Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képviselőházának 308. egy létszámban és felszerelésben fölényes haderővel, .amelynek csak folyamatos kiegészítéséről, időnként esedékes pótlásairól és újításairól kellett gondoskodniok, ellentétben azokkal az államokkal, amelyeknek a letaszítottságból, a kifosztottságból, sőt a. feldarabolásból kellett előbb felemelkedniük (Ügy van! Úgy van! a jobboldalon,) és ebből a hallatlanul erőszakosan legyengített állapotból kellett újra kezdeniük mindent, ami egy korszerű, modern véderő megalapításának megfelel és múlhatatlanul szükséges. (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) T. Ház! A szétzüllesztő forradalmak, majd a bekövetkezett katonai ellenőrzés megalázó és .arcpirító tartós időszaka után az addig úgyszólván katakombaszerű életre kényszerítést honvédségünk hajnala is végre felvirradt. Aniost már kereteiben kibővített; és feltöltött, korszerűién felszerelt és kiképzett honvédség, amely csak éveire fiatal, de lelkében az ezeréves harcos, magyar, katonás szellem hordó: zója, (Ügy va/n!" Ügy van! a jobboldalon.) ma minden büszkeségünk és reménységünk. (Taps a Ház minden oldalán.) A nemzet átérezte és megértette már a múltban is a hon védelmi kérdés rendkívüli fontosságát és alkotmányos képviselete, a törvényhozás útján évről-évre szinte fokozott lelkesedéssel hozza meg áldozatos készséggel azokat az anyagi erőfeszítéseket, amelynek életbevágó fontosságáról és szükségességéről meg iís van győződve, T. Tláz! Hazája sorsát és jövendőjét szívén viselő miiídeai józan magyar ember, rendes, hűséges állampolgár tisztán kell lássa, hogy ezt a sátán elleni harcot meg kell harcolnunk, (Ügy •van! a jobboldalon.) amelyből szövetségeseinkkel együtt győztesekként akarunk kikerülni. (Füssy Kálmán? KeU is!) Sorskérdés, életkérdés ez, amelyet erő© hittel, kemény elszántsággal meg kell oldanunk, felmérve és vállalva annak minden felelősségét, értékelve halálosan komoly voltát, (Ügy van! a jobboldalon.) Eminens érdeke tehát a nemzetnek, hogy minden áldozatot meghozzon és felajánljon, ha kell, utolsó garasát is beledobja a háború mérlegének serpenyőjéébe, Ina hadseregének akadálytalan működéséről és ezzel szoros kap<4solatban közvetve a. nemzet léiéről és további fennmaradásáról van szó. (Helyeslés a baloldalon.) De hinnünk kell és hisszük is a^ magyarság gondviselésszerű örök rendeltetésében és elhivatottságában, (Éljenzés a jobboldalon.) amely az új Európába való méltó beilleszkedés után újabb évszázadok küzdelmes, de dicsőséges megfutá•sát vetíti elénk. (Élénk éljenzés és laps a Ház minden oldalán.) Ennek az egyetemes nagy nemzeti célnak szolgálatában áll a honvédelmi tárca 1943-vis költségvetése is. T. Ház! A tárgyalás anyagát képező költségvetés csupán a hátországban, az itthon ma. radó haderőrész ellátására, fenntartására vonatkozik, bizonyos mértékben az anyaország háborús berendezésére iis. Nem foglalja tehát magában a csapataink mozgósításával és harcoló hadseregünk háborús alkalmazásával járó kiadásokat. Az ember- és anyagpótlást azonban az itthoumaradt haderőrészből kell adnunk a kint harcoló hadseregnek; ebből következik az, hogy itthoni haderőrészünket korszerű színvonalra emeljük mind anyagi, milnd kiképzési szempontból, miáltal természetesen a kint harcoló hadseregünk ütőképességének állandó fenntartását, illetőleg fokozását mozdítják elő. ülése 1942 november 18-án, szerdán. 