Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

464 Az országgyűlés képviselőházának SÓS. san hadba vonultak, sőt többen a hazáért életükéit vagy egészségüket áldozták fel, sem. az igazságügy minisztériumnak, eem a felügyelete alatt álló bíróságoknak és hatóságoknak működésében sem mennyiségileg, sem minőségileg semmi visszaesés nem jelentkezik, ellenkezőleg, fokozatos fejlődési és emelkedés állapitható meg csaknem minden vonalon. T. Ház! Az igazságügy minisztériumnak két alapvető feladata van. Az első az igazságügyi adminisztráció ellátása, a második úgy a saját, mint a más tárcákra is kiterjedő jogalkotásnak; a kodifikációnaki a munkája. Az adminisztráció ellátásának keneteit és tartalmát a nyomtatásban birtokunkban lévő törvényjavaslat számoszlopaiból báríki megismerheti. A költségvetés összefoglaló ismertetése helyett röviden csak a költségvetési sommázatát leszek bátor ismertetni. Ha o számbeli adatokat a költségvetésnek igien tatrtal-mas indokolásával egybevetjük, a tárca tevéKenységéről tárgyilagos képet alkothatunk. Ezért nem terhelem a t. Ház türelmét a számoszlopok pontos ismertetésével, hanem csak a végösszegeiket és azokat is csak kikerekített millió pengős összegekben leszek bátor ismertetni. A központi igazgatásnak, a királyi bíróságoknak és vádhatóságoknak címén, továbbá a büntetőbírósági határozatok végrehajtása, végül a kincstári, jogügyi igazgatóság címén a kiadás fejezetben 74'9 millió, tehát a multévihez viszonyítva 12-2 millió pengővel, a nyugdíjak terhén 27'8 millió pengő, vagyis 4-2 millió pengővel több kiadás van előirányozva. Ezek szerint a kiadások, végösszege 102-7 millió pengő, vagyis 165 millió pengővel több, mint a múlté vi költségvetésben. A bevétel fejezeténél a végösszeg 6*1 millió pengővel van előirányozva, vagyis 2-48 millió pengővel több a multévi előirányzatnál. Ebből 3*6 millió pengő a pénzbüntetések várható bevételeként van felvéve, amely összeg 1*8 millió pengővel több a tavalyinál. A kiadások többlete a területi gyarapodásban, továbbá a személyi és dologi kiadások köziismert és indokolt emelkedésében leli magyarázatát. A kiadásoki tételénél legfeljebb a beruházások aránylagos csekély összege ellem tehetnénk észrevételt, mert e hitelösszegnek többszörös felemelésére lenne szükség, ha az új bírósági épületek felépítésében és karbantartásában jelentkező közismert hiányokat csak részben is pótolni kívánnék. Erről azonban a háborús helyzet miatt ezidőszerint le kell, hogy mondjunk. T. Ház! A királyi bíróságok címének adataiból megállapíthatjuk azt. hogy a yisszacsotolt területek figyelembevételével & királyi bíróságok munkáját mindössze 2348 bíró, 1057 fogalmazási tisztviselő, 631 telekkönywezető, és 3113 kezelési szakban működő tisztviselő látja el. Kiemelve ezek közül a bíráknak és a fogalmazási szakban dolgozó tisztviselőknek egyesített létszámát, amely 3405 és ezt a számot elosztva országunknak ma kikerekítetten 14 millió 700.000-re tehető lakosszámával, megállapíthatjuk, hogy mintegy 4346 lakosra esik egy bíró, illetve effy fogalmazó. Ez az arány a legmeggyőzőbb bizonyíték arra. hogy bíróságaink, főleg a büntetőbíróságok a minőségi munka mellett mily nagy mértékben túl vannak terhelve. Mivel a bíróságok és a királyi ügyészség mellett a jogszolgáltatásnak a királyi közjegyzők és az ügyvédek is fontos és elismert tényeülése 1942 november 18-án, szerdán. zői, akik szintén az igazságügyminisztériuni legfőbb felügyelete alatt folytatják működésüket, kívánatosnak mutatkoznék az, hogy aköltr s ég vetésben külön cím alatt állítanák be az ezek szükségleteiről való részleges gondoskodást, mert ezek jelenleg a kir. bíróságok címe alatt és a rendkívüli kiadások fejezetében egy és két rovat alatt vannak beállítva. T. Ház! Az igazságügyminisztériumnak igen nagy jelentőségű és a legnagyobb érdeklődést kiváltó tevékenysége, illetve munkaterülete a törvények előkészítésében, valamint a rendeleti jogalkotás ban való közreműködés, A tárcának e tevékenységét az indokolás j négy nagyobb csoportra tagolja: 1. a háborúI vál és a rendkívüli gazdasági viszonyokkal összefüggő jogszabályokra, 2. az elszakított országrészek visszacsatolásával. 3. a zsidókérdés rendezésével kapcsolatos jogszabályokra, végül 4. az államélet rendes menete során szükséges jogalkotásokra^ Az indokolás felvilágosít arról,

