Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

120 Az országgyűlés képviselőházának 312, oldalon.) és fogunk dolgozni kis- és nagybirtokosok egyaránt, de elég y olt abból, hogy mi két készünk munkájával necsak a magyar népet, hanem a különböző egykezeket is szolgáljuk és etessük. Valójában ma az ellátási kérdésekben nagyon sok hiba történik és nagyon sok bag származik éppen az. egykezeknek nem éppen áldásos munkájából. (Igaz! — Ügy van! a bab és a szélsőbaloldalon.) Ha már az egykezeknél vagyunk, itt van nálam egy kis írás. Egy kassakörnyéki polgárember kér korpát. Kassám és környékén van malom elég, az/t hiszem, de az illetékes hatóság úgy találta, hogy a korpát Budapestről fogják neki kiutalni. Azt írják neki, hogy a zsákokat Kassáról küldje Budapestre és; majd innen megy vissza a korpa Kassára. Kérdezem: amikor állandóan arról van szó, hogy nem (lehet szállítani; mert kevés a vágón vagy nincs vágón, valóban nincs-e felesleges vágón, itt, amikofr! ott helyben tálán tengelyen is el lehetett volna szállítani azt a korpát a. rendeltetési helyére és ehelyett a vágón mégis szaladt Kassáról Pestre zsákokkal, innen pedig vissza a korpával? Ez történik akkor, amikor annyi mindent kellene szállítani, amikor szükség van minden vagonná. De kérdem például, miért kell a barcsi malomból Marosvásárhelyre vinni a lisztet és ugyanakkor Felső-Magyar országról vinni le a gabonát Somogy megyébe. Amikor arról volt szó, hogy Barcs nagyközségbe finom lisztet kell hozni valahonnan, mivel ott nem volt és szeptember 20-ika óta a 74 mázsa helyett csak 40 mázsát kaptak, Somogy vármegye alispánja Q közellátásügyi miniszter úr meghatalmazásával Barcsnak ismét kiutalt 40 mázsát a somogyszobi malomból. Mire azonban a somogyszobi malomba elmentek, ott azt mon'díták, van ugyan itt a Hombárnak lisztje, de az elfelejtett diszponálni róla és nem adhatják ki, amíg nincs diszpozieió. Ugyanakkor azonban, amikor Barcsnak Somogy szobról kellett a lisz^ tet szállítania, a barcsi malomban feküdt raktározva papírasákokban 60 mázsa 0G liszt, 210 mázsa EB liszt és 330 mázsa ED liszt. Ottfelejr tették és a Hombár elfelejtett róla rendelkezni. Ha még sokáig gondolkodnak róla, ez az ottfelejtett liszt el fog romlani. Hiszen láttuk ezt a múltkori tapasztalatokból, hogy mennyi liszt és kukorica elromlott, pedig kár minden mázsájáért. Kérem az "igen t. miniszter urat, folytassa le itt a legszigorúbb eljárást, mert, ismétlem, kár itt minden mázsáért. Mi, akik azt a gabo nát beadjuk, nem azért adjuk oda, hogy ez ott tároljon, elromoljék, megdohosodjék. Fricke Valér t. képviselőtársam beszéde folyamán is hallottuk ezeket a kérdéseket. Itt a köz, az ország nevében követelnünk kell, hogy valójában a legszigorúbb vizsgálatok legyenek annak tisztázására, mi történik a különböző termé• nyekkel és azok hova kerülnek. Ezzel talán már meg is késtünk, de nekünk bizonyos propagandával mindenesetre meg kell értetnünk a néppel ezeket a közellátási kérdéseket. Nekünk már évekkelll ezelőtt kellett volna a népet felvilágosítanunk és megnevelnünk. Vannak ebben az országban asszociális elemek. (Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Sőt sok van! Ügy van!) Tudjuk, hogy vannak, akik ennek az országnak háborús helyzetéből maguknak üzletet, boltot akarnak csinálni. Itt pedig a miniszter úrnak ai