Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

Àz országgyűlés képviselőházának 312. ülése 1942 november 23-án, hétfőn. Í27 takarítani. Almatermésünk olyan nagy, hogy azt jóformán nem tudjuk elhelyezni. Ha meg­állapítjuk, hogy az alma, egységára 2 pengő és nem szabad feljebb menni, akkor egész almatermésünket nagyon helyesen lehetnie ér­tékesíteni, ami vonatkozik Szatmár megyére, de más (megyékre is.. Naigymennyiségü lisztéit tudnánk tehát megtakarítani, ha ezeket a kü­lönféle süteményeket és tésztákat az étkező­helyeken legalább átmenetíileg nem szolgál­nák fel. Ősszel például a szőlővel lehetett volna ezt nagymértékben pótolni. Sokkal helyesebb lett volna, ha a szőlőt így értékesítettük volna. Egy másik kérdés, amelyet szintiéin a pilla­natnyi helyzet szempontjából volnék bátor a miniszter úr figyelmébe ajánlani, hogy nem lehetne-e a termés pótbeszolgáltatásáról szóló rendelettel kapcsolatban a kukoricarendeletet észszerűbbé tenni? A rendelet azt mondja, hogy igazolni kell a gazdálkodónak, hogy ő beszolgáltatta a tengerit, de nem tudja iga­zolni, mert néni szolgáltatta be. (Szász Lajos közellátási miniszter: Ez a hiba!) De ha nem volt miből. Az az elszámoló bizottsági amely úgyis elszámoltatja őt a búzával, rozzsal, ár­pával, kénytelen hozzá kimenni, tehát aj kuko­ricával is elszámoltathatná, mondván, hogy neked állataid tartásához ennyi kukorica kell. a többi felesleges, tehát add be. (Szász Lajos közellátási miniszter: Már megtörtént az új megállapítás; hogy mennyit szolgáltasson be!) Ez egyes helyeken történt, de más vidékekről, igen t. miniszter úr, azt kell mondanom, hogy oltlt nem vették kellő mértékben figyelembe azokat a szempontoklalti, amelyeket a, közellá­tási kormány a kukorica beszolgáltatására ennek az előző rendeletnek helyesbítésére ki­adott. Sajnos, igen sok panaszt vagyok kény­telen hallgatni és felvenni abból a szempont­ból, hogy nem méltányolták azt, hogy egyes gazdáknál a kukorica beszolgáltatásának mi­lyen a lehetősége. Ha volna egy olyan rendel­kezés, amely azt mondja; hogy neked (az állat­állományodhoz mérten ennyi és ennyi tenge­rid maradhat, akkor ez megfelelőbb volna. A bizottság úgyis elszámoltatja a kukoricáról is és elveszik a felesleget, amely megmarad. A miniszter úr így tudni fogja, hoigy december 15-én vagy 25-én mennyi kukorica van, azzal rendelkezni fog, de most nem tudja. Hiába mondják azt például Kiskummajsán, hogy be kell szolgáltatni 3 métermázsát, mert ha annak a parasztnak, annak a gazdának csak 150 kiló termett^ nem fog tudni semmit sem beadni. Ha nem termett meg neki a lekötött meny­nyiség, akkor nem fogja tudni beszolgáltatni. És még egyet kérnék a mélyen t. miniszter úrtól a jövőre vonatkozólag. A közellátási kér­désekben az érdekképviseletektől! 'függetlenül talán valami közellátási bizottságot vagy tanácsfélét kellene meghallgatni, olyant, amely ezekkel a kérdésekkel foglalkozik. Magu­kat az érdekképviseleteket nem tartom ezekre alkalmasoknak, mert sajnos, ők mindig az álta­luk^ képviselt érdektestület felé húzzák a köz­ellátási kérdések ügyét, mert hiszen örökérvé­nyű, emberi dolog az, hogy a nagybirtokosok a nagybirtokosok javára, a saját maguk javára, a cukrászok a cukrászok javára igyekeznek cse­lekedni és így tovább és a miniszter úrnak sok­kal nehezebb lenne ezeknek az ellentétes érdé* kéknek összeütközésében tényleges