Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-295

48 Az országgyűlés képviselőházának 295 4. cím. Rendes kiadások. I. rovat. Személyi járandóság-ok. E rovaton a többlet 112.400 pengő, amely összegből a rendszeres illetményekre 94.900 pengő, a nem rendszeres illetményekre 15.500 pengő, a jutalmakra és segélyekre 20C0 pengő esik, A rendiszeres illetmények alrovatán mutatkozó 94.900 pengő többletet a fizetések és családi pótlékok újbóli megállapítása okozza. A nem rendszerei illetmények alrovatán a 15.500 pengő többletkiadást a könyvtárrendezési munkálatok s az idézte elő, hogy a hadbavonult gyorsírók helyett kisegítő erőket kellett alkalmazni. II. rovat. Dologi kiadások. E rovaton az előirányzat 36.850 pengővel több. IV. rovat. A képviselők vasúti bérleténél a többlet 83.650 pengő, mert az Államvasutak a vonalhálózat növekedésére való tekintettel a díjakat emelte. Továbbá a huszonhat délvidéki képviselő bérletének költségét is be kellett állítani. Rendkívüli kiadások. Átmeneti kiadások. Az előirányzat itt 20.500 pengővel több. Az Országház homlokzatának javítási munkálatainál a anyagárak és munkadíjak . emitlek edése miatt több.költség merült fel. Rendes kiadások. I. rovat. Személyi járandóságok. E rovaton a többlet 5.500 pengő. Ennek indoka a fizetések és családi pótlékok újabb megállapítása. II. rovat. Dologi kiadások. Itt a többlet 4500 pengő, amelyet az anyagárak emelkedése idézett elő. T. "Ház! Ezekben voltam bátor a képviselőház 1943. évi költségeinek előirányzatát ismertetni s a gazdasági bizottság javaslata alapján tisztelettel kérem, hogy a 3., 4. és 5. 'Címek alatt foglalt részeket elfogadni, azok keretén belül a Ház elnökéinek az utalványozás jogát megadni méltóztasséík. Elnök: Kíván-e valaki a jelentéshez hozzászólni? (Nem!) Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a képviselőház 1943. évi költségelőirányzatát elfogadni s annak keretén belül az utalványozás jogát az elnöknek megadni? (Igen!) Ha igen, ilyen értelemben mondom ki a határozatot. , Napirend szerint következik a vármegyei, városi és községi tisztviselők alkalmazásának, valamint egyes szolgálati viszonyainak átmeneti szabályozásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom: 716. sz.) Szólásra következik a vezérszónokok közüli Haala Róbert jegyző: János Áron! Elnök: János Áron képviselő urat illeti a szó. János Áron: T. Képviselőház! Amikor ehhez a javaslathoz hozzászólok, amely a megreformálásra váró nagy magyar sorskérdések egyik legfontosabbikának egy részletében intézkedik, magam is alkalmazkodni óhajtok a parlamenti szokásokhoz, amikor az előttem szólott felszólalásába kapcsolódoni bele s érintem azokat az észrevételeket és kifogásolkat, amelyek kel nem értek egyet. Ezek közül elsősorban talán meg kell említenem az időszerűtlenség kifogását és ezzel együtt azt a kifogást, hogy a törvényjavaslatot ötletszerűen terjesztették a képviselőház elé, másodsorban foglalkozni kívánok azzal a kifogással, hogy ez ia javaslat megszünteti az autonómiák lényegét »alkotó váülése 1942 október 16-án, péntekeú. lasztási rendszert, tehát magát az önkormányzatot. T. Ház! Ami az időszerlűtlenség kérdésé* illeti, nem érthetek egyet a felszólalókkal, kifogásolókkal, mert azt hiszem, hogy ennél a törvényjavaslatnál mindent lehet vitatni, hiszen olyan probléma, amelynél a politikai bizalomnak és meggyőződésnek a kérdése is szerepet játszik, de azt, hogy ez a törvényjavaslat időszerűtlenül és ötletszerűen hozatott a Ház színe elé, azt hiszem, semmi körülmények között nem lehet állítani. Nem lehet állítani, mert nem hiszem, hogy volna e Házban valaki, aki ne 'tartaná időszerűnek azt, hogy az önkormányzati tisztségek betöltése tekintetében fennálló három- vagy négyféle gyakorlatot egyesíteni kell, hogy a visszacsatolt területek rendszerét e tekintetben is unifikálni kell és hogy èz az egységesítés nem volna szükséges a „közigazgatás és az ország érdekében. Nem időszerűtlen tehát ennek a javaslatnak benyújtása, hanem időszerű és nagyon is szükséges volt ennek a javaslatnak a Ház elé terjesztése. Ami már most azt a kérdést illeti, hogy a kinevezési rendszer helyesebb Volt-e, mint a választási rendszer fenntartása, azon a véleményen vagyok, hogy ez is, ha nem is szó szerint, de alaposan meg van indokolva a törvényjavaslatban. Megindokolva érezzük mi ezt, ha nem is beszélünk arról a veszélyről, amelyet ez a törvényjavaslat a kinevezési rendszer általánossá tételéveli meg akar akadályozni. Azok» akik a kinevezési rendszert elfogadják, természetesnek tartják, hogy a kinevezési rendszer alapján egységesíttetett ez a kérdés. Azok. pedig, akik a választási rendszer fenntartása mellett foglalnak állást, méltóztassanak arra gondolni, hogy sokkal kisebb az az áldozat, amelyet ennek a^ választási rendszernek az anyaországban való feladásával hoznak azok, akik ragaszkodnak a választási rendszerhez, mint amekkora az a veszély, amelyet a kinevezési rendszer meghonosítása elhárít. Méltóztatnak gondolni, hogy mire célzok. Mint a javaslat sem beszél erről, én sem beszélek, ez egy olyan kérdés, amelyet Gambetta úgy fogalmazott meg annakidején, hogy mindig rágondolni, de soha sem beszélni róla. Ez az a kérdés, amelyben cselekedni és nem beszélni kell és ezzel úgy érzem, tökéletesen megindokolva láthatom a javaslatnak azt az intézkedését, hogy a választási rendszer helyére ideiglenesen a kinevezési rendszert léptette. Mosonyi Kálmán képviselőtársam — hiszen pártja programmjában is benne van — elvileg helyeselte a kinevezési rendszert, és azt hiszem,* hogy mindaz, amit egyébként kifogásol és hogy nem fogadta el a törvényjavaslatot, nem anynyira az elvi különbségből, mint inkább pártállásából következik. Maróthy Károly igen L képviselőtársam igen lelkes beszédben védte meg az autonómiát. A nélkül, hogy magam külön érveket sorakoztatnék fel vele szemben, az ől állásfoglalásával szemben, amikor a kinevezési rendszert olyan hevesen támadta, utalok a fasiszta Olaszországra, amely állam alkotmánya az autonómiái kon épül fel, ahol a területi autonómiákon kívül a testületi autonómiák egész rendszerét honosít tották meg, amely autonómiáknak; a hatáskörét, felelősségét messze kibővítették és amely autonómiáknál a kinevezési rendszert honosították meg úgy, hogy egyetlen autonómiában sem történik a tisztviselői állások betöltése választás útján, hanem mindenütt kinevezés útján. Azt