Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-308
488 Az országgyűlés képviselőházának 808. EUnök: A képviselő úr nincs jelem, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Szögi Géza. Elnök: À képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik 1 ? Porubszky Géza jegyző: Zsidó Sándor. Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Porubszky Géza jegyző: Csoór Lajos. Elnök: A képviselő úr nincs jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik^ Porubszky Géza jegyző: Bocsáry Kálmán. Elnök: Bocsáry Kálmán képviselő urat illeti a szó. Bocsáry Kálmán: T. Ház! Az előadó úrnak és az előttem felszólaló képviselőtársaimnak magas színvonalú okfejtései 1 a gondolatoknak és a kérdéseknek olyan gazdag tárházát nyitották ki előttünk, hogy nem lesz nehéz, még a rendelkezésre álló rövid idő ellenére is, azok közül néhányat kiragadni. A miniszter úr elő. terjesztésének elejére a Délvidékkel kapcsolatos intézkedéseket helyezte, megemlítve azt, hogy a régi magyar igazságügyi szervezetet visszaállította, majd később anyagi jogi vonatkozásban kiemeli, hogy az összes *visszaesatolt ^terü leteknél sikerült végre, a magánjog egységesítésének évtizedeken át napirenden volt kérdését megoldáshoz juttatni. ^iseyik előttem szólott képviselőtársam, Mezey Lajos megemlékezett arról, mi volt az oka annak, hogy a. Kárpátok medencéjében egyedül a magyar tudott csak, egy évezrediem át államot alkotni. Megemlítette, hogy ennek oka elsősorban szellemi és lelki képességünk volt, — de ehhez hozzá kell tennünk még azt is, hogy az avarok, rómaiak és hunok futólagos birtoklása után mi azért tudtunk a Duna völgyében államot alkotni, mert csak a magyar tudott itt politikai és jogi egységet teremteni. A mi jogrendszerünk nemcsak az időnkint változó életviszonyokhoz simuló szabály olt gyűjteménye volt, hanem nemzetfenntartó erő, amely a különböző válságokon, a külső és a belső megpróbáltatásokon keresztül mindenkor átmentette és fenntartotta nemzetünket. Ezért a szürkének látszó mondatok és számoszlopok nagyon messzemenő, a nemzeti lét biztosítását szolgáló intézkedéseket rejtenek magukban. Mindannyiunknak a legnagyobb köszönetünket kell nyilvánítanunk az igazságügyminiszter úr ral szemben, hogy mindez megtörtént és a jogegységesítés felbecsülhetetlen értékét meglátta, mert valljuk és hisszük, hogy csak hagyomá- j nyaink és nemzeti értékeink erejével tudjuk biztosítani a nemzet jövendő életét! T. Ház! Több képviselőtársam megemlékezett arról, hogy a jogalkotásra, vonatkozó miniszteri előterjesztésnek mi a lényege. Thassy Kristóf t. barátom is erről szólt beszédének elején. Méltóztassék megengedni, hogy ennek egy más vonatkozású megvilágítást ' adjak, mégpedig éppen a miniszteri előterjesztés megerősítése céljából. Azokhoz az okokhoz, amelyeik a törvényhozás területéről a t kormányzat hatáskörébe utalták át túlnyomórészben a jogszabályalkotást, hozzá kell vennünk azt a hatalmas átalakulást, amelyen az. európai világrend az első világháború megindulása óta' keresztülment. Ma már világosan látjuk, hogy az a küzdelem, amely a bolsevizmus és az európai civilizáció közt 1920-tól kezdve megülése 1942 november 18-án, szerdán. indult, miért végződött az európai civilizáció győzelmével. Azért, mert ki tudták termelni egyes nemzetek magukból a kapitalizmusnak e« a szocalizmusnak azokat a szintetikus formáit, amelyek között új életberendezéseiket m megteremtették és a bol&evista virus ellenmérgét kitermelték. Ezek a rendszerek 'kétségkívül minden nemzet életére és belső berendezésére jelentős befolyással voltak, aminek következménye volt az államhatalom befolyásának hatékonv érvényesülése, az állam centrális hatalmának megerősödése, de egyúttal, ami a legfontosabb és amit éppen képviselőtársam is említett, a parlamentarizmus ritmusának gyengülése. Ma pedig, amikor a második vi- fl lágháborúban vagyunk és az államszocializmusnak a mai életviszonyainkhoz adoptált for- I máiban élünk, kétségtelen, hogy a gyors intézkedésnek, tehát a vezetésnek, a parancsadásnak és az összhang megteremtésének követelményét nem tudná szolgálni a parlamentarizmus működésének maradéktalan fenntartása. I A jogszabályok száma valóban szaporodik, ami hármas okra vezethető vissza: a háborús jogállapotra, az átépítés szükségességére és a kultúra állandó fejlődésére. A kultúra fejlődése szaporítja legjobban a szabályok tömegét, mert mihelyt a kulturális színvonal emelkedik^ szaporodnak az egyesek érintkezési felületei, amit lecsiszolni és az érdességeket meg- I szüntetni: éppen a szabályok uralmának hivatása. Kétségtelen azonban, hogy a szabályok alkotását lehet csökkenteni, különösen azáltal, ha a jogrend átalakul társadalmas renddé. Ez I azonban rendkívül _ nehéz és hosszá időn át tartó folyamat, amire csak egyes nemzetek jogi berendezései mutatnak példát. Abban az esetben ugyanis, hogyha a szabályok kényszerítő erejét maga a társadalom ellenőrzi és a. társadalom gondoskodik arról, hogy a szabályokat betartsák, ha a társadalom dobja ki magából a szabályok ellen vétőt, ad halált és boldogulást, életet és kitagadást, ebben az esetben nyilván kevesebb jogszabályra- lesz szükség. Jogszabály alatt azonban a mai társadalmi életben nemcsak azt a szabályt kell értenünk, amelyet tekintély vagy hatóság alkot a maga. törvényes hatáskörében, hanem értenünk kell mindazt, amit erkölcs, hit. szokás, illem állapít meg, — lévén a ma a jog rendkívül kifinomult és bonyolult gondolatvilág, amely hajszálcsöves finom erezessél szövi át a* társadalom életét és az egyént a közösségi életre alkalmassá teszi. Mindegyik képviselőtársam megemlékezett a magyar sorsnak egyik centrális problémájáról: a zsidókérdésről. Ma már megnyugvás- ; sal tárgyalhatjuk ezt a kérdést, mert az 1941. évi X. te. végre faji alapra helyezkedett a zsidók fogalmi meghatározásában. Megnyugvással tárgyalhatjuk azért is, mert az igazságügyminisztérium hajlíthatatlanul áll • a fajvédelmi gondolat alapján és ez a felfogása \ tökéletes összhangban találkozik száz- és százezer magyar lélek meggyőződésévé'!, általános, egyenlő és nem titkolt felfogásával. Az 1941. évi XV. te. hosszas küzdelem eredménye volt. T. Ház! Az újabb jogszabályalkotások általában a fajvédelmi törvény alapelveit vették alapul. Mégis egy kérelmet kell intéznem az igazságügyminiszter úrhoz. Ez pedig a következő: A jogalkotások közül mindössze az 1942. évi VIII. az izraelita hitfelekezet bevett jellegét megszüntető tör vény cikk, továbbá a sportegyesületekre vonatkozó rendelet alkalmazta maradéktalanul a fajyédelmí törvény