legkegyetlenebb ül kell eljárnia Ma, az ország háborúsi helyzetéülése 1942 november 23-án, hétfőn. ben' nem lehet azzal visszaélni, hogy az emberek éheznek, nincs niit enniök, és akkor a feketepiac révén egyesek százezreket és milliókat keresnek. Tudjuk azt, hogy a feketepiac olyan, mint a poros úton robogói autó, ame'ly után nagy porfelhő keletkezik. A háborút is követi a feketepiac. Bárhova nézzünk, az egész világban, Németországban és Olaszországban is megvan a feketepiac, Franciaországban is megvan, de nem abban a mértékben, mint nálunk. Meggyőződésem, hogy amíg a zsidókérdést nem intézzük el, addig a feketepiac sem lesz így csökkenthető. Nézzük csak meg a statisztikát, —' a statisztika most az egyszer igazán »stimmelj — hány zsidót csuknak be, mert a a feketepiacon üzleteket csinál. Ki kelil rekeszteni a zsidókat minden vonalon. Felesleges, hogy ai legfontosabb üzemekben ma még mindenütt bennüljenek a zsidók. Itt vannak a mezőgazdasági üzemek. A Hungária) Műtrágyagyárnál még mindig ott van egy Deutsch nevű zsidó, mintha egy keresztény nem tudná ellátni aa ő dolgát. Az ol ad s zintén igen' nagy szükséglete a mezőgazdaságnak. Szükséges, hogy egy olajcégnél egy Waíldmann nevű igazgató üljön, aki ráadásul nem is magyar, hanem olasz zsidó? (Mester Miklós: A Strohmann sem jó!) Eat aa egész ellátási kérdést keresztény alapokra kell helyezni. Lehet, hogy a kereszr tények soraiban isi lesznek hitvány emberek és árulók, (Börcs János: Sajnos, vannak most is!) de nagyjából mégis 'Cgészsegesebb üzleti szellem fog az egészből megszülbtni. Az tény, hogyha szabotálás folyik, a termelés szökkenni fog. Utalok itt ai zsidótörvény folyományára, hogy a zsidó földbirtokokat végre-valahára el fogjuk venni. Nagyon megijednek sokan és azt mondják, hogy a termelés nagyon csökkenni fog és nem llesiz annyi terméseredményünk, ha at zsidóbirtokokiafc elvesszük. Megnyugtatom a miniszter urat. hogy az a 10— 11%', amely a zfsidóbirtokok elosztásával ki fog esni, nem fog hiányozni, mert a zsidó nem fog termelni. Képzeljük el magunknak a zsidók helyzetét. Fog az 'úgy termelni, mint idáig? Dehogy! Szabotálni fog. Éppen annyit fog dolgozni, Ihlogy valamit mutasson, de hogy ő komollyati produkáljon, azt nem hiszem. Vigyáznunk kell arra is, hogy azok a: termeivények, amelyeket a közellátásügyi miniszter úr nyilvántart és amelyekről tud, menjenek is át az ország vérkeringésébe. Itt van például a paprikakérdés. A Dunántúl nem liehet paprikát kapni. Szegeden ki vánniak nevezve a paprika-nagykereskedők és nincs paprika. Vigyázni kell arra is, hogy a liszttel takarékoskodva bánjunk. Nem értem, hogy Budapesten, amerre járok, mindenütt árulják a levegő-perecét 18—20 filléres árért. Ez igazán felesleges, nem kell ezt ma, forgalomba hozni. Ha a kenyér biztosítva van, ez elég. Talián majd leszokunk az ilyen levegő-perecekről, amelyeket a moziban kínálnak. Ami a propagandát illeti, amelyről az előbb szólottam, ezt valiamilyen szűk, irányított keretekben kell vezetni. Olvasok egy újságot, amely szerint (a) cipőellátás> biztosítva van. Erre mindjárt jöttek hozzám, mondván, hogy itt van &gy 3000 Ilakosú község, igényeljek a részükre cipőt, mindenesetre sokat. Kaptunk 15 pár férficipőt és 15 pár női cipőt, ugyanakkor, amikor megjelent az újságokban egy 1 hír, hogy a cipőellátás biztosítva van. Ne ír-