Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

522 Az. országgyűlés képviselőházának 308, tül is elősegítsék, sőt a zsidóik által behozatalra bejelentett árukat — .amaennyiben minőség és mennyiség alapján arra alkalmasaik — gyak­ran csak úgy engedik be, hegy ha. a forga? lombahozatalt keresztény kereskedőknek en­gedik át. Ha azonban ezzel ellentétben a kép­viselő úr konkrét esetet hoz tudomásomra, ter­mészetesen az ügyet haladéktalanul kivizsgáld itatom és a szükségesnek mutatkozó intézkedé­seket megteszem. • Ami most már a zsidóbújtatók elleni el­járást illeti, kétségtelen, hogy az eddigi jog­szabályaink ennek a kérdésnek megfelelő meg­oldására kellő jogalapot nem nyújtottak. Tisz­telettel bejelentem azonban, hogy kezdeménye­zésemre a közel jövőben ebben a tárgyban a minisztériumnak rendelete fog merííelenni, amely jogalapot nyújt majd a zsidóbújtatók elleni hatékony eljárásra és így minden re­mény megyan arra, hogy a zsidóbújtatók eléggé el nem ítélhető munkája ezen keresz­tül felszámolható lesz. Kéremi a t. Képviselőházat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. Budapest, 1942. évi augusztus hó 6-án. Varga s. k.« Elnök: Méltóztatnak a választ tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik az iparügyi miniszter úr vá­lasza Bártol István képviselő úr 1942. július 8-án előterjesztett interpelációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a vá­laszt felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Bártól István országgyűlési képviselő úr folyó évi július 8-án interpellá­ciót intézett hozzám a 'bácskai kendertemielés visszaesése tárgyában. Az interpelláció a nemzetgazdasági szem­pontból ma oly fontos kendertermelésnek Bács­kában tapasztalható nagyarányú termelési visszaesésére mutat rá és arra kér választ, hogy ezt a (termelési visszaesést' legalább részben milyen módon kívánom megállapítani. Az interpellációra van szerencsém tiszteltet­tel közölni, hogy Bácskában a kendertermelés nagyarányú visszaesése nem a hazai kender­feldolgozóipar termelőképességének hiánya miatt áll elő. Kenderfeldolgozóiparunk ugyanis a német—magyar kereskedelmi szerződésben megállapított, itthon feldolgozásra kerülő mennyiséget fennakadás nélkül mindenkor át­veszi. \ Megemlítem még, hogy a kender nemcsak kenderrostként való feldolgozásra alkalmas, hanem újabb eljárás szerint a külföldről ezidő­szerint behozatalra nem kerülő pamut pótlá­sára szolgál, úgynevezett kotonin-anyaggá is feldolgozható, ennélfogva a bácskai kendernek ipari feldolgozására —*méec a termőterületek növekedése esetén is— az biztosítva van. A bácskai kendertermelés visszaesésének tehát nem ipari vonatkozású okai vannak. Egyébként a bácskai kendertermeilés vissza­esésének okáról, valamint a bácskai kenderter­melés fejlesztése érdekében teendő intézkedé­sekről a földmívelésügyd miniszter úrnak vá­lasza ad tájékoztatást. Kérem a t. Képviselőházat, hogy válaszo­mat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1942. évi október hó 16-ásn,. Varga József s. k., m. kir. iparügyi miniszter«. Elnök: Méltóztatnak-e az iparügyi mi­niszter úr írásbeli válaszát tudomásul venni? (Igen! ) A Ház a választ tudomásul vette. ülése 1942 november 18-án, szerdán. Következik az iparügyi miniszter úr vá­lasza Szilágyi Ferenc képviselő úrnak folyó évi július hó 8-án előterjesztett interpellá­ciójára. Kérem a jegyző urat, hogy a miniszteri választ felolvasni szíveskedjék. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Szilágya Ferenc országgyűlési képviselő úr folyó évi július hó 8-án a keleti és erdélyi országrészeken a román impérium alatt kiadott és az ipar jogosítvány okát pótló okiratoknak érvényessége ügyében interpellá­ciót intézett hozzám. Erre vonatkozólag tiszte­lettel bejelentem, hogy ,a Magyar Szent Koro­nához visszacsatolt keleti- és erdélyi ország részekben ipart (kereskedésit.) űzők iparjegosi ­ványának felülvizsgálása tárgyában a m. kir. minisztérium 4870/1942. M. E. szám alatt rende­letet bocsátott ki. A rendelet végrehajtásához szükséges intézkedések megtételét elrendeltem. Az interpellációbán felvetett kérdés a felül­vizsgálat alkalmával megoldást nyer. Kérem a tisztelt Képviselőházat, hogy vála­szomat tudomásulvenná, méltóztassék. Budapest, 1942. évi október íhíó 16-án, Varga József s. k. m, kir. iparügyi miniszter«. Elnök: Méltóztatnak-e az iparügyi minisz­ter úr írásbeli válaszát, tudomásul venni 0 ? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Következik az iparügyi miniszter úr vá­lasza Venczel Antal képviselő úrnak folyó évi június hó 3-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, hogy a miniszteri választ felolvasni szíveskedjék. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház!' Venczel Antal országgyűlési képviselő úr a képviselőház folyó évi június hó 3-án tartott ülésén a székelyföldi faipari mun­kások minimális bére és a hadbavonulltak hozzá: tartozóinak segélyezése tárgyában interpellá­ciót intézett hozzám. Az interpelláló képviselő úr azt kérdezte tőlem, hogy 1. van-e tudomásom arról, hogy a székely­földön dolgozó faipari üzemekben négy terü­leti kategóriában fizetik a munkásságot s ez a megélhetésüket egyáltalán nem biztosítja; 2. hajlandó vagyok-e a IV. bérkategóriából a székelyföldi faipari vállalatok munkásait a II. vagy III. kategóriába felemelni; 3. van-e tudomásom arról, hogy a hadba­vonult ipari, kereskedelmi és bányászati mun­kások itthon-maradt hozzátartozóinak segélye­zése egyáltalán nem kielégítő a jelenlegi nehéz megélhetési viszonyok között -. milyen intézke­déseket teszek a hadbavonultak otthonmaradot­tainak érdekében. Az interpellációban előadottakra tisztelet­tel az alábbiakat közölhetem: 1, A visszacsatolt erdélyi és" keletmagyar­országi városokat és községeket a legkisebb munkabérhatározatok alkalmazása végett terü­leti csoportokba általános —-• nem kizárólag a faipari üzemekre vonatkozó — rendelkezés sorolta ezelőtt másfél évvel. A Székelyföldön Csíkszereda, Gyergyószentmiklós, Kézdivásár­hely, Marosvásárhely és Sepsiszentgyörgy vá­rosokban lévő összes faipari üzemek — ezek között természetesen a gömbfafeldolgozo üze­mek is — a III. területi csoportba kerültek s csak a többi helységben működő faipari üzem tartozik a IV. területi csoportba». Tisztelettel megjegyzem, hogy az interpel-

Next

/
Oldalképek
Tartalom