Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

128 Az országgyűlés képviselőházának 31È. tás elől, (Ügy van! Ügy van! jobb felől,) részben pedig aj termésrendelet adta lehetőségek kihasználásával a tényleges szükségletet meghaladói mértékben tartalékoltak, amelyekből tehát — az időközben kiadott rendelkezésem folytán — jelentős részben pótolható lesz a kenyérgabonaszükséglet 31*5 millió métermázsa 'mennyiségével szemben ezidőszerint mutatkozó 5'5 millió métermázsa hiány. E súlyos helyzet előidézésében része ' van annak is, hogy az 1942. évi termésrendelet célzata az volt, hogy minél több önellátó háztartásit teremtsen és ennek érdekében tágabb keretek között biztosította a magas őstermelői fejadagot és megengedte, hogy a helyi közr igazgatás elbírálása alapján egyesek pótadaigban is részesüljenek, ami álitai termésizetöesen csökkentette az ellátatlan lakosság szükségletének kielégítésére szolgáló mennyiséget. Nagy része van a jelenlegi helyzet előállásában annak is, hogy az elmúlt gazdasági év nehézségeinek áthidalása céljából az úgynevezett expressz-őr lés útján a folyó évi termés terhére használtunk fel olyan mennyiségeket, - amelyek tulajdonképpen az elmúlt évet kellett volna, hoigy terheljék. Mindezek következtében' nem áll rendelkezésre annyi kenyérgabona, amennyi ;a kiadott kenyérgabonajegyek, kenyér- és lisztjegyek beváltását az eredeti mértékben biztosítaná. Nem megnyugtató t. Ház a takarmánygabona-helyzet sem. Az árpa átlagtermése tavaly katasztrális holdanként 8-1 métermázsa volt, szemiben az idei 7'4 métermázsa átlagtermeléssel. A kiadott rendelkezések szerint az árpatermés 22%-át kellett beszolgáltatni. A Hombár által ez alapon felvásárolt árpa mennyiség — már az átlagtermés csökkenéséből folyólag is — lényegesen kevesebb az eredetileg számításiba vett mennyiségnél. Az a remény pedig, bogy az ekként jelentkező hiány legalább résziben fedezhető lesz a Hombár részére felvásárlásra önként felajánlandó mennyiségekbőL; nem vált valóra. Az árnaszükséglet kielégítésénél is egy millió métermázsa (hiánnyal vagyok kénytelen tehát számolni. A termésrendelet a gazdaságokat arra kötelezte, hogy zabtermelésüfehől az arató- és cséplőrésszel nem csökkentett bruttómén nyiség 30%-át szolgáltassák he. Zabból a katasztrális holdankinti átlagtermés 6 métermázsa volt, szemiben az 1941. évi 6.4 métermázsával. Súlyosbítja azonban a helyzetet, hogy a zabbal bevetett terület 35.000 katasztrális holddal kevesebb volt az előző évinél- A közellátás céljaira rendelkezésre álló zabban tehát szintén nagymérvű hiány mutatkozik. Mind a kenyérgabona, mind a takarmánygabona helyzet súlyosságát nagymértékben enyhítette volna, ha a kukorieaihelyzet kedvezőbben alakul. Az ország 34.2 imillió métermázsára becsülhető íkukorioaszükségl étével szemben azonban, sajnos, olymérvű hiánnyal kell számolnunk, hogy az étkezési, hízlalási, ipari és^ vetőmagszükségletet csak a gazdasági takarmányszükséglet rovására lehet elfogadhatóan biztosítaniA mondottakból következik, hogy korpával , csak nagyon szűkösen gazdálkodhatunk. Közbevetőleg megjegyzem, hogy szűkösen áll rendelkezésünkre répaszelet is, mert répatermésünk mennyisége — mint köztudomású — lényegesen alatta maradt az átlagtermésnek. Nem volt kielégítő a szénatermés sem- A