Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Àz országgyűlés képviselőházának 308, I védés után tud csak a bíró megnyugtató, min­denkire nézve kielégítő ítéletet hozni. Mi a bizottsági tárgyalás alkalmával arra is kertem az igazságügyminiszter urat, hogy különösen vigyázzon, arra, — és ez bizonyos mértékig összefügg a bírónevelés kérdésével,— (hogy a bíró külső megjelenésétől egészen lelke legbelső zugáig eszmény legyen. A bíró nem csak ítéletet hoz, hanem, életet is alkot, törté­nelmet is formál. Nagyon jól tudjuk, hogy egy egy kényes társadalmi vagy politikait kérdés­ben elhangzó bírói ítéletet az ország közvéle­ménye lélekzetét visszafojtva figyeli és hall­gatja meg. (Ügy van! Ügy van! a szélsőbalul ddon.) A bírónak külső megnyilatkozásaiban is őrízkednile kell attól, hogy bizonyos kérdé­sekben előzetesen véleményt mondjon vagy in­dulatait kifejezze. Sajnos, tapasztaltam h sag] ügyekben is, hogy éppen a fiatal bírák bizonyos magasabb felfogást kívánván érvénye, síteni,^ a házassági) bontóper, megkezdése előtt véleményt nyilvánítanak, például hogy: Nem vagyunk Oroszországban! Más kér'dés, hogy helye&ek vagy jók-e a törvényeink, de amíg a házasságig törvény fenntartja a 77. § a) pont­jára alapított házassági bontópert, a törvény­nyel ellentétes véleményt senki se nyilvánítson. Mindenkinek meglehet a magánvéleménye és ez:, meg ils. tarthatja magának, de nem szabad a^ bírónak nyilatkozatokat tennie és ezzel a bí­rói függetlenségbe és pártatlanságba vetett hi­tet megingatnia az amúgy is ingatag jogkereső közönség előtt. Hiszen az egyik fél a bírósági tárgyalásról_ mindig úgy megy el, hogy érzése szerint őt bizonyos sérelem érte. Csak az idea lis bírótól mennek el a felek azzal az érzéssel, hogy elítélték ugyan vagy elveszítette a pert, de mégis megnyugszik, mert úgy érzi, hogy az ítélet igazságos volt. Büntető, de különösen po. litikai büntetőperekben mérhetetlenül fontos, hogy az a bíró, aki a tanács elnöke, aki a ta­nácsot vezeti, ne ragadtassa el magát nyilat­kozatra­En koneedálom, hogy mindenkiben van bizonyos idegesség és türelmetlenség, konee­dálom azt is, hogy az a tanácselnök, aki éve­ken keresztül gyilkosokkal, magzateihajtókkai és más közönséges bűnözőkkel foglalkozott, másképpen kezeli az eléje kerülő embereket, bár a közönséges bűnözőnél is bele lehet vinni a tárgyalás vezetésébe és az ítélethozatalba bizonyos lelki, szellemi motívumokat is, de mégis meg kell állapítanom, hogy nem lehet ugyanígy elbírálni azokat az embereket, akik­nek a bíróság elé állítására _ a kormányzat által inaugurált nemzetiszocialistaellenes poli­tika folytán a vádhatóságok olyan értelemben kapnak utasítást, bogy azokat a bizonyos cse­lekményeket az 1921:111. te. alapján tegyék vád tárgyává. Hiszen az 1921:111. te. kifejezet­ten a bolsevizmus, a kommunizmus ellen ho­zatott és egészen helytelen, hogy a kormány­zat ettől a tendenciától még mindig eltér és mindazokra a cselekményekre, amelyek ellen­keznek az ő kormányzati politikájával, így nemzetiszocialista vagy^ hungarista világ­nézetűek, egyszerűen ráhúzza az 1921:111. tc.-t. De ha már ráhúzza, akkor legalább az eljárás során kell tekintettel'lenni arra, hogy itt nem közönséges bűnözőkkel, hanem egy erkölcsi magaslaton a közösség érdekében dolgozó ál­dozatos magyarokkal áll szemben. T. Ház! Minden hatalom a nemzetet illeti meg. A nemzetnek nem kell félnie a nemzeti­szocialistáktól, az osztálymentes hungarizmus­tól. Tisztelettel kérem, méltóztassék azt a poli­&ÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése Î94Û november l8-án, szerdán. 