igazságot tenni. Én azt hiszem, sóikkal [helyesebb és ren­desebb volna, ha pártatlan! és megfelelő gya­korlati szakértőkkel történjék ez, hiszen igen sok gazdatiszt és más, a múltban is szerepelt közellátási ember van, aki ezekkel a dolgokkai foglalkozott és felvilágosításokat tudna adni. Miután időm már lejárt, befejezem mon­danivalómat, (Szász Lajos közellátásügyi mi­nisztert és Jurcsek Béla államtitkár: Elfoga­dod?) El nem fogadhatom a költségvetést, miután nem sok jót várok a miniszter úr kö­vetkező intézkedéseitől. Mondom, bár minden tiszteletem iaz övé, de nem sok jót várok a jö­vőben és^ ezért a költségvetést nem fogadom el. (Helyeslés és taps a szélsőbalöldalon.) Elnök: A házszabályok 148. §-a alapján a vitát bezárom. A közellátásügyi miniszter úr. kíván szólni. Szász Lajos közellátásügyi miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Köszönöm azt a tárgyilagoságot, amely minden fellsizóMásbian megnyilvánult s minthogy tárgyilagosak vol­tak, köszönöm a bírálatokat és iá kifogáso­kat is, mert úgy érzem, mindegyiket a segí­teni akarás sugallta. Köszönöm, különösen az előadó úr fejtegetéseit, alki nagy közgazdasági tudásnak reflektorfényébe álllította be a köz­ellátás fontosiabbnál fontosabb kérdéseit, azo­kat magasan a napi politika szintje fölé emelve tárgyalta és ezáltal már iaf kezdet kez­detén magas színvonalra álllította be a köz­ellátási költségvetés vitáját. (Éljenzés jobb­felől.) Azt hiszem, részemről a legeé'líszerüblb az lesz, íbiabár csak nagy vonásokban, de általá­nos képet nyújtok feladataimról és a közellá­tási helyzet legfontosabb kérdéseit rideg tár­gy ilagoságigal rendszerbe foglalva tárgyalom, ilymódon válaszolok az elhangzott felszólalá­sok túlnyomó részére és azután térek át egyes különleges kérdéseferle, amelyeket (fejtegeté­seim során addig kellően még meg nem vilá­gítottam. T. Ház! Az 1942. évi termésrendelet — mint tudni méltóztatnak — az elcsépelt kenyérga­bonamennyiséget zárolta és elrendelte a vetőmagon, valamint az igazolt háztartási és gazdásági szükségleteken felül maradó meny­nyiség beszolgáltatását. A beszolgáltatandó kenyérgabona 1 felvásárlásával a Hombárt bízta meg. Az így összegyűlt kenyérgtalbona­mennyiség szolgál az el nem látott, passzív őstermelői háztartások, az ellátatlan népesség, valamint a honvédség és a hadiüzemek szük­ségleteinek kielégítésére. Az 1942. évi átlagter­més — a cséplési ellenőrzés rendelkezésire álló adatai szerint — katasztrális holdanként búzá­ban 6-1 métermázsa, rozsban 4'6 métermázsa volt, ami a múlt évi 7'5 métermázsa búza és 5-6 métermázsa rozs átlagterméshez viszo­nyítva azt jelenti, hogy az idén búzából ka­tasztrális holdanként 1.4, rozsból pedig 1 méter­mázsával kevesebbet termeltünk. Ennek meg­állapítása azért fontos, mert azt mutatja, hogy ha az 1941. évi termésből a lényegesen maga­sabb terméseredmények ellenére isi csak rend­kívüli erőfeszítésekkel tudtuk kielégíteni szűk; ségleteinket, az ellátási nehézségek a folyó gazdasági évben fokozott mértékben érvénye­sülnek. Meg kell azonban jegyeznem, hogy az előzetes hivatalos termés jelentések a termés­átlagokat a cséplési ellenőrzési során megálla­pítottnál mindig magasabbra beesülték. Jog­gal számolhatok tehát azzal, hogy egyes helye­ken olyan gabonamennyiségek vannak, ame­lyeket részben jogtalanul vontak el a közellá

Next

/
Oldalképek
Tartalom