ülése 1942 november 23-án, hétfőn. közellátási célokra szükséges szénamennyiséget — beleértve a honvédekni szükségleteket is — először kivetés alapján próbáltuk a szénatermelés szempontjából aktív területekről biztosítani. Ez azonban eredménytelenül végződött és ezért a honvédség bevonásával kényszerigénybeyétel útján kellett biztosítanunk a honvédségi és — minimális mértékben —- a polgári szükséglet kielégítését. Mindezek a nehézségek, de a tavalyi tapasztalatok is parancsolóan szükségessé tették, hogy^ fokozottabban foglalkozzunk a burgonya kérdésevek Ebben az irányiban a hely7ct általában kielégítő. Az ország burgonyatermése a körülbelül 32—32.5 millió [métermázsára tehető szükségletet fedezi. Az időlegesen mutatkozott burgonyabeszerzési nehézségek tehát nem írhatók a _ termes rovására, Ihaneni szervezési és szállítási nehézségeknek tulajdoníthatók. Ezeknek megszüntetése iránt már intézkedtem s a burgonyaellátást biztosítottnak mondhatom. Sőt, Jra az időjárás a további szállításokat lehetővé teszi, a városokban, elsősorban pedig a székesfővárosban, olyan mennyiségű tartalékokkal nézünk a tél elé, amelyeiméi azelőtt még neimi rendelkeztünk. (Éljenzés és helyeslés a jobboldalon és a középen.) A mai rendkívüli viszonyok között természetes, hogy nagy kereslet mutatkozik az ellátatlanok részéről a hüvelyesek iránt- Nehogy a hüvelyesekkel való ellátás terén zavarok álljanak be, intézkedés történt azok forgalmának szabályozásáról. A kereskedőket készleteik bejdentésére kötelezték. Ugyanakkor a .gazdaságoknál a termelői készleteket is zárolták, a birtokukban hagyható mennyiséget pedig személyenként — babból, borsóból és lencséből együtt — 25 kg-ban állapították meg. E magas fejadag megállapításának tulajdonítható, hogy babkészletet csak azok a gazdaságok jelentettek be, amelyek a babot önállóan, mint fő terményt termelték. Ennekfolytán — bár a babtermelés közel 30%-kal jobb volt az előző évinél, — csak borsó jutott megfelelő mennyiségben a közellátás rendelkezésére, aminek legnagyobbrésze szerződéses termelésből ered. A helyzet a hüvelyesek tekintetében mégsem mondható súlyosnak, mert a termelői fejadag magas miértekében történt (megállapítása lehetővé teszi, hogy a termelőknél feleslegesen visszamaradó bab- és leneseimennyiséget a közellátás céljára előhozzák. Az olajosmagvak termelése a tett intézkedések következtében jelentős mértékben megnövekedett, úgy, hogy ha azok összegyűjtésénél, felvásárlásánál, kitermelésénél nehézségek nem jelentkeznek és ha számításba vesszük a tökmagból, kukorica-csírátlanításból, szőlőtörkölyből és dohánymagból termelhető mennyiségeket is, ezen a téren zavarok nem lesznekAmi pedig a húsellátás kérdéseit illeti, szarvasmarhaállonTányunk az utolsó számlálás szerint 4"4 millió volt. Ezzel szemben a marhahús-szükséglet kielégítésére évenként 720.000 darab szükséges, ami az állomány 16.4%-a. Ha mármost számításba vesszük, hogy az ország 1.9 millió darab telhénből .55% vemhes, tehát az évi szaporulat 1.1 imiilióra tehető, amiből évenként kereken 300.000 darab borjut vágnak le, megállapíthatjuk, hogy az évenkénti állatszaporulat körülbelül fedezi a •marha- és borjúhús-szükségletet. Nagyjából ugyanezt állapíthatjuk meg a sertéshúsról is. 1 A húsellátás terén nagy segítséget jelent,