Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

bï2 Àz országgyűlés képviselőházának SOB. A 4. címnél, a légierőknél a többlet a mult évihez viszonyítva 60,416.700 pengő. (Él­jenzés.) Jól tudjuk, hogy ennek az egyik leg­fiatalabb fegyvernemnek a lehetőség határ rain belül való tökéletes kiépítése igen nagy­fontosságú nemzeti érdek. (Ügy v\a\n! Ügy van! jobbfelől.) Bizonyára mindnyájan (egyet­értünk abban, hogy erre a korszerű fegy­niemre' az összeg kétszeresét is szívesen áldoz­nók. (Ügy ván! Ügy van! — Helyeslés a jobb­oldalion és a középen.) Ezzel kapcsolatban meg akarom említeni, hogy a Horthy Miklós Nem­zeti Repülő Alap támogatására az idei költ­ségvetésben majdnem 5 és fél millió pengő szere'pel állami támogatáskénut. Ez az intéz­mény is hézagpótló és a kitűnő vezetés mel- • lett céljának tökéletesen megfelel. A 6. címnél, a haderőnkívüli kiképzésnél, amely mint alaki rész» új, a többlet kereken 12 és fél millió pengő. A leveiniteintézmény, aimely születésekor és első éveiben nem min­dig találkozott a társadalom, sőt egyes közü­letek részéről sem a szükséges rokonszenvvel, az utóbbi években, különösen az 1939:11. te. életbeléptetése óta hatalmas lendülettel Hötr előre és végzi közmegelégedésre^ nemzetnevelő és építő munkáját-. Eredményes és szívós mun­kásságának gyümölcseit az orszáiggyarapodá­sok korának ránk köszöntése óta állandóan élvezzük. Bölcs vezetés ós szakszerű irányítás melle'tt — amint már a következmények is iga­zolják — európai viszonylatban is az első her lyen áll. A ma már több minit egymilliós mindkét nembeli ifjú sereg, — hjála Istennek — a nemzet katonás szellemű és valláserkölesös jövendő új életéneik alapja., kimeríthetetleni erőtartaléka és biztató ígérete. T. Ház! Az említett nagy összegek előte­remtése kétségtelenül a nemzet áldozatkészsé­gét bizonyítja. Ezzel kapcsolatban azonban e helyről a véderő nevében is hálával kell meg­érni ékeznem a pénzügyminiszter úrról, (Ügy van! Ügy >van! — Éljenzés jobbfelől.) aki igaz,, lelkes, megértő támogatásiátval mindenkor szí­vén viselte és viseli azokat a nagy nemzeti érdeke'ket és célokat, amelyek a honvédség fel­építéséhez és fejlesztéséhez kapcsolódnak. A háború azonban nemcsak*anyagi áldoza­tokat követel, hanem sok olyan velejárója is van, amelyeiknek elhanyagolása,, figyelmen kívül hagyása meddővé tenné az egyik oldalon meghozott erőifeszítéseket. Lelkileg és erkölcsileg is állanunk kell a vátrtáti Mit ér a külső frönt minden hősies cselekvése, önfeláldozása és sÜke»re például akkor, ha a belső front beteg, ha nem telje­síti kötelességét úgy, ahogyan a sorsközösség mélységes tudata, a kint harcolók lelki alá­támasztása azt megköveteli. (Ügy van! Ügy van!) A mostani háború katonájának a belső biz­tonság érzésével kell elmennie a csatába. (Élénk helyeslés.) Nem is volna - képes a kor­szerű háború ezernyi borzalmát és roppant küz­delmeit elviselni, ha nem tudná, nem ismerné fel ennek a háborúnak sorsdöntő jelentőségét, ha nem kapná meg a lehető legjobb felszere­lést és fegyverzetet, a jó ellátást, a f legpéldá­sabb beteg- és sebesültgondozást és végül azt a tudatot, hogy visszamaradt hozzátartozóirój itthon gondoskodnak és ha ő maga a háború nyomorékja vagy rokkantja lesz, nem koldus­tarisznya várja, hanem a nemzet hálája és megbecsülése tisztességes