Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képviselőházának S08. ülése 1942 november 18-án, szerdán. A gondozónők kénytelenek az épületen kívül lakni, aminek természetes következménye a betegápolás elhanyagolása. Megállapítható, hogy az egyetem újjászervezése alkalmával a többi klinikához viszonyítva a gyermekklinika a legmostohább elbánásban részesült. (Palló Imre: Szomorú!) A múlté vi költségvetésbe a gyermekklinika és a többi klinika renoválására 575.000 oengő volt felvéve, de ebből a gyermekklinika legalább is ezideig renoválásra nem kapott semmit. A mostani költségvetésben az 1943. évre ugyanezen a címen 250.000 pengő van felvéve, de ez renoválásra nem elég, dehát nem ia kell itt renoválni ez teljesen felesleges, mert »z az épület a cél elérésére egyáltalában rem alkalmas. A kolozsvári klinika sem elhelvezése, sem az épület méretei, beosztása» berendezése és felszerelése tekintetében nem felel meg azoknak a legszerényebb követelményeknek sem. amelyeket egy ilyen intéznaénnvel szemben általában támasztani szoktunk. Különösen nem felel meg az egyetemi gyermekklinika •«áljaira. A kolozsvári gyermekklinika jelenlegi állapotában feladatát: gyógyító, tanító és kutató munkát a követelményeknek megfelelően elvégezni nem tudja; ezért egy új, modern, a követelményeknek megfelelő gyermekklinika felépítése a legsürgősebb nemzeti 'feladat. De addig is. amíg ez megtörténhetik, a gyermekklinikának feltétlenül más épületben való ideiglenes elhelyezése szükséges, éspedig azonnal szükséges. T. Ház! Ilyenkor ősszel nem szívesen megyek haza az én székely szülőfalumba, nem szívesen megyek azért, mert egyebet nem látok, csak nap-nap után temetést. Nem felnőtteket temetnek, t. képviselőtársaim, (Palló Imre: Sajnos!) nap-nap után gyermeket temetnek, kiesi magyar gyermeket, azért, mert nines kórház, nincs szakorvos. (Palló Imre: Ez a családvédelem, amelyet a kormány hirdet!) pedig kellene arra gondolni, hogy ezen a területen, ahol legszaporább a magyarság, a nemzet jövőjét, a gyermeket mentsük meg és azokat a gyermekkórházakat, amelyeket majd emelni fognak, valamint a gyermekklinikáklat és a többi klinikaépületeket is a hadiüzemek közé kellene számítani, hiszen nem tudjuk, meddig .tart a háború és ebből a szempontból is gondolni kellene a nemzet jövőjére. (Helyeslés és taps a középen és a szélsőbaldldalon. .— Palló Imre: Ez már őszinte hang! — A szónokot üdvözlik.) Elnök: Az interpellációt a Ház kiadja a pénzügyi és a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrnak. Következik Beke Ödön képviselő úr interpellációja a kereskedelem- és közlekedésügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Nagy Ferenc jegyző (olvassa)^ »Interpelláció a kereskede]em- és közlekedésügyi, valamint a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. Van-e tudomása a miniszter uraknak arról, hogy az ipari és kereskedelmi tanoncutánpótlás ügye milyen súlyos válságban van és hogy a tanoncoktatás jelenlegi időbeállítása is hátrányosan befolyásolja ezt a kérdést'? f Hajlandók-e a miniszter urak intézkedésieket tenni a tamoncutánpótlás fokozott elősegítése és a tanoncoktatás megfelelő módosítása érdekében?« Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Beke Ödön: T. Ház! Az új Európa keretébe beállított magyar jövőnek ezidőszerint két kardinális sorskérdése van. Az elsőnek ezek közül a külellenséggel folytatott háború diadalmas befejezése, a második pedig belse gazdasági ^ egyetemességünknek nemzeti alapra való átállítása. (Helyeslés és taps a szélsőbaloldalon.) Amennyire fontos és elengedhetetlen, hogy a külellenséggel szemben folytatott háborúban minden összpontosítható erőnket sorompóba állítsuk, éppen annyira fontos, hogy nagy belső háborúnkban, az átállítás háborújában is, mindem tehetségünket, minden erőnket, minden összemarkolható energiánkat ennek a nagy problémának megoldása érdekében hasznosítsuk. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) A kereskedelmi és iparügyi minisztérium részéről már eddig is nagyon sok intézkedés történt sorozatosan ennek a reánk háruló feladatnak megvalósítása érdekében és most már a magyar élet közösségére vár az a szerep, hogy ezeket a lehetőségeket a maga javára hasznosítsa is. Amint előbb említettem, a minisztérium részéről intézkedés történt az átváltás, az úgynevezett sorsátváltás, de elsősorban is az őrségváltás érdekében, még pedig annyira, hogy a váltás folyamatát B fomisztérium gyakorlatilag megvalósítja, viszont az ehhez a váltáshoz szükséges őrségállítás tekintetében látok igen súlyos, igen nagy hiányokat. (Pálló Imre: Aladárok helyezkedtek el!) De ez az őrségváltás aaonlban ne úgy történjék meg, mint ahogyan ma már erre tüneteket láttunk, hogy felburjánzottak aiz alkalmi lovagok, vagy iparengedélyt váltott méltóságos asszonyok állítódnak a sorba, mert, sajnos, gyakran tapasztalt tünet, hogy gazdasági életünket invázió szerűen ilyen alkalmi vállalkozók szállják meg. Meg vagyok róla győződve, hogy ezek az alkalmi vállalkozók abban a percben, amikor a mai adottságok szülte konjunktúra-lehetőségek megszűnnek, otthagyják a kereskedelmet és az ipart, különösen akkor, ha rájönnek arra, hogy a kereskedelmi és ipari életben való érvényesülés verejtékes, keserves munka. Ezzel szemben arról is meg vagyok győződve, hogy^ kizárólagosan azoké a magyar gazdasági jövő, akik élethivatást latinak ebben s akik egész jövőjüket állítják kereskedelmünk és iparunk szolgálatára. (Ügy van! Ügy van!) Ennek a kereskedelmi osztálynak életrehívása és megfelelő megsegítése érdekében azt lehet mondani, mos* azi utolsó órában minden intézkedést meg kell tenni. Az államvezetésre vár az az igen fontos és nagy szerep, hogy minden támogatást, minden irányítást, minden serkentést megadjon, sőt ha szükséges, akár hatalmi tényezők igénybevételével segítse elő ennek a nagy problémának miniéi előb való megoldását. T. Ház! Célzok itt elsősorban a tanoncutánpótlás kérdésének igen-igen súlyos és igenigen elhanyagolt állapotára. Gyakorlati megfigyelések azt igazolják, hogy az úgynevezett tanoncutánpótlás kérdése szinte katasztrofális állapotban van. (Palló Imre: De a zsidó tanoncok száma szaporodik!) Éppen ezért^ szükséges, akár hatalmi tényezők igénybevételével kezdeményezésével ténykedőleg beavatkozzék