Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-296

az Országos Nép és Családvédelmi Alap javadalmazása. Az említett kiadások leszámításával a 757'5 millió pengő pénztári hiány helyett 1528 millió pengő pénztári felesleg jelentkezik, ami a költségvetési mérlegnek 129'9 millió pengős hiányával, illetve az 1938/39. évi költségvetésről szóló 1938 : XX. tc. 6. §-á'oan foglalt rendelkezés alapján az 1939/40. számadási időszakban felhasználható előző évi beruházási hitelmaradványok 2'5 millió pengős összegét is számbavéve, összesen 1324 millió pengő költségvetési hiánnyal szemben 285'2 millió pengővel kedvezőbb eredményt jelent. A pénztári hiány fedezetére íz összesen 8699 millió pengő kölcsönbevétel szolgál, amelyből a zárszámadást kísérő jelentés magyarázata szerint az 1939 : II. tc. 155. §-a alapján felvett, kölcsönökre 575 millió pengő esik, 130 millió pengő pedig, amiből visszafizettetett 30 millió pengő, az állami forgótőkeszükséglet fedezetére szolgál, 90 millió a Felvidékre és Kárpátaljára, 50 millió pengő pedig az' Erdélyre vonatkozó felhatalmazás alapján vétetett fel. 14'9 millió pengő konverziós - célt szolgál, 10 millió pengő pedig a közmunkák költségeinek fedezésére vétetett igénybe. Ezzel kapcsolatban meg kell említenem, hogy ezenfelül a kormány a gazdatartozások rendezésinek elősegítésére 4 millió pengőt, az 1938:XX. tc.-ben részletezett nemzeti beruházásokra 345.5 millió pengő kölcsönt vett fel. Ezek a kölesönök a gazdatartozások rendezésével létesített alapoknál, illetve a nemzeti beruházási alapnál vannak bevételként elszámolva. Az említett kölcsönöket a Magyar Nemzeti Bank, a Külföldi Hitelek Pénztára é.s a magyar közgazdasági élet más tényezői nyújtották. A tartozások számláin az országos adósságoknál és a közigazgatási és üzemi adósságoknál együtt 11676 millió pengő tiszta gyarapodás mutatkozik annak következtében, hogy 1564 2 millió pengő bruttó gyarapodással szemben 396-6 millió pengő volt a fogyatkozás. Végeredményben az adósságok álladéka az 1938/39. évi 2243-4 millió, pengőről ezek szerint 3411 millió pengőre emelkedett. Legyen szabad ezekután áttérnem a valódi kiadások és bevételek ismertetésére. Az 1939/40. számadási időszakban a valódi kiadások 4032 7 millió pengőt tettek ki. A költségvetésben ós a külön törvényes felhat alma zá sokon alapuló kiadási előirányzatban a tényleges kiadásokat egybevetve, 408-5 millió pengő kiadási többlet muutatkozik. A.z előirányzat nélküli kiadások ugyanebben a számadási időszakban a tényleges összes kiadásoknak 4%-át teszik, tehát meghaladják az 1938/39. évi 3%-ot. Ezeknek az arányszámoknak megítélésénél nem hagyható figyelmen kívül az, hogy a növekedés oka főképpen az Állami Vas- Acél- és Gépgyárak beruházásaiban, az inségenyhítésére szolgáló segélyezésekben, továbbá az árvízveszedelem és a visszacsatolt területek érdekében teljesített egyes kiadásokban rejlik. A túlkiadásoknak és az előirányzat nélküli kiadások együttes összegének a tényleges kiadásokhoz való arányszáma 13-2% az 1938/39. évi 13-7%-kal szembon. Ügycsoportonként vizsgálva a kiadásokat, azt látjuk, hogy az előirányzattal szemben a személyi járandóságoknál annak ellenére, hogy az illetmények a számadási időszak folyamán kétízben is emeltettek. 