Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

520 Az országgyűlés képviselőházának 308. Épp ezért tette lehetővé a rendelet azt, hogy a bírósághoz fordulhasson a haszonbérlő, ha az általános mértékű haszonbérmérséklés reá­nézve nem méltányos. Téves az interpellációnak az a megállapí­tása, hogy a bíróságokat a 6780/1941. M. E. számú rendeletben megállapított haszonbér­mérséklési kules bármilyen vonatkozásban kötné vagy befolyásolná. A bíróságok min­denkor és minden esetben az általános magán­jog szabályainak megfelelően határozhatnak bármilyen mértékű haszonbérmérséklés tekin­tetében. A 6780/1941. M. E. számú rendelet csu­pán azt a célt szolgálja, hogy ne kelljen, min­den esetben a vízkárral sújtott haszonbérlők­nek a bírósági eljárást igénybevennie, hanem attól függetlenül automatikusan is igénybe­vebessen haszonbérmérséklést. Mindazok az esetek, amelyeket az interpel­láció felemlített, a független magyar bíróság mérlegelésének kell, hogy anyagáti képezzék. Ismételten hangsúlyozni kell, hogy a bírósá­gokat ennél a mérlegelésnél semmiféle rende­let nem befolyásolja, így mindenképpen meg­van a lehetőség arra, hogy az említett esetek méltányos elintézést nyerjenek. A 6780/1941. számú rendelet megváltoztatá­sára, illetőleg aa interpellációban felhozotc kérdéseknek ebben a rendeletben való rende­zésére szükség, illetőleg lehetőség nincsen, mert a bírói eljárás teljesen független a 67801941. M. E. számú rendelet általános ren­'delkezeseitől. Kérem a t. Házat, hogy írásbeli válaszomat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi augusztus 8. Báró Banff y Dániel s. k.. földmívelésiügy miniszter.« Elnök: Méltóztatnak a föl dmívelés ügyi mi­niszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik a, foldmívelésügyj müriaszter úr írásbeli válasza Bártol István képviselő úrnak 1942 Július 8-án előterjesztett initeitínellációiára. Kérem a jegyző urat szíveskedjék a választ felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa): »Titsztelt Képviselőház! Bártol István országgyűlési kép­viselő úr 1942. évi július hó 8-án interpellációt, intézett, a m. kir. iparügyi miniszter úrhoz és hozzám a bácskai kemdertermelés biztosítása tárgyában. Az interpellációban felvetett kér'désekre tárcám ügyköre szempontjából válaszom a kö. vetkező : A retodíkívüli időjárás következtében fel­lépett vízkárok, miatt Bácskáiban a kender ve­tésterülete valóban cslölkkent. Mint az inter­pelláló képviselő úr is elismerte, a multak­hoz viszonyítva a kenderkóró átvételi ára ma lényegesen magasabb. A Mezőgazdasági Üaeimfi és Termelési Költségvizsgáló Intéeet a benyúj­tott költségszámításokat ellenőrizte és meg­állapította, hogy a kenderklórók árának újabb felemelései nem indokolt. Az említett költség­szálmításiban ugyanis többeík között ötszöri szántás szerepelt, továbbá igen magasan érté­kelték a trágyázási költséigeket. vajiaanint a földérték: kamatozásált, amely utóbbi 5 máizsa búza értékének felelne meg, ilyen magas ha­szonbért azonban általában Bácskában sem fizetnek. Köztudomású, hogy Bácskában a ketar dertemnés hozama lényegesen nagyobb, mint aiz ország más részein, tehát a. termelés jövede 1­mezősége még akkor is biztosítva van, íha ott a termelési klöltsége'k valamivel magasabblak. A kender értékesítésével kapcsolatba» egyéb' ülése Í942 november 18-án, szerdán. ként megvizsgálom azt a kiérdésít, vájjon egy­kéz létesítésével jobban tudnánk-e szolgálni a termelés érdekeit. Végül a 4730/1942. M. E. szálmú kormány­rendelet kötelezően előírja bizonyos ipari nö­vények termelését és ennek a rendeletnek alap­ján a ken de*r termelés emelkedését is biztosít­juk az. ország szükségleteiinek ^megfelelően. Kérem a t. Háaat, hogy írásbeli válaszo­mat tudomásul venni méltóztassék. Budapest, 1942. évi augusztus hó 14-én. Banff y Dániel s. k.« Elnök: Méltóztatnak a földmívelésügyi mi­niszter úr válaszát tudomásul venni? (Igen!) A Ház BÚ választ tudomásul veszi. Következik a kereskedelem^ és közlekedés­ügyi miniszter úr írásbeli válasza Barth«, Ignác iképViselő űr 1942. június 24-én előter­jesztet t in ter pel 1 áció j ár a. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék, a vár laszt felolvasni. Porubszky Géza jegyző (olvassa); »Tisztelt Képviselőház! Bartha Ignác or­szággyűlési képviselő úrnak az erdélyi ma­gyar érettségizett «íői tisztviselőknek a Máv. segédtiszti státusába való besorozása tárgyá­ban a képviselőház 1942. évi június hó 24-én tartott ülésén előterjesztett interpellációjára a következő választ adom: A m. kir. államvasutak részére az 1914. évi XVII. te. alapján kiadott és a m. kir. kereske­delemügyi miniszter által 1915. évi június hó ]-én 17.573/111. szám alatt jóváhagyott Szolgá­lati és Illetniényszabályzat 13. §-ában foglal­ták alapján a m. kir. államva«u+aknál nők úgy a központi, mint pedig a külső szolgálat­ban alkalmazhatók, amennyiben legalább is a középiskola alsó négy osztályának, vagy az ezekkel egyenlő rangú iskoláknak, vagy tan­folyamoknak sikeres elvégzését igazolják, évi fizetéses vagy napibéres kezelőnői, tehát csakis segédtiszti minőségben. A m. kir. államvasutaknál jelenleg 151 se­gédtiszti státusba tartozó oly kezelőnő teljesít szolgálatot, akinek középiskolai, sőt főiskolai végzettsége van. Ezek a női tisztviselők a fenn­álló jogszabályok szerint sem a középiskolás, sem pedig a főiskolás státusba be nem. sorozha­tok, mert a m. kir. államvasutaknál olyan ál­lás, amely irodai vagy pénztárkezelői szolgála­tot teljesítő nők részére a középiskolás vagy fő­iskolás státusban rendszeresítve volna, nin­csen. Sőt ilyen állások a jövőben sem rendsze­nesíthetők, mert a vasúti szolgaiM.t természeté­nél fogva ily állásokat csak férfiakkal lehet betölteni. Kivételt képez az államvasúti tanszemély­zet. Azok ugyanis, akik a horvátországi Ju lián-iskolákban tanították és már 1918. évben a m. kir. államvasutak kinevezett státusába tar­toztak, a 6001/1923. M. E. számú rendeletben ka pott külön felhatalmazás alapján 1923 július 1-ével a képesítésüknek megfelelően főiskolai, illetve érettségi státusba vétettek át. Ezek kö zül ezidőszerint még szolgálatban áll egy a fő­iskolás és négy az érettséigiizették státusába tartozó női alkalmazott. Ujabban pedig három tanítónő nyert ki­nevezést az érettségizettek státusába. Ezek is kivétel nélkül a m. kir. államvasutak által fenntartott iskolákban tanítanak. Továbbá két kinevezett orvosnő van, akik tényleg orvosnői beosztásban működnek. A m, kir. államvasutaknál tehát ai női tiszt-

Next

/
Oldalképek
Tartalom