Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-305

320 Az országgyűlés képviselőházának 305. folyamatai indult meg a mai háború, alatt, éppen a közszempontok nemzeti érdekekt a közérdek és közellátási fontosságának növekedése folytain. Birtokpolitikánkat ma mégis rési felfogásaink alapján kell folytatónunk, — a Délvidéken is — mert hiszem a modern elvek; még nem kristályosodtak ki teljesem. Nem is ott kell érvényesíteni a modern elveket, hogy 15 'holdas vagy annál, nagyobb parcellákat osszunk, — mai adottságaink között az egy-két holdas parcellák jobban is megfelelnek — hanem a modern fejlődés előhírnökeiként inkább a juittar , tottak kiválogatásánál lehet sok szempontot érvényesíteni, még pedig azt, ami a Délvidékien érvényesült és megtörtént, hogy ne a szociális állapot, a nincstelen helyzet leigyen' a döntő, hanem inkább a munkaképesség, értelem, egészség, fajtajelleg, családi erkölcs, szar parodási képesség, gazdasági és nemzeti szempontbótl értékes tulajdonságok foka kell. hogy döntő erőyeil bírjon. A költségvetés elfogadásának kérdés© bizalmon múlik. Mi, délvidéki magyarok, az elszakítás ideje alatt ösztönösem bíztunk a keresztény és nemzeti szellemben kormányzott Magyarországban és annak vezetésében, hogy felszabadulásunkat hozza és hozta is! Természetes, hogy ezzel a bizalommal viseltetünk ma is e szellemet továbbvivő vezetés iránt és azt a költségvetést, amely e szellem terméke, bizalommal elfogadom. (Élénk helyeslés és taps. — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Szólásra következik a vezérszónokok közüH Haala Róbert jegyző: Thassy Kristóf! Elnök: Thassy Kristóf képviselő urat illeti a szó. Thassy Kristóf: T. Ház! Nie vegye rossznéven előttem szólott t. képviselőtársam, ha nem foglalkozom kijelentéseivel, de én a költségvetéssel egészen más szempontokból kívánóik foglalkozni és egészen más szempontok szerint kívánom bírálni. A. földmívelésügyi tárca 1943. évi költségvetése 108 millió pengővel magasabb a multévi költségvet esnél... Ez a különbözet mintegy 65%-nak felel meg. Amilyen örömmel vettem, — és ennek tavalyi felszólalásomban is kifejezést adtam — hogy az 1942. évi költségvetés az 1941. évihez képest. 105 millió pengős emelkedést mutatott, amiből azt kellett megállapítanom, hogy az addig nagyon elhanyagolt tárca nagyobb dotációban részesül és e nagyobb dotáció révén intenzívebb munka indulhat meg, úgyhogy^ az eddig elhanyagolt földmívelésügyi tárcát végre kiemelhetjük a feliedés homályából, éppen olyan aggodalommal látom most ezt a 108 millió pengős emelést, mert az a meggyőződésem, hogy ez az emelkedés nincs arányban az ország teherbíró képességével. Ha csak a földmívelésügyi tárcáról volna szó, akkor talán említést sem tennék erről a 108 millió pengőről, ez az emelkedés azonban végigvonul az egész költségvetésen, mivel a többi tárca költségvetése is körülbelül ilyen emelésben részestilt, úgyhogy ez végeredményben olyan megterhelést jelent, amelyet az ország zömét kitevő mezőgazdasági lakosság vagy egyáltalában ' nem, vagy csak nagy nehézségek árán bír elviselni. Nagyon szeretném, ha mind a földmívelésügyi tárcánál, mind a többi tárcáknál a. legnagyobb takarékossággal kezelnék a kiadásokat, mert tudomásul kell vennünk, hogy a polgárok bevétele nincs arányban a költségvetési