24.1 millió pengő megtakarítás jelentkezik. Ennek oka az, hogy az üresedésben lévő állások. — miként az előző években is — az évközi kineveziési tilalom folytán betöltetlenül hagyattak, a kezdő állások kivételével. A nyugellátásoknál 19-8 millió pengő túlkiadás jelentkezik. Ezt a nyugellátások kétízbeni felemelésén kívül az ellátásban részesülők számának emelkedése és az a körülmény okozta, hogy az alacsonyabb ellátásban részesülőket magasabb összegű ellátást élvezők váltották fel, minek következtében a költségvetésben előirányzott évközi megtakarítás sem érvényesülhetett. Az 1938/39. évi eredményhez képest a személyi járandóságoknak az összes kiadásokhoz viszonyított százaléka 23-5%-ról 195%-ra, a nyugellátásoké pedig 15-8%-ról 10'8%-ra csökkent. A dologi és egyéb rendes és átmeneti kiadásoknál a túlkiadás 2945 millió pengő. Ennek közel harmadrészéi az állami vasgyárak foglalkoztatásának a költségvetés összeállításakor alapul vett munkatervénél lényegesen kedvezőbben történt alakulása okozta és a túlkiadás e részében teljes fedezetet is talál a vasgyárak által elért bevételsk többletében. Jelentékenyebb túlkiadást okoztak továbbá az állami javak karbantartására, felújítására és kiegészítésére fordított kiadások. A Felvidék és Kárpátalja visszatérésével kapcsolatban ebben a számadási időszakban elszámolt kiadások, valamint az ínségenyhítést célzó segélyek. Az állami adósságok szolgálatánál 7'2 millió pengő megtakarítás mutatkozik. Beruházásokra a Nemzeti Beruházási Alapnál elszámolt 527 1 millió Pengő kiadáson felül, a költségvetési kezelésben 3S0'8 millió pengő fordíttatott, ami 102'2 millió pengővel töb'b a költségvetési előirányzatnál. A többletből 34 millió pengőt meghaladó összeg a honvédelmi tárca, 30—30 millió pengőt meghaladó összeg uz államvasutak ás az Állami Vas-, Acél- és Géugyárak beruházásaira esik. A jelentés adatai szerint a vonatkozó törvények alapján foganatosítható közmunkákra fordítható összegből 4 millió Pengő használtatott fel az 1939/40. számadási időszakban. A valódi tényleges 'bevételek — a kölcsönbevételek nélkül — az állami közigazgatásnál 21352 millió pengőt tettek ki, 4881 millió pengővel többet az előirányzatnál. Ebből a többletből a közszolgáltatási bevételre. 374'3 millió, a tárcabevételekre pedig 113 8 millió pengő esik. Ugyancsak kedvező jelenségeket mutatott az állami üzemek bevételeinek alakulása. Itt a bevételek 1139 9 millió pengőre emelkedve 203 7 millió pengővel haladták meg az előirányzatot. Az alapokat és alapítványokat illetően megkell jegyeznem, hogy a tárgyalás alatt álló zárszámadás ezúttal a kormány gazdálkodásának elbírálását már o téren is megkönnyíti. Az 1938/39. évi zárszámadás tárgyalása alkalmával kifejezésre jutott ezirányú óhajra tekintettel a pénzügyminiszter intézkedésébe az alapoknál is érvényesül a tárcakezelésre megállapított indokolási rendszer. Az ezúttal első ízben közölt alapok és alapítványok közül ki kell emelnem az Országos Nép- és Családvédelmi Alapot, továbbá a Horthy Miklós nemzeti repülőalapot. T. Ház! Ezekben voltam bátor az 1939/40. számadási időszakról szóló zárszámadás ered ményeit főbb vonásokban ismertetni. Egyébként a zárszámadásvizsgáló bizottság jelentésű ezeken felül több fontos adatot tartalmaz. A számvevőszék elnökének jelentése ismerteti továbbá a hitelátruházások tekintetében az 1939/40. számadási időszakban követett eljá-