Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-296
80 Az országgyűlés képviselőházának 296. ülése 1942 október 20-án, kedden. szolgáló ingatlanok szerzésére. Insógenyhítő segellyekre 14 millió pengőt, árvízvédelmi kiadásokra pedig- szintén 14 millió pengőt fordi tottt a kormány. Mindezek a- szociális érzéket hirdetik. örömmel kell megállapítanom, hogy az állami szavatosság álladéka 5 millió pengő vei, — történetesen éppen 5%.kai csökkent — és különösen aláhúzom azt, hogy újabb, nagyobb szavatosságok vállalása nem történt A régmúltban e tekintetben elég baj vol+ Az előirányzat nélküli kiadások az összes kiadások 4% át teszik ki az eíőző évi 3%-kal szemben. Ezt az eltérést indokolják — r bár ez az eltérés cseppet sem kívánatos — az árvízvédelmi kiadások, valamint a visszakért területek érdekében teljesített kiadások. Rendkívül örvendetes az üzemek fokozódó rentabilitása. Az éveken át hiánnyal küzdő Máv. a zárszámadás szerint. 80 millió pengős felesleget mutat fel. Kétségtelen, hogy ez^részben a szállítási konjunktúra, az emelkedő^ forgalom folytán áll elő, részbein azonban a végrehajtott bölcs takarékossági intézkedéseknek köszönhető. Az állami vas-, acél- és gégyáraknál hasonló a helyzet. Érdemes ezeket a szá m okát közelebbről megtekinteni. 1935—36-ban 12 millió, 1936—37-ben 8 millió, 1937—38-ban pedig 4 millió pengős hiánnyal küzdött ez az. intézmény, de az 1939—40. zárszámadási évben már 18 millió pengős üzleti felesleget mutat fel a zárszámadás. Elnök: A képviselő úr beszédideje lejárt. Czermann Antal: Kérek 5 perc meghosszabbítást. Elnök: Kérdem, méltóztatnak-e a kért meghosszabbítást megadni 1 ? 1 (Igen!) A Ház a meghosszabbítást megadja. Czermamn Antal: T. Képviselőház! Tény, hogy ez a nagyszerű fejlődés a hadianyaggyártás eredménye, de reméljük, hogy az üzem vezetői már most gondolkodnak a békegazdálkodásra való áttérésen és hogy ennek a rentabilitásnak a színvonala a béke beköszöntével is megmarad. ï. Képviselőház! Ezek volnának azok a körülmények, amelyekre még a kormányzat munkája szempontjából mint örvendetes és rendkívüli télnyekre rá akartam mutatni. Kétségtelenül megállapítható, — és ezt a zárszámadásról szóló jelentés is bizonyítja, — hogy a kormány az állami javakkal való gazdálkodásban a kellő gondossággal és^ a költségvetés tételei szerint járt el. Ezt a zárszámadásvizsgáló bizottságban megállapította gróf Esterházy Mó* ric igen t. képviselőtársam is, — talán nem veszi tőlem rossz névéin ennek megemlítését, — aki ennek a kérdésnek a legszigorúbb kezelője és legbuzgóbb tanulmányozója. Azt hiszem, ha ő megnyugodott mindazokban az intézkedések ben és jelentésekben, amelyeket a zárszámadás tartalmaz, akkor ez mindnyájunkra nézve is megnyugtató, merthiszen az ő pártatlan szaktudása és tekintélye mindnyájuink számára nagy garancia. (Úgy van! jobbfelől.) Éppen ez a megnyugvás az, ami a legértékesebb része ennek a zárszámadásnak. Ez politikai) szempontból felülmulhatatlainul nagy érték, mert méltóztassanak elgondolni: hogy az a polgár, aki ma a legkülönbözőbb hatósági intézkedések folytán is megkötött gazdálkodási rendszerben él s amellett súlyos adóterheket visel és a véradó bőséges áldozásában is résztvesz, mindezt nyugodtam cselekszi: teszi ezt azért, mert teljes megnyugvással tölti el az a tudat, hogy