Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Àz országgyűlés képviselőházának 308, I védés után tud csak a bíró megnyugtató, mindenkire nézve kielégítő ítéletet hozni. Mi a bizottsági tárgyalás alkalmával arra is kertem az igazságügyminiszter urat, hogy különösen vigyázzon, arra, — és ez bizonyos mértékig összefügg a bírónevelés kérdésével,— (hogy a bíró külső megjelenésétől egészen lelke legbelső zugáig eszmény legyen. A bíró nem csak ítéletet hoz, hanem, életet is alkot, történelmet is formál. Nagyon jól tudjuk, hogy egy egy kényes társadalmi vagy politikait kérdésben elhangzó bírói ítéletet az ország közvéleménye lélekzetét visszafojtva figyeli és hallgatja meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalul ddon.) A bírónak külső megnyilatkozásaiban is őrízkednile kell attól, hogy bizonyos kérdésekben előzetesen véleményt mondjon vagy indulatait kifejezze. Sajnos, tapasztaltam h sag] ügyekben is, hogy éppen a fiatal bírák bizonyos magasabb felfogást kívánván érvénye, síteni,^ a házassági) bontóper, megkezdése előtt véleményt nyilvánítanak, például hogy: Nem vagyunk Oroszországban! Más kér'dés, hogy helye&ek vagy jók-e a törvényeink, de amíg a házasságig törvény fenntartja a 77. § a) pontjára alapított házassági bontópert, a törvénynyel ellentétes véleményt senki se nyilvánítson. Mindenkinek meglehet a magánvéleménye és ez:, meg ils. tarthatja magának, de nem szabad a^ bírónak nyilatkozatokat tennie és ezzel a bírói függetlenségbe és pártatlanságba vetett hitet megingatnia az amúgy is ingatag jogkereső közönség előtt. Hiszen az egyik fél a bírósági tárgyalásról_ mindig úgy megy el, hogy érzése szerint őt bizonyos sérelem érte. Csak az idea lis bírótól mennek el a felek azzal az érzéssel, hogy elítélték ugyan vagy elveszítette a pert, de mégis megnyugszik, mert úgy érzi, hogy az ítélet igazságos volt. Büntető, de különösen po. litikai büntetőperekben mérhetetlenül fontos, hogy az a bíró, aki a tanács elnöke, aki a tanácsot vezeti, ne ragadtassa el magát nyilatkozatraEn koneedálom, hogy mindenkiben van bizonyos idegesség és türelmetlenség, koneedálom azt is, hogy az a tanácselnök, aki éveken keresztül gyilkosokkal, magzateihajtókkai és más közönséges bűnözőkkel foglalkozott, másképpen kezeli az eléje kerülő embereket, bár a közönséges bűnözőnél is bele lehet vinni a tárgyalás vezetésébe és az ítélethozatalba bizonyos lelki, szellemi motívumokat is, de mégis meg kell állapítanom, hogy nem lehet ugyanígy elbírálni azokat az embereket, akiknek a bíróság elé állítására _ a kormányzat által inaugurált nemzetiszocialistaellenes politika folytán a vádhatóságok olyan értelemben kapnak utasítást, bogy azokat a bizonyos cselekményeket az 1921:111. te. alapján tegyék vád tárgyává. Hiszen az 1921:111. te. kifejezetten a bolsevizmus, a kommunizmus ellen hozatott és egészen helytelen, hogy a kormányzat ettől a tendenciától még mindig eltér és mindazokra a cselekményekre, amelyek ellenkeznek az ő kormányzati politikájával, így nemzetiszocialista vagy^ hungarista világnézetűek, egyszerűen ráhúzza az 1921:111. tc.-t. De ha már ráhúzza, akkor legalább az eljárás során kell tekintettel'lenni arra, hogy itt nem közönséges bűnözőkkel, hanem egy erkölcsi magaslaton a közösség érdekében dolgozó áldozatos magyarokkal áll szemben. T. Ház! Minden hatalom a nemzetet illeti meg. A nemzetnek nem kell félnie a nemzetiszocialistáktól, az osztálymentes hungarizmustól. