Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-296

Az országgyűlés képviselőházának 296. nére is mielőbb eleget tegyen alkotmányos kötelességének. T. Képviselőház! Nagyon szerencsés változás, illetőleg kiegészítés az, hogy amíg az alapoknál és alapítványoknál az eltérések indokolása a múltban hiányzott, most az előírási rovat beiktatásával bizonyos összehasonlításra van mód, egyúttal a kedvezőtlen eltéréseiket indokolja is a zárszámadás. Régi panasz, sokszor szóvá tették a zárszámadásvizsgáló bizottságban is, hogy a mi zárszámadásunkban nagyon sok helyet foglal el az alapok kezelése és így a költségvetésen kívüli pénzlkezelésnek igen nagy szerepe van. A jelenlegi zárszámadási jelentésből örömmel lehet megállapítanunk, hogy az 1941. év végé. vei három alap szűnik meg, még pedig a mezőgazdaság megsegítésére szolgáló alap. amely 130 millió pengő évi bevételt kezelt, a vagyonváltságalap, amely 320 milliós vagyont kezelt és az oirszágos testnevelési alap, amely négymilliós bevételt kezelt. Ezek most

1 már a költségvetésbe épülnek bele és azok az adatok, amelyek eddig a zárszámadásban nem szerepelte^:, a jövőben ennek lesznek értékes anyagai. T. Képviselőház! Az alapok között egy nagyon érdekes kis alapot fedeztem fel. Êz a dohánytermelők jégkármegtérítési alapja. Ez az alap egész szépen prosperál, és aa a körülmény, hogy az előírás szerint bevétel 510.000 pengőt tesz ki> a befizetési pedig 508.000 pengőt, azt mutatja, hogy akik ennek az alapnak tagjai, azok a legnagyobb megértéssel és saját érdekeik helyes felismerésével hűségesen tesznek eleget befizetési kötelezettségüknek. Ennefc kapósán, minthogy itt egy agrártermelési ágról van szó, megismétlem egy régóta hangoztatott kérésemet és ezt nemcsak a földmívelésügyi miniszter úrhoz intézem, hanem főképpen a pénzügyminiszter t úrhoz, akihez talán ez a kérdés bizonyos szempontokból elsősoriban is tartozik. A szőlők kötelező jégkárbiztosítását kérem. Ez egy egészen különleges természetű biztosítási ágazat. Ma ez rendkívül drága. Miérti Azért, mert jégjárta vidékeken biztosítanak, a többi helyen pedig sehol sem biztosítanak. Kétségtelen, hogy a borkérdésiben éveken át folytatódó küzdelem szerenesés befejezést nyert és ennek a kérdésnek megoldását is az állam tekintette feladatának. Annál inkább kellene ezt a kérdést is feladatának tekintenie. Meggyőződésem szerint egészen kis terhek közös viselésével olcsó, jól szuperáló.könnyen mozgó és még az állam szempontjából is megnyugtató megoldásra lehetne szert tenni, Csonkamagyarországon a nemzeti vagyon húsz százalékát képviselte a szőlőgazdaság. Ilyen nagy vagyon megőrzése és gondozása már az adóztatás, az állampolgárok léte és a termelés szempontjából is állami feladat kell, hogy legyen, E helyről is lkérera a pénzügyminiszter urat, hogy tegye magáévá ezt a gondolatot. Én azt hiszem, hogy a borkérdésnek és a szőlőgazdálkodás kérdésének teljes és tökéletes lezárása ennek a kérdésnek a rendezésével következnék be. (Szöllősi Jenő: Lassan ezzel kérem, nem olyan sima ügy ez!) T. Képviselőház! Bővült a zárszámadás a? állami üzemekről szóló jelentésben két tétel lel; az egyik a Nemzeti Szabadkikötő, a má sik a budafoki Állami Pincegazdaság. A'/ utóbbi ötmilliós vagyont kezel és négymilliói bevételt tüntet fel. Meglepő* hogy a személy járandóságok csupán 60.000 pengőit, tehát a~ ülése 1942 október 20-án, kedden. n \