4?7 tikát, amelyet a jogalkotás terén a liberaliz­mus jellemzett, megváltoztatni s egy más, egy új, friss szellemet behozni abba, hogy az új Európába bele tudjunk illeszkedni. Mivel a liberális szellemtől az igazság­ügyi kormányzat sem tudott megszabadulni, a 'költségvetést nem fogadom el. '{Helyeslés es taps a székőbaiioldülon. — A • szótokat üdvös­ük.) Elnök: Szólásra következik? Nagy Ferenc jegyző: Bartha Ignác! Elnök; Bartha Ignác képviselő urat illeti a szó. Bartha a Ignác: T. Ház! (Halljuk! Hall­juk!) Az igazságügyniiniszter úr egy évvel ezelőtt, költségvetésének bevezető részében a keletmagyarországi és erdélyi terület egy­irészének huiszonkétéves megszállás utáni haza­térésével kapcsolatos igazságügyi szervezési munkálatokról számolt be. Az előttem szólott Budin szky képviselőtársammal együtt én is örvendek azon, hogy az idei költségvetés be­vezető részében az igazságügyminiszter úr már a m. kir. bonvédség által elfoglalt Dél­vidék igazságügyi szervezéséről számol be s eszerint a tavalyi beszámolójában feltüntetett 3 kir. ítélőtábla, 3 kir. főügyészség, 11 kir. tör­vényszék, 11 kir. ügyészség, valamint 47 kir. járásbírósági szaporulat után az igazságügyi hatóságok száma idén is emelkedett ós pedig 3 kir. törvényszékkel, 3 kir. ügyészséggel és 18 kir. járásbírósággal. Az a legfőbb óhajunk, az a legfőbb kívánságunk és legmelegebb vágyunk, hogy a jövőévi költségvetés beveze­tőjében az igazságügyminiszter úr további szaporulatról tehessen jelentést. (Éljenzés és taps.) különösen azt jelenthesse be, hogy Dél­Erdélyben lakó testvéreink újból visszatértek hozzánk és őket szívünkhöz és keblünkhöz szoríthatjuk. (Éljenzés és taps.) Eme pár bevezető mondat után, csakis há­lás szívvel mondhatunk köszönetet az igazság­ügyminiszter úrnak anna atyai gondoskodá­sáért, amellyel erdélyi igaizságügyi hatóságain­kat ámult évben is ellátni méltóztatott. Ezért hozzájárulunk ahhoz, hogy a költségvetésben a kiadások főösszegeként szereplő 74,911.000 pengő a bevételként feltüntetett 6,170.000 pen­gővel szemben megszavaztassék. A tavalyi költségvetéshez viszonyítva a je­lenlegi költségvetés jelentékeny emelkedést mutat, amely egyrészt az ország területi gya­rapodásával járó kiadások folytán állt elő, másrészt a hitelek arányos emelését az egyes szükségletek időközben történt növekedése tette szükségessé. Tekintettel kellett lenni ugyanis az igazságszolgáltatás és az igazság­ügyi igazgatás megfelelő ellátásának következ­ményeire. Ezért a költségvetés egyes tételeit is elfogadjuk. A költségvetés indokolása a továbbiak so­rán beszámol a tárca körébe tartozó hatósá­gok és intézmények működéséről. Elsősorban a törvénye]őkészítéssel és a rendeleti jogalkotás­sal foglalikczik. Rámutat arra, hogy a jog­szabályalkotás napjainkban mindjobban a kor­mányzati feladatok körébe sodródik, aminek oka az, hogy a szabályozást igénylő életviszo­nyok köre folytonosan nagyobbodik és aranak átmérője ma már olyan széles, hogy a jogalko­tás a törvényhozás útján sok esetben kellő időre meg sem történhetik. Ezért adott a Haz felhatalmazást a kormányzatnak rendeleti jogalkotásra. > Midőn ennek szükségességet a magunk ré­széről is megállapítom és a költségvetés inao­75

Next

/
Oldalképek
Tartalom