ülése 1942 noveniüer 12-én, csütörtökön. kiadásokkal. Én mind a földmívelésügyi tárca, mind pedig az egyéb tárcák költségvetését a gazda szemével nézem és bírálom és minthogy az ország lakosságának legnagyobb részét & gaadák alkotják, ezért sajnálattal kell megáílapítamom, hogy a gazdák kereseti lehetősége nincs arányban anyagi igénybevételünkkel. Hogy egyebet ne említsieik, a sok megállapított eladási árral szemben a gazdák a beszerzendő szükségleteinek árai sokszor bizony megfizethetetlen magasságban vannak. A gazdasági termények árai úgyszólván egytől-egyig meg vannak állapítva mégpedig nem is túlságosán magasan, viszont a beszerzendő cikkek, ipari termények: — például a bőr, a ruhaneműek, az építkező anyagok, a ^szerszámok, a gazdasági eszközök, gépek gépalkatrészek — vagy szabadforgalom tárgyai, , vagy pedig áruk olyan magasan van megállapítva, hogy szinte megfizeth e tétlen. A gazda, a látható adóalany ebben az országban, aki nem titkolhatja el vagyonát, jövedelmét és ebből folyik az, hogy ennek az országnak a gazda a legjobban megadóztatott polgára. Valahogy úgy áll a dolog, hogy a többi társadalmi osztály irigykedik a gazdára, azt hiszi, tejben-vajban, lisztben dúskál. (SzÖIlősi Jenő: Még a bőre alatt is pénz van, azt mondják!) Szinte minden egyes gazdában egyegy árdrágítót látnak, aki terményeit zugkereskedelemben értékesíti, jövedelmét eltitkolja és elvonja termékeit a közellátás alól; nem érdemli meg tehát, hogy kíméletesen bánjanak vele. Lehet, hogy vannak a gazdák közt ilyenek, azonban egyeseket tekintve, nem lehet egy-egy egész társadalmi osztályról véleményt mondani, (Börcs János: Nem lehet általánosítani!) nem lehet általánosítani. T. Ház! A miniszter úr az indokolásban többek között a következőket mondja (olvassa): »A termelés minőségének javítását célzó kedvezményes vetőmagkiosztás mellett gondoskodni kívánok arról, nogy a súlyosabb elemi kárt szenvedett gazdákat vetőmaggal ellássuk.« Ezt az intézkedést örömmel fogadom és nagyon ht'lyesnek tartom, csak arra kérem a a miniszter urat, hogy ezt a vetőmagakciót szigorúan ellenőrizze, hogy ez a ve'tőmag megfelelő, jó minőségben és megfelelő időben \érüljön a gazdák kezébe, (Helyeslés balfelől.) A termőolajok tápértékének fenntartása és fokozása érdekében a műtrágyák használatát minél szélesebb körben akarja a miniszter úr elterjeszteni és célul tűzte ki azt, hogy e tekintetben a kisgazdáknak segítséget is ad. Ez azonban még nem elegendő, mert abban az irányban is feltétlenül kell tenni lépéseket, hogy mindig legyen megfelelő műtrágyakészlet, amihez a kisgazdák és általában a gazdatársadalom hozzájuthat, továbbá, hogy a szállítóvállalatok elsőrendű kötelességüknek tartsák, hogy a műtrágyát a megfelelő helyre le is szállítsák. Ma ugyanis az a helyzet, hogy a gazda sokszor erején felül is beszerzi, vagy be akarja szerezni a műtrágyát és akkor, vagy nem kap, vagy ha kap is, akkor sem tudja leszállítani és ezért a műtrágya csak elkésve érkezik meg. Nagyjelentőségű dolognak tartom szőlőgazdaság fejlesztése érdekében a szőlőmunkások kiképzése céljából szőlőmunkás-iskola felállítását és a szőlőtermelő , kisgazdáik részére több helyen szőlőgazda-tanfolyamok felállítását. De sem ezek a tanfolyamok, sem a Kecskeméten felállítandó állami szőlőnemesítő ki-