s hogy az igazságügyminisztérium törvényelőkészítő osztályának tevékenysége mennyire egyetemes, mert az egész kormányzat jogalkotó, jogszabályelőkészítő működésében részint a törvénytervezetek szövegének kidolgozása vagy átvizsgálása útján, részint értekezleti tárgyalások útján valósul meg. Az indokolásban felsorolt jogalkotások mindegyike szükséges volt. és azok tartalma ellen sem emelhető érdemleges kifogás. Az indokolásban nincs említve, de időközben megjelent a közérdekű feladatokat ellátó egyes vállalatokra, vagy szervezetekre az állami felügyelet kiterjesztéséről szóló 4900— 1942. M. E. számú rendelet. Bátor vagyok rámutatni ennek jelentőségére, mert ez a közélet tisztaságáról szóló 1942. évi törvényben foglalt alapelvek továbbvitelével lehetővé teszi a gazdasági életünkben vegyes érzelmekkel fogadott úgynevezett egykezek gesztióinak felülvizsgálását és az esetleges visszásságok kiküszöbölését. Az adminisztrációs költségek lehető lefaragásával a fojtogató drágaság megfékezése tekintetében is jótékony hatást várunk a közérdekeltségek felügyelőségének e reviziós munkájától. T. Ház! Mivel a lakástermelés nem tart lépest a szükséglet emelkedésével és mert főleg a városokban a közhivatalok és hadiüzemek számos, edd"

g lakás céljaira használt helyiftéget is lefoglaltak, a dolgozó társadalom elhelyezése és a családalapítás lehetővététele érdekébea sürgős rendelkezést kérünk a nemdol. gozók lakásigényeinek megszorítása tekintetéber., még ha ez a háztulajdon további jelentős korlátozását is vonja maga után, mert a szűk. seglet imminens. A jogtisztelet és a jogrend fenntartása érdekében fontos, hogy a hatályban lévő törvények és rendeletek végre is hajtassanak. Oly törvényt és rendéletet, főként háború idején, nem helyes alkotni, vagy hatályában fenntartani, amelyről már megalkotása - idején való. színűnek mutatkozik, hogy egészben, vagy részben nem lesz végrehajtható. Legyen szabad e helyen is megemlítenem például a haza. árulók vagyoni felelősségéről szóló 1915:XVIII. te. végrehajtásának hiányát,, amely az eanek végrehajtása tárgyában kiadott 3 512/1915- M. E. számú rendelet szerint végrehajtandó lett volna, de idáig csak a legnagyobb hazaáruló Károlyi Mihállyal szemben hajtatott végre. Mivel a hazaárulók között, sajnos, több magyar fajú is van, igénytelen nézetem szerint a végrehajtás ellen faji érzékenységből sem le. hetne jogos kifogást emelni. Viszont az idézett törvénycikk 2. §-a alapján elveendő ingó- és