Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

Àz országgyűlés képviselőházának 312. ülése 1942 november 23-án, hétfőn. Í27 takarítani. Almatermésünk olyan nagy, hogy azt jóformán nem tudjuk elhelyezni. Ha megállapítjuk, hogy az alma, egységára 2 pengő és nem szabad feljebb menni, akkor egész almatermésünket nagyon helyesen lehetnie értékesíteni, ami vonatkozik Szatmár megyére, de más (megyékre is.. Naigymennyiségü lisztéit tudnánk tehát megtakarítani, ha ezeket a különféle süteményeket és tésztákat az étkezőhelyeken legalább átmenetíileg nem szolgálnák fel. Ősszel például a szőlővel lehetett volna ezt nagymértékben pótolni. Sokkal helyesebb lett volna, ha a szőlőt így értékesítettük volna. Egy másik kérdés, amelyet szintiéin a pillanatnyi helyzet szempontjából volnék bátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani, hogy nem lehetne-e a termés pótbeszolgáltatásáról szóló rendelettel kapcsolatban a kukoricarendeletet észszerűbbé tenni? A rendelet azt mondja, hogy igazolni kell a gazdálkodónak, hogy ő beszolgáltatta a tengerit, de nem tudja igazolni, mert néni szolgáltatta be. (Szász Lajos közellátási miniszter: Ez a hiba!) De ha nem volt miből. Az az elszámoló bizottsági amely úgyis elszámoltatja őt a búzával, rozzsal, árpával, kénytelen hozzá kimenni, tehát aj kukoricával is elszámoltathatná, mondván, hogy neked állataid tartásához ennyi kukorica kell. a többi felesleges, tehát add be. (Szász Lajos közellátási miniszter: Már megtörtént az új megállapítás; hogy mennyit szolgáltasson be!) Ez egyes helyeken történt, de más vidékekről, igen t. miniszter úr, azt kell mondanom, hogy oltlt nem vették kellő mértékben figyelembe azokat a szempontoklalti, amelyeket a, közellátási kormány a kukorica beszolgáltatására ennek az előző rendeletnek helyesbítésére kiadott. Sajnos, igen sok panaszt vagyok kénytelen hallgatni és felvenni abból a szempontból, hogy nem méltányolták azt, hogy egyes gazdáknál a kukorica beszolgáltatásának milyen a lehetősége. Ha volna egy olyan rendelkezés, amely azt mondja; hogy neked (az állatállományodhoz mérten ennyi és ennyi tengerid maradhat, akkor ez megfelelőbb volna. A bizottság úgyis elszámoltatja a kukoricáról is és elveszik a felesleget, amely megmarad. A miniszter úr így tudni fogja, hoigy december 15-én vagy 25-én mennyi kukorica van, azzal rendelkezni fog, de most nem tudja. Hiába mondják azt például Kiskummajsán, hogy be kell szolgáltatni 3 métermázsát, mert ha annak a parasztnak, annak a gazdának csak 150 kiló termett^ nem fog tudni semmit sem beadni. Ha nem termett meg neki a lekötött menynyiség, akkor nem fogja tudni beszolgáltatni. És még egyet kérnék a mélyen t. miniszter úrtól a jövőre vonatkozólag. A közellátási kérdésekben az érdekképviseletektől! 'függetlenül talán valami közellátási bizottságot vagy tanácsfélét kellene meghallgatni, olyant, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Magukat az érdekképviseleteket nem tartom ezekre alkalmasoknak, mert sajnos, ők mindig az általuk^ képviselt érdektestület felé húzzák a közellátási kérdések ügyét, mert hiszen örökérvényű, emberi dolog az, hogy a nagybirtokosok a nagybirtokosok javára, a saját maguk javára, a cukrászok a cukrászok javára igyekeznek cselekedni és így tovább és a miniszter úrnak sokkal nehezebb lenne ezeknek az ellentétes