511 Kötelességünk tehát olyan felszerelést és fegyverzetet adni a harc és kiképzés céljaira, még pedig elegendő mennyiségben, hogy azok használatával és segítségével a hadi cél elérése mellett a veszteségeket lehetőleg csökkentsük és ezáltal legdrágább anyagunkat, a magyar vért kíméljük. (Élénk helyeslés.) A fenntartási hitel nagysága a tavalyival szemben nagyobb. Ennek oka pedig az, hogy szövetségeseink oldalán imost nagyobb erőkkel veszünk részt a háborúban, mint az elmúlt esztendőben. (Egy hang a szélsőbaloldalon: (Helyes!) Az anyaország 'felkészültsége okozza tehát elsősorban azt, hogy az 1943. évi költségvetés nagyobb, mint a tavalyi. A tervezett eme-, lés mértéke a közbejött délvidéki hitel és az illetményemelési póthitel betudásával azonban így is kereken csak 30%. A már említett alapvető indokon kívül az emelés főbb okait a következő hét pontban fog* láthatjuk össze. Először az általános drágulás és ennélfogva a haderő fenntartásának és beszerzéseknek magasabb költséggei, másodszor a haderő korszerűsítése, szervezési fejlesztés és létszámszaporítás, harmadszor százszazaiékos zsoldemelés a sorlegénység számára, (Vitéz Csicsery-Rónay István: Éljen!) negyedszer illetmény- és családi pótlékemelés, a nyugdíjasok családi pótlékának felemelése és nyugdíjemelés, ami már ebben az esztendőben póthitel alakjában megtörtént, ötödször az élelmezési pénz felemelése 1-15 pengőről, 1'40 pengőre, (Vitéz Csicsery-Rónay István: Helves!) hatodszor a haderőn kívüli kiképzés fokozása és végül egyes csapatkötelékek békehelyőrségének megváltoztatása. Ezek előrebocsátása után rátérek a költségvetés előirányzatának számszerű taglalására. A honvédelmi tárca 1943. évi előirány zata 952.906 pengő. Ebből nyugellátásra 56-5 millió pengő, az össz-szükséglet 5'93%-a, a hadi gondozásra 51,343.000 pengő, az összszükséglet 5'39%-a esik, úgyhogy a honvédelmi tárca tulajdonképpeni szükségleteinek fedezésére 845,033.000 pengő, vagyis 88-68% marad. Ebből az összegből a személyi járandóságokra 438-5 millió pengő, vagyis az összszükséglet 46%-a

v a dologi és egyél? rendes és átmeneti kiadásokra 325,684.000 pengő, vagyis az összszükséglet 3418%-a és végül a beruházásokra 81 millió pengő, vagyis az összszükséglet 8'50%-a esik. t Összehasonlítvai ezeket a számokat a multéyi előirányzattal, azt látjuk, hogy az 1942. évi hitel a személyi járandóságok, dologi kiadások és beruházások eím alatt 581,266.000 pengő volt, ezzel ^szemben a most tervezett hitel 845,033.000 pengő, vagyis az emelkedés összege 263,767.000 pengő. Ha ehhez hozzáadjuk a hadigondozás kiadásait és a nyugdíjakat, akkor különbözetként az 1942. és az 1943. évi hitelek kőzött 288,203.000 pengőt kapunk. Ez az emelkedés azonban csak látszólagos, mert nem tartalmazza az 1941 : XX. tc.-kel a délvidéki területekre megállapított 39,858.000 pengő kiadást. Ezeket is számításba véve> az 1942. évi előirányzattal szemben a többlet 225,783.000 pengő, amiből személyi járandóságokra 117,337.000 pengő, dologi kiadásokra 56,125.700 pengő és beruházásokra 52,320.000 pengő esik. T. Ház! Nincs szándékomban mind a hat címméÜ külön-külön részletekbe bocsátkozni, sem a kiadott indokolásból ismételni a magyarázó részeket, esupáin két címnél alkarom kihangsúlyozni a többlet szükségességét. 79*