Képviselőházi napló, 1939. XVI. kötet • 1942. november 20. - 1943. április 12.

Ülésnapok - 1939-312

102 Az országgyűlés képviselőházának 312. ülése 1942 november 23-án, hétfőn. ember megállapítsa, hogy nem ott kell az árakat csökkenteni, ahol híiány van, hanem ahol) hiány mutatkozik, ott az árakat emelni kell. Jelentéktelen és a- közellátási szempontjából alig számbiatjövő terményeknél például teljesen szabadjára engedték az árakat, a kukoricán áll, a búzánál azonban megkötötték az árat, mégpedig olyan alacsonyan, hogy ennek a két terménynek a termelésétől valósággal elvették ai gazda kedvét. Előre látható vollt, hogy kenyérgabonából és zsírból lesz hiányunk. Hát miért nem ennek a két terménynek az árát állapították meg kedvezőbben, amiből kenyérmag és zsír lett volna itt az országban? Felkiáltásuk bal felől: Na miért?) — Rajniss Ferenc: Ezt már KaçsôbJ elintézte annakidején!) Azután az intézkedések is igen gyakran ellentmondtak egymásnak. Ha a falusi ember »zeniével nézi az ember a közellátási intézkedéseket, akkor egyrészt mérges lesz. másrészt pedig sajnáltja az egész eljárást. Elment a gazdaember szántani a mezőre és- miközben kint dolgozott a mezőn, a faluban kidobolták az egyik rendeletet, ezt a felesége hallgatta, amikor azután a gazdaember hazajött, délután kidobolták az újabb, második rendeletet, azt meg már ő hallgattál. (Maróthy Károly: Családi tragédia lett belőle!) A kettő összeveszett egymással (Maróthy Károly: Ügy-e, mondottam T) azon, hogy ez nem így van, hanem úgy van; délelőtt így dobolták ki, délután meg amúgy. A közellátási intézkedések gyűjteménye, az a Ihlatalmas kötet, amelyet Németh Andor képviselőtársam behozott magával ide az ülésterembe, .a világon egyedülálló abban a tekintetben, hogy sehol még nem fordult ellő egy könyvben annyi ellenmondás, mint ebben a kötetben. (Mozgás a bal- és a szélsőbaloldalon.) Egyszerű, érthető és végrehajtható intézkedéseket kell tenni. Azután a termelőknek tett . ígéreteket a jövőben jobban meg kell tartani. (Ügy v<m! Úgy van! half elől.) ígértek árpát hizlalásra, nem adtak. ígértek korpát annak, aki július hió folyamán beszállítja búzáját; sok helyen még ma sem kapták meg. el kell járni, hogy megkaphassak a termelők. Azutáni kilátásba helyezték aiztl hogy az ipari és mezőgazdasági árakat raiegprób aljáik összhangba hozni. Nem próbálták meg (Gr. Teleki Béla: Rendszerint úgysem hittük el!), mert méf próbálkozást. sem láttunk errevonatkozólag. Az ipari árak jóformán szabadon emelkedtekí és, méltóztassanak elhinni, hogy a 100 pengős bakancs és a 200—250 pengős csizma egyáltalában nem legenda, nem is csak szórványosan előforduló jelenség, hanem gyönyörűen kialakult gyakorlat, másképp nem lehet hozzájutni lábbelihez, ügylátszik, hogy a kormányzat is érzi, hogy ezek az intézkedéseik] nem voltlak megfelelők ... (Folytonos mozgás a baloldalon.) , Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Nagy Ferenc:... mert keresi az új megoldások lehetőségét. Most már azonban azt kell megnézni, hogy az a gondolati, amely köré az új közellátási intézkedéseket csoportosítani kívánják, megfelel-e az ország közellátása és a termelés érdekeinek és várható-e a jelenlegi hibák megszüntetése. Engem, de azt hiszem, az ország egész kisgazdakíöznöségét, de mást is, aki ismeri