Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képviselőházának 303. mekklinika jelenlegi állapotában a hatósági bezárás elől csak azáltal menekül meg, mert egy nagyon tekintélyes testület, a kolozsvári egyetem intézménye. E nélkül sorsa nem le­hetne más, mint elsősorban járványtani szem­pontból veszélyes üzemnek a bezárása. Én ma­gam személyesen kétszer is voltam a gyermek­klinikán, — ilyen szempontokat vizsgálva -f­először László Dezső képviselőtársammal együtt még az elmúlt évben, azután pedig most nemrég személyesen újra végignéztem a gyermekklinikát. A gyermekklinika befogadó­képessége 36—40 ágy, de most bele van zsú­folva 60. Higiénia alapfeltételei .tökéletesen hiányoznak és méltóztassanak megkérdezni dr. Lőrincz Ferencet, az Országos köz­egészségügyi Intézet igazgatóját, hogy vájjon közegészségügyi rendészeti szempontok alap­ján belső viszonyai miatt be kellene-e zárná? Ez az elavult villa egy labirintus. Toldozott­foldozott épület, kisebb-nagyobb szobákkal, el­korhadt padozattal, omladozó fedélszerkezettel. Csatornázása, vízvezetéke teljesen elavult, mel­lékhelyiségei pedig üszkübi kaszárnyákra em­lékeztető jellegűek. Túlzsúfoltsága miatt fer­tőző gyermekbeit egeket itt egyáltalában nem kezelhetnek, hiszen az izolálás lehetetlensége miatt mindenkit megfertőzhetnének. így, ha a szórvány vidékekről vagy a gyermekkórházat teljesen nélkülöző Székelyföldről kétségbe­esett anya odahozza a gyerekét, az orvosok, akik különben nagyon szépen teljesítik hivatá­sukat, valósággal szenvednek, hogy a messzi­ről felhozott beteg gyereket kénytelenek any­jukkal haziavitetni, mert a gyermekklinika túlzsúfoltsága miatt nem tudja azt befogadni. Természetes következménye ennek a gyermek­halandóság emelkedése, oly gyermekeknek ki­mutathatóan való elpusztulása, akiknek egy részét zárt gyógyintézet meg tudta violna men­teni a magyar életnek. (Palló Imre: Ki felelős ezért?) További következménye pedig az, hogy gyermekszakorvos az előírások értelmében csak az lehet, aki szakorvosi képesítésének megszerzése idején egy esztendőn át fertőző gyermekbetegségek gyógyításával és tanulnia nyozásával foglalkozott. Minthogy ilyen gyer­mekek befogadására alkalmas keret a kolozs­vári egyetemen teljesen hiányzik, ezért ott egyetlenegy orvosnövendék sem tudja a gyer­mekorvosi szakképesítést megszerezni. Ennek eredménye az, hogy az itt Végző orvosok más szakképesítést szereznek, ami egyre inkább növeli a gyermekorvoshiányt Erdélyben, Ke­let-Magyarországon és a Székelyföldön, tehát éppen azokon a vidékeken, ahol Magyarorszá­gon ma is legtöbb a gyermek. (Ügy van! Ügy van! a középen.) De lássuk röviden ezt a klinikát részletei­ben is. A klinika, legnagyobb része az egyeme­letes épület földszintjén van elhelyezve. Két kórterme van s egy-egy kórteremben 4—8 ágy. A kórtermek mérete 4—7X6 méter, a szobák mar gassága pedig átlagban 33 méter. A kórter­mek kicsik, alacsonyak, levegőtlenek, sötétek. Közülök három egymásba nyilik és ezek közül egynek folyosóra nyiló külön ajtaja nincs. A kórtermek fűtése régi típusú, többé-kevésbbé rossz kályhákkal történik és ezért a hőszabá­lyozás teljesen lehetetlen. Helyhiány miatt közvetlenül a kályha közelében is kell gyerme­keket elhelyezni és így a hőség miatt sokszor tűrhetetlen az ott fekvő .beteg gyermek hely­zete. A fűtéssel járó por, füst és fűtési gázok, KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése 1942 november 18-án, szerdán. 