázatát kapjuk annak a pénzügyminiszter úr költségvetési indokolásában és éppen ezért ezúttal mellőzöm ezeknek az okoknak részletes felsorolását, és pusztán csak arra mutatok rá, thogy a vissza csatolt Délvidék eLsoízben jelentkező szükségletének a kielégítésén, nemkülönben a közalkalmazottak fizetésének, családi pótlékának a múlt évben történt és több mint 70 millió pen gőt kitevő emelésén kívül elsősorban a honvédelmi ési a mezőgazdasági, de nem kis mér^ tékben az egyéb gazdasági és szociális célok fokozott szolgálatában rejlik a költségvetés is mertetett keretei megnövekedésének oka. Különösen is ki kell azonban itt emelnem, hogy a valóban nagyvonaM mezőgazdaságfejlesztési törvény tulajdonképpen ezzel a költségvetéssel indul el a megvalósulás útján akkor, amikor a pénzügyminiszter úr ebben a költségvetésben a törvény általi intencionált célok megvalósítására százmillió pengőt iktatott be. T. Ház! Természetes, hogy az államháztartás megnövekedett igényeihez és keretéhez képest jelentős számszerű emelkedést mutat annak a pénzügyi tárcának költségvetése is, amely tudvalevően az állami szükségletek 90%-át teremti elő. A tárca kiadásainak jövő évi előirányzata 301*5 millió pengőt mutat, ami az előző évi előirányzattal szemben 62 milliós emelkedést jelent Ugyanakkor a bevételek összege 2.502 millió pengő, tehát kereken 646 millióval haladja meg az előző év bevételiéinek Összegét. Meg kell azonban jegyeznem, hogy ez az összehasonlítás nem adja egészen hű képét a való helyzetnek, miután az előző évre vonatkozó számadatok! még nem foglalják magukban a Délvidék; visszacsatolása folytán már az 1942. évben előállt kiadási és bevételi tételeket, amelyeket, ha számbaveszünk, a tényleges kiadási többlet kereken 50 millióra, a tényleges bevételi többlet pedig 514*4 millióra csökken. A továbbiakban azonban természetesen én is a költségvetési javaslathoz tartva magam — egybevetéseimnél az 1942. évi költségvetés adatait fogom alapul venni. Ha már most a tárca, kiadásait vizsgáljuk, megállapíthatjuk, hogy azokból 234*7 millió pengő a dologi és átmeneti, 62*7 millió pengő pedig személyi természetű kiadásokra esik, míg a beruházások számára 4:1 mllió pengő jut. Szeretnék azonban nyomatékosan rámutatni arra az igen beszédes adatrai, hogy a dologi és átmeneti kiadások 234*7 milliójából csak 30*4 millió pengő, tehát 13% esik magára a pénzügyi adminisztrációra, 204*5 millió, tehát 87% a tárca üzemi jellegű intézményeinek céljait szolgálja, így mindjárt meg is mondom, hogy a 204.5 milliói jól a szeszegyed áras ág céljaira 84*2 millió, a dohányjövedék céljaira 101*7 millió, a sójövedéknek 11*5 millió, végül az államnyomdának s, 6*9 millió pengő jut.