Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
Az országgyűlés képviselőházámk S08 t hető 20%-os prémiummal együtt pedig 4 pem^ö 86 fillér» Százalékosan számítva: az emelkedlés prémium nélkül 52%, prémiummal pedig 82%. Ezzel szemben, — bár a legfrissebb adatok nem állnak nlég rendelkezésre — a megélhetési költségek emlefredése a központi staitisztikuj hivatal adatai alapján három évre vissza» tekintve mintegy 60% ra becsülhető. Figyelembe ,kell venni aizt is, hogy nyáron a nehéz munkát végző napszámosok részére a legtöbb helyen 20— 50%-os pótlékot is megálla* pítotitak. Az interpellációnak a húsellátást érintő részlére válaszolva közölhetem, hogy eisösorbaai a közellátás és a m. kir. honvédség hússzükségletének zavartalan biztosítása a továbbtenyéjsztésre nem alkalmas szarvasmarhák igénybevétele tárgyában rendeletileg intézkedtem- À vármegyei állattenyésztő egyesületek útiián felvásárlásra kerülnének a továbbién yésatfésre nem alkalmas és a termelés szempontjából is nélkülözhető III. osztályú szarvasmarhák. A szóbanforgó felvásárlással nemcsak a megállapított szükségletek nyernek kielégítést, hanem egyidejűleg a tenyésztés minőségi színvonala 1 ^ irányuló törekvésekeket is elősegítjük. A szarvasmarhák felvásárlásával kapcsolatban panaszok alig merülnek fel. A tejtermelésnek, illetőleg a tej forgalombahozatalának fokozása érdekében a m- kir. közellátásügyi miniszter úrral egyetértőleg rendeletet adtam ki,_amelynek értelmében a tej ára új szabályozást nyert. A tej új ára megfelel a termelés viszonyainak és egyben beilleszkedik abba a harmonikus árrendszerbe, amelyet még tavaly alakítottunk ki. Ez az árrendszer úgy a mezőgazdasági termelők, mint a széles fogyasztórétegek érdekeit egyaránt szolgálja. Ami a takarmányellátást illeti,, arra törekszem, hogy ezen a téren is segítségére lehessek azoknak a gazdáknak, akik a tejtermelés fokozását és ezzel a tejellátás javítását szolgálják. A zugkereskedelemmel kapcsolatban külön rendelettel utasítottam a tejipar szempontjából tárcám felügyelete alá tartozó ipar hatóságokat a vonatkozó rendeletek pontos betartására és előterjesztésemre a belügyminiszter úr is adott ki hasonló rendelkezéseket. Kérem a t- Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1942. augusztus 26. Br. Bánffy Dániel s. k- m. kir. földmívelésügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a földmívelésügyi miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Csoór Lajos képviselő úrnak folyó évi július hó 8-án előterjesztett interpellációi ária. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Tisztelt Képviselőház! Csoór Lajos országgyűlési képviselő úr 1942. évi július hó £-án interpellációt intézett hozzám az Országos Meziőlglaizdasági Biztosító Intézet öregségi ellátottjainak járadékemelése tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: »A gazdasági munkavállalók öregségi biztosítási járadéktörzsének rendkívüli pótlékkal való emelésére a szüséges lépéseket már előbb megtettem és igyekeztem a lehetőséghez képest ezt az emelést meg is valósítani. A tárgyalások ülése 1942 november 18-án, szerdán. 519 folyamatban vannak és azoknak befejezése után előreláthatólag módomban lesz ezt a kérdést rendeleti úton (megoldani. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásulvenni méltóztassék. Budapest, 1942. évi augusztus hó 11-én. Báró Bánffy Dániel s. k., m. kir- földmívelésügyi miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a földmívelésügyi] miniszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a földmívelésügyi miniszter úr válasza Csorba János képviselő úrnak folyó évi júliius hó 8-án előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a válásit felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »T. Képviselőház! Csonba János országgyűlési képviselő úr 1942. évi július hó 8-án interpellációt intézett hozzám az árvízsujtotta földek haszonblérkedvezméniye tárgyában. Az interpellációban felvetett kérdésekre válaszom a következő: Az 1940/41. gazdasági évben a rendkívüli árvizek és belvizek az ország egyes vidékein olyan nagy mértékben léptek fel, hogy a kormány haszoubéríizetési kedvezmények nyújtásával segitéségáire kívánt sietni: a vízkárok által sújtott azoknak a föld haszonbérlőknek, akik az elkövetkező gazdasági éybeúi termelési tevékenységüket haszonbérfizetési kedvezmények nélkül aligha tudták volna folytatni. Bár a rendelet tárgyalása során több olyan szempont merült fel, amely aggályosnak találta, azt, hogy az általános fizetés, készség tekintetében feltétlenül káros Ibatást keltő haszonbérfizetési kedvezmények nyújtassanak a haszonbérlőknek, figyelemmel a termelési és szociális szempontokra, indokoltnak látszott a 6780/1941. M. E. számú rendeletben foglaltak szerikit az 1940/41. gazdasági évben rendkívüli vízkárok által sújtott haszonbérlőknek haszonbérfizetési kedvezményeket nyújtani. Az említett rendelet — amely az Országos Mezőgazdasági Kamara, az Országos Magyar Guzidlaeági Egyesület és más mezőgazdasági é • dekképyiseleti szervek kívánságainak filgyelembevételével készült el — 2. §-ában automatikus haszonbérmérséklést állapított meg a földadótörlés mértékéhez igazodó százalékban. A rendeletnek ez a rendelkezése az előző évi rendeletben foglaltaktól a haszonbérlők javára kedvezőbb feltételeket állapít meg, mert háromne. gyedrészben történt földadótörlésnél 50%-os, egészben történt földadótörlésnél pedig 75%-os haszonbérmérséklést enged meg az előző évirendelet 45, illetőleg 65 százalékos haszonbér, mérséklésével szemben. A rendelet erejénél fogva bármiféle. eljárás nélkül a haszonbérlőt megillető haszonbérfizetési kedvezmény mértékének általános megállapításánál tovább menni nem lehetett. Figyelemmel kellett lenni ugyanis az általános megállapításnál arra, hogy a haszonbérleti szerződés bizonyos mértékig vállalkozási szerződés ós arra is, hogy a haszonbérbeadó esetleg egyetlen jövedelemforrása sem vonható el, végül arra, hogy a haszonbérlő esetleg más jövedelmi forrásából a csökkentett haszonbért ki tudja fizetni. Hangsúlyozni kell, hogy a 6780/1941. M. E. számú rendeletnek ezek a rendelkezései általános jellegűek és módot ad a rendelet arra, hogy ha valamely konkrét esetben ezektől az általános rendelkezésektől eltérő mértékben látszik indokoltnak a haszonbér megállapítása, arra a lehetőség meglegyen. 80*