: 79 forgalom másfél százalékát teszik ki. Azt gon dolom, hogy egy ilyen nagyszerű reprezenta tív intézményünk, mint az Állami Pincegazdaság és — mint most megnyugtató módon látjuk a zárszámadásból is — ilyen rentábilis üzemünk mindenesetre megérdemelné, hogy tisztyiselőkara ne állami fizetési rendszer sablonja szerint, hanem egyéb módon is bizonyos elismerésben részesüljön. Ezek volnának a zárszámadáson eszközölt lényeges változtatások. Hálásan megköszönöm ezeket a pénzügyminiszter úrnak és az Állami Számvevőszéknek, annak vezetőjének, mert hiszen ezek a változások lényegesen hozzájárulnak ahhoz, hogy a zárszámadás tökéletesedjék, még világosabbá legyen. T. Képviselőház! Ha már most a zárszámadást a kormányzati gesztiók szempontjából , vizsgálom, egy-két körülményt még ki kell emelnem. Az egyik mindenesetre az, hogy a bevételek és a kiadások — mint már említettem is -- ugrásszerűen emelkednek. Bár tudjuk, hogy tizennyolc hónapról és nem tizenkét hói. napról van szó, mégis,, ha az előző évekhez hasonlítjuk is például a kiadásokat, nagy emeílkedést látunk, mert az 1937/38. költségvetési évben 1381 millió, az 1938/39. költségvetési évben 1724 millió, az 1939/40. számadási időszakban pedig 4033 millió pengő volt akiadás. Ugyanilyen hattsványózott emelkedésit mutatnak a bevételek is, ami azt bizonyítja, hogy az adóterheik valóban magasak, de bizonyítja azt is, hogy közgazdasági életünk irányítása egészséges, mert hiszen ezeket az adóterheket ki is bírta. A bevételek nem fedezik az összes kiadásokat, — arcii természetes, s tudjuk is, hogy a zárszámadási hiány fedezésére a Nemzeti Bariktól, a külföldi hitelek pénztárától és a magyar közgazdasági élet egyes tényezőitől kölcsönöket kellett igény bevenni — örömmel kell azonban megáll api tanunk;, hogy a költségvetés hiányát a magyar gazdasági élet teremtette elő, amiben egyaránt része volt a mezőgazdaságnak, az iparnak és a kereskedelemnek. T. Képviselőház! Először szerepel a zárszámadásokban az Onesa., amely ebben az évben több mint 24 milliót fordított az elesett osztályok gazdiasági, erkölcsi és szellemi éle tének fejlesztésére. A zárszámadási bizottságban felmerült az a kérdés, vájjon az alapnak a jelenlegi nehéz körülmények (közepette van«e elég Programm ja, vannak-e olyan célkitűzései, amelyek természetszerűen folynak a körülményekből, nem keresettek és amelyek megoldhatók. Azt hiszem, hogy ilyen szociális feladatok vannak s ha már beszéltünk Nagy Budapestről, önkéntelenül arra gondolok, hogy Budapest környékén is hatalmas területek vannak, amelyek alkalmasak a betelepítésire és amelyek nemzetvédelmi szempontból és^ a nemzeti gondolat fejlesztése szempontjából is rendikívüli jelentőségűek. Azt hiszem, hogy az^ Országos Nép- és Családvédelmi Alapot továbbra is bőségesen támogatnunk kell, rnerthiszen az eddig jelentkező eredmények is imponálóan nagyszerűek. Ez annál csodálatosabb, _mert egészen kis létszámú tisztviselői kar látja el ezt a feladatkört; ezen a téren bizonyos mértékben segítségre is szorul. A telepítési alap 22 millió pengőt fordított íbben a zárszámadási évben az előző zárszámadási év 12 millió pengőjével szemben kisgazdaságok és családi otthonok létesítésére