Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-296

sokra vonatkozólag- kimondja, hogy azokat i már közvetlenül a belügyminiszter bírálja ft- ' lül. A 3. § az alakuló törvényhatóságok, illetve az érintett vármegyék közt esetleg- felmerülő vitás kérdések-ben állapítja meg a belügyminiszter végleges drüntési jogát. A 4. § pedig felhatalmazást tartalmaz a törvényhatósággá való alakulás önkormányzati eszközeinek megállapítására és ezekre vonatkozólag felhatalmazást arl a belügyminiszternek rendeleti intézkedések kiadására. Végül a javaslat utolsó szakaszában a törvény hatálybalépésének napját a belügyminiszter megállapítására bízza. T. Ház! Minthogy a javaslatban foglalt rendelkezések minden szempont figyelembevételével helyeseknek és indokoltaknak látszanak, a törvényjavaslatot a magam részéről elfogadva, azt a t. Háznak is elfogadására ajánlom. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra következik? Mocsáry Ödön jegyző: Wälder Gyula! Wälder Gyula: Igen t. Ház! Amikor emellett a törvényjavaslat mellett felszólalok, nem azért szólalok fel, mintha itt támogatásra vagy ajánlásra lenne szükség, mert hiszen, ez a törvényjavaslat önmagáért beszél. Felszólalok azonban, mint Szombathely város képviselője, mert ez a javaslat az én városomra nézve, amely szülővárosom, olyan nagy horderejű, hogy rosszul érezném magam, ha szó nélkül hagynám annak beterjesztését. Nagyon kevesen tudják ugyanis itt azt, hogy 'ez a város éppen kétezer éves jubileumára fogja megkapni polgárainak teljes jogát. Valamikor kétezerévvel ezelőtt, Krisztus születése előtt egy pár évtizeddel alapították a rómaiak, amikor a római légiók stációja, később Colonia Claudia lett. A város lakói máinkkor a civis romanus jogaival élhettek. Most megint teljes Jogú, illetve a legnagyobb joggal bíró állampolgárok lesznek. Ez a város. Szombathely városa fejedelmeket, császárokat adott. Ott választották meg és iktatták be a császári méltóságba Septimius Severust. Ez urbánus hely, amely predesztinálva volt arra, hogy várossá, ínég pedig Pannónia empóriumává legyen. Tibérius császár felső Pannónia, Dioeletianus pedig annakidején egész Pannónia székvárosává deklarálta. Ez a város éppen úgy, mint Kaposvár, kinőtt már a gyermekcipőkből és igazán megérdemli a törvényhatósági város jogállásába való felemelést. Nem akarok egy várost sem leszólni, bár tagadhatatlan, hogy bőséggel vannak olyan városok, amelyek Szombathely mögött maradnak, de én mindig rosszul éreztem magamat, mikor láttam, hogy más, inferióiisab'b városok törvényhatósági jogú városokká váltak, Szombathely pedig még mindig nem kapta meg a törvényhatósági jogállását. A belügyminiszter úr Ö nagyméltósága tudja, hogy képviselővé választásom után első kérésem, amellyel nála alkalmatlankodtam, éppen ez volt. Nekem ez éppenúgy szívügyem, mint ahogyan szívügye volt minden szombathelyi polgárnak. Nem mulaszthatom el tehát, hogy meg ne köszönjem neki e javaslat előkészítését és beterjesztését. De éppenígy megköszönöm a magas kormánynak is e két város iránt tanúsított jóindulatát és azt, hogy most, ezekben a nehéz időkben is szakítottak maguknak időt arra, hogy ezt a törvényjavaslatot előkészítsék és beterjesszék. Amikor ilyenformán köszönetemnek adok kifejezést, a javaslatot természetesen örömmel fogadom el, (Éljenzés n közérten.) Elnök: Kíván még valaki a javaslathoz hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr nem kíván szólni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdeni a t. Házat, méltóztatnak-e a törvényjavaslatot általánosságban elfogadni? (Igen!) A Ház a törvá'jyjavaslatot általánosságban elfogadja é* azt részletes tárgyalás és jelentéstétel céljából kiadja a közigazgatási bizottságnak. Napirend szerint következik a magyar állam 1939—1940. számadási időszakra szóló zái

1számadása és a Legfőbb Állami Számvevőszéknek úgy erre, valamint az ugyanezen számadási időszakra engedélyezett hitelekkel szemben a/. I., II. és III. félév végén mutatkozó eltérésekre vonatkozó jelentéseinek tárgyalása. (írom.: 362., 423., 646. és 720. sz.) Figus-Illinyi Albert előadó urat illeti a szó. Figus Illinyi Albert előadó: T. Képviselőház! A törvényhozás költségvetési ós zárszámadási joga alkotmányos életünk két pillére, amelyeket nagy ívben kötnek össze a kormányzat gesztiói. Ezeknek a gesztióknak számbavétele a törvényhozás részéről fontos aktus, mert csak ezáltal győződhetik meg a költségvetésben kifejezésre jutó nemzeti akarat végrehajtásáról és csak a zárszámadásba tétel nyilvánossága eredményezheti azt a -megnyugvást, amely az állam anyagi erőforrásainak biztosításához szükséges. Nem szükséges bizonyítanom t. Ház, hogy erre most még nagyobb mértékben van szükség, minit máskor. Törvényes kötelezettségének eleget téve úgy a Legfőbb Állami Számvevőszék, mint a j kormány az 1939—1940. számadási időszakra vo nátkozó zárszámadás elkészítésével és előterjesztésével lehetővé tette a törvényhozás számara az államháztartás vitelének elbírálását. A törvényhozás a költségvetési év megváltoztatása folytán az 1939 : XVII. tc.-kel az 1939 július 1-étől 1940. év végéig terjedő időre alkotó'.t költségvetési törvényt és ennek folytán a most alkotmányos tárgyalás alatt álló zárszámadás ne,m: 12, hanem IS hónai) kezelési eredményeit öleli fel. Legyen szabad a tárgyalás alatt álló zárszámadás és az azt kísérő jelentós adataiból a t. Ház előtt csupán a legfontosabb adatokat ismertetnem. Ezek elbírálásánál, különösképpen pedig azoknak az elmúlt éivek eredményeivel való egybevetésénél nem csupán az a már említett körülmény nem hagyható figyelmen kívül, hogy a kezelés nem 12, hanem IS hónap eredményeit mutatja, hanem az sem, hogy azokban a Felvidék és Kárpátalja szükséglete mellett már a visszacsatolt keleti és erdélyi országrész kiadásai és bevételei is kifejezésre jutottak. Az államháztartás legfőbb eredményeit a valódi kezelés fő-sommázata mutatja. Eszerint a közigazgatási és üzemi bevéitelek együttesen 1124 millió pengővel multák felül a kiadásokat. A valódi kezelésben együttvéve mutatkozó e tényleges pénztári felesleg kialakulására azonban a kölcsönbevételek is közrehatottak. A kölesönbevétel 869'9 millió pengő veit. Abból a célból, hogy a valódi kezelés pénztári eredménye a költségvetési hiánnyal összevethető legyen, a pénztári eredményből a kölesönbevételhez hasonlóan mindazokat a kiadásokat és bevételeket ki kell kapcsolni, amelyek a költségvetésben nem voltak előirányozva, hanem foganatosításukra külön törvényekben nyert felhatalmazást a kormány.^ Ilyenek például a keleti és erdélyi országrészek visszacsatolásával kapcsolatos kiadások és bevételek. 1 5*