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt a poli&ÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése Î94Û november l8-án, szerdán. 4?7 tikát, amelyet a jogalkotás terén a liberalizmus jellemzett, megváltoztatni s egy más, egy új, friss szellemet behozni abba, hogy az új Európába bele tudjunk illeszkedni. Mivel a liberális szellemtől az igazságügyi kormányzat sem tudott megszabadulni, a 'költségvetést nem fogadom el. '{Helyeslés es taps a székőbaiioldülon. — A • szótokat üdvösük.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Bartha Ignác! Elnök; Bartha Ignác képviselő urat illeti a szó. Bartha a Ignác: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Az igazságügyniiniszter úr egy évvel ezelőtt, költségvetésének bevezető részében a keletmagyarországi és erdélyi terület egyirészének huiszonkétéves megszállás utáni hazatérésével kapcsolatos igazságügyi szervezési munkálatokról számolt be. Az előttem szólott Budin szky képviselőtársammal együtt én is örvendek azon, hogy az idei költségvetés bevezető részében az igazságügyminiszter úr már a m. kir. bonvédség által elfoglalt Délvidék igazságügyi szervezéséről számol be s eszerint a tavalyi beszámolójában feltüntetett 3 kir. ítélőtábla, 3 kir. főügyészség, 11 kir. törvényszék, 11 kir. ügyészség, valamint 47 kir. járásbírósági szaporulat után az igazságügyi hatóságok száma idén is emelkedett ós pedig 3 kir. törvényszékkel, 3 kir. ügyészséggel és 18 kir. járásbírósággal. Az a legfőbb óhajunk, az a legfőbb kívánságunk és legmelegebb vágyunk, hogy a jövőévi költségvetés bevezetőjében az igazságügyminiszter úr további szaporulatról tehessen jelentést. (Éljenzés és taps.) különösen azt jelenthesse be, hogy DélErdélyben lakó testvéreink újból visszatértek hozzánk és őket szívünkhöz és keblünkhöz szoríthatjuk. (Éljenzés és taps.) Eme pár bevezető mondat után, csakis hálás szívvel mondhatunk köszönetet az igazságügyminiszter úrnak anna atyai gondoskodásáért, amellyel erdélyi igaizságügyi hatóságainkat ámult évben is ellátni méltóztatott. Ezért hozzájárulunk ahhoz, hogy a költségvetésben a kiadások főösszegeként szereplő 74,911.000 pengő a bevételként feltüntetett 6,170.000 pengővel szemben megszavaztassék. A tavalyi költségvetéshez viszonyítva a jelenlegi költségvetés jelentékeny emelkedést mutat, amely egyrészt az ország területi gyarapodásával járó kiadások folytán állt elő, másrészt a hitelek arányos emelését az egyes szükségletek időközben történt növekedése tette szükségessé. Tekintettel kellett lenni ugyanis az igazságszolgáltatás és az igazságügyi igazgatás megfelelő ellátásának következményeire. Ezért a költségvetés egyes tételeit is elfogadjuk. A költségvetés indokolása a továbbiak során beszámol a tárca körébe tartozó hatóságok és intézmények működéséről. Elsősorban a törvénye]őkészítéssel és a rendeleti jogalkotással foglalikczik. Rámutat arra, hogy a jogszabályalkotás napjainkban mindjobban a kormányzati feladatok körébe sodródik, aminek oka az, hogy a szabályozást igénylő életviszonyok köre folytonosan nagyobbodik és aranak átmérője ma már olyan széles, hogy a jogalkotás a törvényhozás útján sok esetben kellő időre meg sem történhetik. Ezért adott a Haz felhatalmazást a kormányzatnak rendeleti jogalkotásra. > Midőn ennek szükségességet a magunk részéről is megállapítom és a költségvetés inao75