533 rontják a kórtermeik levegőjét, amely a túlzsú­foltság és a kedvezőtlen szeüöztetesi viszonyok miatt egyébként is teljesitn rossz, A folyosók egyáltalán nem íüthető'k, így röntgen- vagy egyéb vizsgálatra teljesen alkalmatlanok. A fürdőszoba a beteg gyermekek számára a fo-. lyoisó végében van, ezért a hideg folyosón vé­gig kell vinni a gyermeket, hogy megfüröszt­hessék, azután ismét a hideg folyosón kell visszahozni. Az ambulantia két helyiségből alti, ame­lyek közül az egyik a közös várószoba, ahol a heveny fertőző betegségben gyanús beteget a vizsgálat előtt vagy azután a többiektől elkü­löníteni teljesen lehetetlen. Egyébként a váró­helyiség alig fűthető, a betegek tehát & téli időben fűtetlen helyiségben kénytelenek várni. Három szűk laiboratóriumhelyiség közül ket^ tőben nincs vízvezeték és az oda tetemes költ­ségek nélkül be sem vezethető. Az egyik labo­ratórium-helyiségnek nincs kályhája, sőt még lepadlózva sines, úgyhogy a helyiség hidegebb évszakban egyáltalán nem használható. A növendékeknek, az egyetemi hallgatók­nak legfeljebb a felét befogadó, szűk, egy vi­déki tanyai elemi iskola tanterménél is primi­tívebb állapotban lévő tan terem mellett sem­miféle ruhatár nincs a hallgatóság részére, sőt még W. C. sincs. Az igazgatótanár szobájának nincsen, sza­badba nyíló ablaka, nem szellőztethető, egyet­len ablaka a szomszédos laboratórium-helyi­ségbe nyílik, úgyhogy az abból átszivárgó gá­zok a benne való tartózkodást sokszor lehetet­lenné teszik. Az épület alagsorában van elhelyezve a minden gyermekklinika részér|e legfontosabb rész, a tejkonyha. Ebben a szűk, penészesi, ned­ves helyiségben még vízvezeték sincs. A mo­dern tejkonyha felszerelése: mosogató, üveg­sterilizátor stb. nemcsak hiányzik, hanem a he­lyiség szűk volta ^ miatt fel sem állítható. Ugyanígy a helyhiány miatt nem állítható be például jégszekrény sem, aminek a következ­ménye az, hogy nyáron a csecsemőtápszenek teljesen elromlanak, megsavanyodnak, használ­hatatlanná válnak. A. tejkonyiia mellett van elhelyezve a mosogatóhelyiség és közvetlenül ebből nyilik az éléskamra. Ugyancsak az alagsorban találjuk a daj­kák egymásba nyíló szobáit, amely helyiségek­ben azonban nemcsak a dajkák vannak elhe­lyezve, hanem itt vannak a cselédek, a mosó­nők, sőt a vidéki betegekhez tartozó szoptató édesanyák is. Átlag hat, de igen sokszor nyolc­tíz felnőtt egyén tartózkodik ezekben a sötét, penészes, korhadt deszkapadlójú »egészségtelen kicsi szobákban. Közvetlenül a dajkák szobájá­ból nyílik a mosókonyha és a vasaló, valamint a szárítóhelyiség, amelyeik kicsinyek és pisz­kos voltuk miatt is a klinika fehérneműjének tisztántartására egyáltalán alkalmatlanok és elégtelenek. A kertben elhelyezett istállószerű mellék­épületben van két orvosi lakás, valamint az altisztek szobái. Amikor ezekbe a, helyiségekb» bementem, valósággal levert lábamról a " pe­nészszag. Az egész alagsorbán nincs egyetlen­egy fürdőszoba, de még W. C. sincs, A dajkák és az összezsúfolt személyzet a mosókonyha csapjáiiál mosakodnak. A földszinten van egy balkáni típusú latrina, amelyről jobb nem be­szélni. A klinika épületében nincs helyiség A legfontosabb műszerek elhelyezésére és aï olyan vizsgálatok kielégítő módon történő el­végzésére, mint például az elektrokordiográ­fiá. alapanyagöserevizsgálat, rövidhullám stb. 82

Next

/
Oldalképek
Tartalom