Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-296
74 Az országgyűlés képviselőházának 296. ütése 1942 októher 20-án, kedden. folyó évi december hó l-ig, és végül Árvay árpád képviselő úr beadványát, melyben külföldi tanulmányút céljára háromheti szabadság engedélyezését kéri. Kérdem, méltóztatnak-e a kért szabadságokhoz hozzájárulni? (Igen!) A Ház mind *a nárom szabadságot megadja. Napirend szerint következik Szombathely és Kaposvár megyei városoknak törvényhatósági jogú városokká alakításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (írom.: 717. sz.) Hunyadi-Buzas Endre előadó urat illeti a szó. Hunyadi-Búzás Endre; T. Ház! A fejlődés örök törvényei éppúgy érvényesülnek az önkormányzatok életében, mint az élet egyéb vonalain. Az önkormányzatok hierarchiájában a rangsorozást, a fejlődés fokozatait csak az jelentheti, hogy az állami szuverenitástól átengedett hatalmi jogok és jogosítványok milyen mértékével rendelkeznek és a rendel kezesükre bocsátott hatalmi eszközökkel miképpen tudják teljesíteni legfontosabb feladatukat, a polgárok jólétének előmozdítását.-A törvényhatósági jog mindenesetre a legnagyobb mértékét tartalmazza az átengedett hatalmi tényezőknek, természetes tehát, hogy a fejlettebb kultúrájú közületek igyekeznek e jogosítvány birtokába jutni. Mint már több ízben rámutattam, különösen a városi önkormányzatokban találjuk meg nemcsak a vágyat a nagyobb mértékű hatalmi jogosítványok birtokára, hanem azt a szellemet is, amely a nagyjelentőségű jogosítvány birtokában azt, mint a városias fejlődést nagymértékben előmozdító eszközt ki is tudja használni. A törvényhozás a legújabb időkben teljesen tisztában volt azzal, hogy e nagy értékű jogosítványok átengedéséinél a legnagyobb óvatosságot kell szem előtt tartania és ekként az 1876. évi rendezés után az 1886. évben csupán újból törvénybe iktatta a városi törvényhatóságok, illetőleg ezen jogosítványok fennállását. Ez idő óta csak egyetlen megyei város emelkedett törvényhatósági rangra, amidőri ai törvényhozás az 1907. évi LI. tc.-kel Miskolc városnak adományozta ezt a jogot. Miskblc fejlődése a legnagyobb! mértékben beváltotta a hozzáfűzött reményeket, így tehát tökéletesen igazolva van a Miskolc törvényhatósági Joggal felruházott várossá való fejlesztése tárgyában benyújtott törvényjavaslathoz csatolt indokolás, helyesebben azok a szempontok, amelyeknek alapján abban az időben a fejlesztés helyesnek és megengedhetőnek látszott. A tárgyalás alatt álló törvényjavaslat indokolása tehát jó utakon jár, amikor Szombathely és Kaposvár törvényhatósági rangra való emelésénél azokat a szempontokat vizsgálja, amelyek az 1907. évben Miskolc fejlesztésének alapját képezték. A világháború után bekövetkezett, gazdasági építő munka különösen a városi közületekben éreztette hatását. Úgyszólván minden jelentősebb városi közületünk hatalmas fejlődésnek indult. Érthető tehát, hogy csaknem minden ilyen városi közületünk törekedett az önkormányzati hierarchiában magasabb rangfokozat megszerzésére. A városi életben a törvényhatósági jog gyakorlatilag a közvetlen belügyminiszteri vagyonfelügyeletet, tehát a megyei felügyelet kikapcsolását valamint a törvényhatóságok politikai jogaiban való részesedést, felirati, stb. jogot jelenti. Amikor tehát a jog adományozásáról van szó, azokat a tényezőket i kell -elsősorban vizsgálnunk, amelyek birtokában e nagyjelentőségű jogok gyakorlása, és a fokozottabb önállóság értelmet és jelentősléget nyer. Ebből a szempontból a vármegyei vagyonfelügyelet köréből való kikapcsolódáshoz fejlett gazdasági és kulturális érzékkel bíró önkormányzati testület megalakítására való lehetőség az egyik legfontosabb tényező, mert enélkül a közvetlen vagyonfelügyelőt alig nélkülözhető. Míg ugyanis a magasabb, tehát a miniszteriális vagyonfelügyelet gyakran az egyes ügyek elbírálásánál nélkülözni kénytelen a helyi- és táji ismereteket, addig a vármegye által a helyi ismeretek tökéletes birtokában és az önkormányzati akaratnyilvánításokat létrehozó személyek teljes ismeretében gyakorlott felügyeleti hatáskör sokszór hatékonyan tud beavatkozni a városi közületek vagyonjogi ügyeinek helyes elbírálásába. Csak helyeselhetjük tehát a törvényhozás tartózkodó magatartását a városi közületeknek törvényhatóságokká való alakulásával szemben. Mindezek mellett figyelembe kell vennünk azt a körülményt is, hogy a megyei, városi szervezetnek törvényhatósággá való átalakulásával kapcsolatban jelentős kiadások is felmerülhetnek, ezenkívül anyagi erőforrások nélkül ennek a teljesebb, nagyobb jognak nem sok értelme van. A kérdés' elbírálásánál tehát az érintett közület kulturális fejlettsége mellett erősen figyelembe kell venni a közület gazdasági erejét, képességeit is. A most tárgyalás alatt álló törvényjavaslat mindezen; tényezők figyelembevételével két megyei várost emel törvényhatósági rangra: Vas vármegye szákhelyét, Szombathelyt és Somogy vármegye székhelyét, Kaposvárt. A törvényjavaslat indokolása részletesen foglalkozik mindkét közület kulturális és gazdasági fejlettségével, s ugyanakkor számításba veszi a szervezeti átalakulás következtében érintett vármegyei törvényhatóságoknál bekövetkező háztartási helyzetet is. Mindenekelőtt a lakosság lélekszámát veszi vizsgálat tárgyává és megállapítja, hogy a pestkörnyéki városok kivételéveL amelyek más elbírálás alá esnek, bár a figyelembe vehető közületek közül néhányan megelőzik lakosságuk számában Szombathelyt, illetőleg Kaposvárt, de gazdasági és kulturális fejlettség szempontjából ezek állanak az első helyen. Minthogy pedig a kérdés elbírálásánál — mint erre már előzőleg is rámutattam — nem támaszkodhatunk csupán materiális tényezőkre, helyesnek látszik a rangsorozás szempontjából a két város előbbre helyezése. Mindkét közületben adva vannak az összes szükséges gazdasági ég kulturális tényezők és mindkét közületnél jelentősen kedvezőbben alakul a nyers költségvetés helyzete a törvényhatósággá való alakulás után, mint eddigi szervezetükben. Az érintett vármegyeik közül Vas vármegyében 6%, Somogy vármegyében 3.3% pótadóemelkedést okoz majd az a tény, hogy a székváros közigazgatásilag önállóvá lesz, kiválik a vármegye keretekből. Minthogy azonban a két érintett vármegye pótadójának emelkedéséből származó hátrány a közérdek szempontjából nines arányban az önálló törvényhatósági jog birtoklásától joggal várható előnyökkel, gazdasági szempontokból sem lehet akadálya a szervezeti valtoz4'Q j j-ciQ"r|Q Ír T. Ház! Ami már most a törvényjavaslat részleteit illeti, az 1. ^ kimondja a törvényhatósággá való alakulás tényét. A 2. § az átalakulás tárgyában keletkezett akaratnyilvánítá-