érdé* kéknek összeütközésében tényleges igazságot tenni. Én azt hiszem, sóikkal [helyesebb és rendesebb volna, ha pártatlan! és megfelelő gyakorlati szakértőkkel történjék ez, hiszen igen sok gazdatiszt és más, a múltban is szerepelt közellátási ember van, aki ezekkel a dolgokkai foglalkozott és felvilágosításokat tudna adni. Miután időm már lejárt, befejezem mondanivalómat, (Szász Lajos közellátásügyi minisztert és Jurcsek Béla államtitkár: Elfogadod?) El nem fogadhatom a költségvetést, miután nem sok jót várok a miniszter úr következő intézkedéseitől. Mondom, bár minden tiszteletem iaz övé, de nem sok jót várok a jövőben és^ ezért a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbalöldalon.) Elnök: A házszabályok 148. §-a alapján a vitát bezárom. A közellátásügyi miniszter úr. kíván szólni. Szász Lajos közellátásügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Köszönöm azt a tárgyilagoságot, amely minden fellsizóMásbian megnyilvánult s minthogy tárgyilagosak voltak, köszönöm a bírálatokat és iá kifogásokat is, mert úgy érzem, mindegyiket a segíteni akarás sugallta. Köszönöm, különösen az előadó úr fejtegetéseit, alki nagy közgazdasági tudásnak reflektorfényébe álllította be a közellátás fontosiabbnál fontosabb kérdéseit, azokat magasan a napi politika szintje fölé emelve tárgyalta és ezáltal már iaf kezdet kezdetén magas színvonalra álllította be a közellátási költségvetés vitáját. (Éljenzés jobbfelől.) Azt hiszem, részemről a legeé'líszerüblb az lesz, íbiabár csak nagy vonásokban, de általános képet nyújtok feladataimról és a közellátási helyzet legfontosabb kérdéseit rideg tárgy ilagoságigal rendszerbe foglalva tárgyalom, ilymódon válaszolok az elhangzott felszólalások túlnyomó részére és azután térek át egyes különleges kérdéseferle, amelyeket (fejtegetéseim során addig kellően még meg nem világítottam. T. Ház! Az 1942. évi termésrendelet — mint tudni méltóztatnak — az elcsépelt kenyérgabonamennyiséget zárolta és elrendelte a vetőmagon, valamint az igazolt háztartási és gazdásági szükségleteken felül maradó menynyiség beszolgáltatását. A beszolgáltatandó kenyérgabona

1 felvásárlásával a Hombárt bízta meg. Az így összegyűlt kenyérgtalbonamennyiség szolgál az el nem látott, passzív őstermelői háztartások, az ellátatlan népesség, valamint a honvédség és a hadiüzemek szükségleteinek kielégítésére. Az 1942. évi átlagtermés — a cséplési ellenőrzés rendelkezésire álló adatai szerint — katasztrális holdanként búzában 6-1 métermázsa, rozsban 4'6 métermázsa volt, ami a múlt évi 7'5 métermázsa búza és 5-6 métermázsa rozs átlagterméshez viszonyítva azt jelenti, hogy az idén búzából katasztrális holdanként 1.4, rozsból pedig 1 métermázsával kevesebbet termeltünk. Ennek megállapítása azért fontos, mert azt mutatja, hogy ha az 1941. évi termésből a lényegesen magasabb terméseredmények ellenére isi csak rendkívüli erőfeszítésekkel tudtuk kielégíteni szűk; ségleteinket, az ellátási nehézségek a folyó gazdasági évben fokozott mértékben érvényesülnek. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az előzetes hivatalos termés jelentések a termésátlagokat a cséplési ellenőrzési során megállapítottnál mindig magasabbra beesülték. Joggal számolhatok tehát azzal, hogy egyes helyeken olyan gabonamennyiségek vannak, amelyeket részben jogtalanul vontak el a közellá