kenyeret biztosít szá­ülése 1Ô42 november 18-án, szerdán. mára. (Élénk helyeslés, i— Csia Sándor : így kel­lene lenni!) Az itthoni megfeszített szellemi ési gazda­sági termelői munkán felül ezek mind a mi feladataink, tennivalóink és adósságaink, ame­lyekkel a messze távolban megdicsőült hőseink hozzátartozóinaik, élőknek és halandóknak tar­tozunk, de egyúttal magunknak is. (Ügy van! Ügy van!) Mindemesetre megnyugtató, hogy ezen a szociális vonalon már történtek mély­reható intézkedések és már eredmények is lát­hatók. A hadigondozással kapcsolatban olyan pénzügyi tárgyalások vannak jelenleg is folya­matban, amelyeknek várható eredménye fel­tétlenül hozzá fog járulni az általános köz­hangulat javulásához. T. Ház! A honvédelmi szakkérdéssel kap­csolatban egyidejűleg rá kell mutatnom azon­ban a háború árnyékában lapulókra, a nemzet ellenségeire is. (Ügy van! Ügy van! — Halljuk! Halljuk!) A lelki összhang és, beállítottság meg­zavarói, akadályozói, a háborús helyzet önös kihasználói, a fegyelembontók, a rémhírter­jesztők és a hazaárulók, a vámszedők számára nem lehet kegyelem. (Élénk helyeslés. — Vajna Gábor: Fel kell akasztani őket és ennek mi er­ről az oldalról tapsolni fogunk!) Kérlelhetetlen szigorral el kell némítani és kiirtani minden jelenséget, szóban, írásban vagy cselekedetben megnyilvánuló mindenfajta bomlasztó törek­vést, amely a mai időkben a nemzet egységét veszélyezteti, akaraterejét csökkentheti és hitét alááshatja. (Élénk helyeslés.) T. Ház! Mi akarunk katonát látni, (Élénk helyeslés.) mégpedig minél több katonát. (Ügy van! Ügy van! — Taps.) Nem feledkezhetünk meg arról, hogy nekünk a nagy világ- f és Európarendezés mellett a világnézeti és élet­szemléletek küzdelmében, ezek keretein belül vannak külön sajátosan magyar kérdéseink és feladataink. (Ügy van! Ügy van!) Szilárdan él bennünk a nagy szövetségeseinkkel szemben kötelező kitartás és hűség, becsülettel eleget is fogunk tenni közös ügyünkkel kapcsolatban minden vállalt kötelezettségünknek. Tisztában kell lennünk azonban azzal is, hogy magyar reálpolitikát is kell folytatnunk, (Helyeslés.) hinnünk* kell és hiszünk is^ a háború sikeres, győzelmes befejezésében, (ügy van! Ügy van!) Minden okunk megvan arra, hogy bizako­dók legyünk, de nem lehetünk elbizakodottak. (Ügy van! a jobboldalon.) Egy bizonyos, t. Ház! Valamikor ez a háboirú is végetér. Ez a pillanat az, amikor a nagy leszámolást kö­veti a felszámolás. Ekkor lesz a legnagyobb szükség a magyar egységre, a lélekben egybe­forrott nemzet Összes erőire, (Ügy van! Ügy van!) a jól felszerelt, mindenre kész^tekintélyt parancsoló hadseregre. (Ügy van! Ügy van!) A magyar élet'egész vonalán^ nyilvánuljon meg éppen ezért az a ' törekvés és készség, hogy legelsősorban a honvédelem, a honvéd­ség célkitűzéseit támogatja és szolgálja min­den termelő munka, legyen az akár szellemi, akáa- fizikai. Ehhez azonban egy nagy belső megérzés, egy nagy lelki ráeszmélés szüksé­ges, és pedig az, hogy tanuljunk meg hinni önmagunkban. (Ügv van! Ügy van! a jobb­oldalon.) Hiába minden lelkendezés és jóra­való igyekezet, ha nin^s önbizalmunk, ha nem érzünk magunkban és nem tudunk kitermelni önmagunkból annyi erőt, amennyi a magyar jövő kialakításához, saját sorsunk irányításá­hoz, a magyar állam jövendő végleges meg"

Next

/
Oldalképek
Tartalom