a kisgazdatársadalom helyzetét, a legkomolyabb aggodalommal tölt el a Jurcsek államtitkár úrnak tulajdonított rendelet, illetőleg rendelettervezet, amely a kataszteri tiszta jövedelem alapján kívánja a jövőben a termény beszolgáltatást keresztülvinni. Csatlakozom Németh Andor kíépviselőtarsainhoz, aki azt mondja, hogy az elgondolásban van valami helyes is ÍSzöllősi Jenő: Na, ez kevesebb, mint amit Németh Andor mondott!), azonban a kivitelben —- legalábbis mai merev formájában nem bízhatunk egy percig sem. Egy dolgot kellene mindenekelőtt szem előtt tartania az igen t. közellátási kormányzatnak; teljesíthetetlen rendeleteket ne adjanak ki (Ügy van! Ügy van! balfelől.), teljesíthetetlen rendeletekkel ne vegyék el a gazdaközönség kedvét, mert méltóztassanak elhinni, minden magyar gazda számára kényelmetlen, kínos és leverő érzés, hogy nem tud eleget tenni annak amit feladatává tesznek. (Börcs János: Egy remény van csak, az, hogy úgyis megbukik majd... — Mozgás te jobboldalon.) A kisbirtok számára ez a tervezet az én véleményem szerint egyenesen végzetes. Az a kisbirtok, amely eddig egy családnak szokott megélhetést adni, ezzel a rendelkezéssel tönkre fog menni. (Rajniss Fer eue: Persze, hogy megbukik! Ha nem bukott volna meg, Lákfy miniszter volna ma is! — Elnök csenget.) Tessék elhinni, hogy az öntudatos kisgazdaembernek előre fáj amikor azt látja, hogy lehetetlen számára eleget tenni ennek az intézkedésnek, azonkívül látja, mennyi zaklatásnak lesz kitéve azért, mert mégis csak megpróbálják azt a mennyiséget behajtani rajta. A szerencsétlen kukorioaren delet mutatta meg a legvilágosabban azt,, hogy hogyan nem szabad rende&eitet kiadni. Nem tudom, bjogy mit varnak ettől a kukoricáién deleitől, hiszem* ha minden szem» ha mindaz a 8 millió vagy 10 anillió mázsa befolyna* amit kivetettek a magyar gazdaközönségre, talán még az se segítene. Azt sem tudorai, hogy mennyit számítolnak le előre ebből, ami majd semmiképpen! sem folyhat be. A helyes eljárás az lett volna, hogy miután megiállapítottlák mennyi az, amit a magyar gazdiaközönség leadhat, azt vetették volna ki, ez a tmieinnyieéig be is jött volna és meg lenne a magyar gazdáinak az önérzete, az a megnyugvása, hogy eleget tudott tenni annak, amit tőle kívántak. Nagyjában ezen alapul, illetőleg ehhez hasonlít a jövendőre elkészített tervezet is. Ez a tervezet eleve igazságtalanságokat hordoz magában és higyjék ed; a háborús viliágban sokkal jobban kellene vigyázni az igazságtalanságok! látszatának elkerülésére, mint nyugodt időkben. Igazságtalan a rendelkezés alapelveiben is, amikor azt mondja,: aki pedig csak azt a mennyiséget szolgáltatja be, amit a rendelet számára előír, az megkapja/ a megállapított maximális!, vagy minimális árat, az pedig, aki ennél többet fog beszolgáltatni, lényegesen többet fog kapni. A kisgazdáember nemi fog tudni beszolgáltatni egy szemmel sem többet, mint amennyit a rendelet számára előír. (Felkiáltások a szélsőbalóldalon: Még annyit sem!) A középbirtokosnak is nagyon nehéz lesz többet beszodjgáltatlnía. Lehetnek egészen nagybirtokok, amelyek ezt meg fogják tudni csinálni, de akkor megszületett egy szörnyű igazságtalanság, különbséget tettek az egyik birtokos terménye és a másik birtokos terménye között, {Saöllősi Jenő: Nem először és nem