az államgazdálkodásban igenis rend, teljes és tö- ( kéletes rend van, amilyen rend példaadó volna a legbékésebb korszakokban is. Eninek a rendnek egyik legszigorúbb őre a pénzügyminiszter úr és egyik leghivatottabb kezelője a Legfőbb Állami Számvevőszék. A törvényhozás az. 1867 óta fennálló eddigi gyakorlat szerint országos határozatban mondja ki véleményét. Az előrebocsátottak alapján úgy hiszem, nyugodt lelkiismerettel ajánlhatom az országos határozat meghozatalára a felmentyény megadását a Háznak, és a magam részéről a legnagyobb elismeréssel, a legnagyobb örömmel járulok hozzá a felmentvény megadásához. (Éljenzés és taps a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Esterházy Móric gróf. Elnök: Esterházy Móric képviselő urat illeti a szó. Gr. Esterházy Móric: T. Ház! Előttem szólott igen t. képviselőtársam, sőt mondhatnám, képviselőm, és az igen t. előadó úr olŐadmánya lehetővé teszik nekem azt, hogy ez alkalommal felszólalásomat igen rövidre foghassam, mert hiszen az ő felszólalásaik és ismertetéseik annyira alaposak voltak, Czermann, igen t. képviselőtársam, annyi igen érdekes és tanulságos történelmi adatot szolgáltatott, hogy azt hiszem, felesleges szószaporítás lenne, ha úgy, mint a múltban, hosszasabban foglalkoznám a zárszámadással. Azonkívül, igen t. Ház, nem is igen alkalmas ez a zárszámadás arra, hogy az egészről, mint" ilyenről hosszabb vita induljon meg. mert ahogy előttem szólott igen, t. képviselőtársaim is nagyon helyesen megjegyezte, először is maga a zárszámadás — sajnos —' meglehetősen későn került a t. Ház elé: másodszor 18 hónapról szól, tehát a harmadrészt mindig le kell vonni; harmadszor és főleg nagyobb területre vonatkozik, mint a trianoni Magyarország 1 , de kisebbre, mint amilyennel az 1941. és 1942. évi költségvetés foglalkozott. Ezeknél a körülményeknél fogva tehát nem is igen időszerű és azt. hiszem, gyakorlati értéke is igen csekélv erről az egész zárszámadásról, mint ilyenről hosszabban értekezni. Ezenkívül van azután még egy általános ok is, amely a háborúval kapcsolatban, de egyébkent is a fejlődés menetét zavarja és, sajnos, a költségvetési zárszámadások jelentőségét államgazdasági szempontból némileg csökkenti, és ez az, hogy az állami gazdálkodás nemcsaik a szorosanvett közigazgatási és üzemi költségvetés vonalán halad, hanem itt vannak az alapok, amelyekről az előbb is szó volt, amelyek éppen a beruházási alap követ keztében már körülbelül hatszázmillió pengő bevételt és kiadást jelentenek évente. Azután. a jelen zárszámadásban van szó arról a három vagy.négy felhatalmazási törvényről is. amelveknek alapján a kormánv körülbelül 90fl millió pengő kiadást eszközölt és 800 milliós kölcsönt vett fel. Ez a második vonaű. Azután van a harmadik és a háborús viszonvlatban egyre jelentősebb vonal: az esry kezek és az eETvkezeknél felmerülő különféle lefölözéseik és prémiumok stb.. amelyeknél természetesen, a djûlog trrmészeténél fogva a télies nyilvános tárgvalás úgyszólván nem lehetséges. De éppen ezért méltóztassék megengedni, hogy kitérjek néhány szóval arra a rendeletre, amelyet a kormány a 42-es bizottság elé terjesztett nem régen, a 4900. számú rendeletre, amely ezeknek az egykezeknek pénzügyi gesztiójába a Közerdekeltségek Felügyelő' Hatóságának beleszólást enged, illetve
