Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-308

Az országgyűlés képviselőházának 308. vezérelvével, feleljenek meg az éghajlatinak, a terület nagyságának és egyéb viszonyoknak, •a népélet módijának, a vallásnak, az erkölcsnek, fetb. Mindezek a vonatkozások együtt a különböző viszonyokra és azoknak belső megokoltsága — szerinte — a törvények szelleme. J±lz a szellem a kor mai nyelvén koreszmékben és világnézetekben jelentkezik. A jog azonban nem alkalmazkodhatik mindien rövid* éietü divatos eszmeáramlathoz és — amint Vladár mondja — »nem vehet fel magába olyan hatásokat, melyek nemzeti jellegéből vagy erkölcsi tisztaságából kiforgatnák«. A jog tehát az emberi sorsközosség rendje, mely erkölcsi alapelveken nyugszik. E jogi rencmiek mar születésekor tartalma volt az igazság, mert a jog es az igazság egy anyanienoen szuiepiek es egymástól eszmeileg sona él nem vainatnak. A Kiezeniben van egy ig'en kivaio elmeieti es gyaikorlati jogtudósunknak, imvid István kir. kúriai tanácselnöknek »Jog es világnézetek« cimü nagyertekü tanuimanya, meiyben jogbölcseleti magaslaton elemezi a jognaik az igazsagnoz és az erkölcshöz való Kapcsolatait. iViei toz Lássanak megengedni, hogy eouöl egy pár mondatot idézhessek. (Olvasna): »Közismert elgondolás szerint igazság az ítéletünknek a valósággal vaíó megegyezése. Helyes, de mi a valóság, mellyel íteletünknek meg- kell egyezni "í Usaik az, amit látunk, érzékelünk, vagy tapasztalunkí Ha a jogszabály alkoiasa és alkalmazása körében az igazságtartalom, próbája szempontjából egyedül csak ezeket tekintjük valóságnak, már előre le kell mondanunk a jog és íieiet igazságosságáról. Az elet érdekellentéteinek, küzdelmeinek megoidiása nem volna más,, mint az ellentétek súlya1 hói, erőinek leinéréséböi eredő adottságok kényszere szerint való kiegyenlítés. Ez tehát csak átlagos és nem abszolút igazság. Bármily tisztelettel nézünk is a tételes jog szabályaira, az igazság mértékét valahol messzebb kell keresni. Hányszor hivatkozunk a jogszabályok alkalmazása körüli vitáinkban arra, hogy »az anyagi igazság«-nak kell érvényesülnie. Hát van más igazság is? Természetesen csak egyféle igazság van„ de a fogyatékos emberi jogszabály felett az igazság mint eszme, mint aibszoiutum áll.« A neves szerző induktív módszerrel arra a végső megállapításra jut, hogy a jog nagy intézményeinek alapvető elveiben és az ezekből kisugárzó jogszabályokban rejlő igazság végső eredményében azokkal a parancsokkal való megegyezés, amelyeket a legfőbb isteni akarat az emberi rendeltetésről s ennek keretében ember és ember egymáshoz való viszonyáról adott. A keresztyén ember vizsgálódásainak útja tehát ezen a vonalon is a Teremtőhöz vezet, mert az Isten oltotta szívünkbe a jogérzetet s az igazság szeretete ós keresése utáni vágyat. Az Ótestamentumi tízparancsolatban és az Üjtestamentumi Hegyi beszédben örökérvényű jogi és erkölcsi parancsok foglaltatnak, melyeknek időtállósága nyilvánvalóvá teszi azok isteni eredetét. Azok a törvények és rendeletek felelnek meg ma is ez isteni rendeltetésnek, amelyekben az abszolút igazság és a jogszabályok tartalma között a legkisebb űr tátong, »ahol« _ ahogy Antal István mondotta — »az igazság tartja a törvényt és az erkölcs tartja az igazságot: az a krisztusi erkölcs, • mely minden földi élet és emberi cselekvés abszolút mértéke«. T. Ház! Ha abszolút tökéletes jogszabályalkotásra az emberi értelem nem is képesi, de ülése 1942 november 18-án, szerdán. "46& célul kell kitűznie, hogy mégfeleljen annak a nemzeti, társadalmi vagy gazdasági szükségességnek, meiyet szaoaiyozni kivan, tovaooa -tOidiLyd, az igazságtartalom lemproDaját, vegui hazai viszonylatban bbiileszkeüj,ek a magyar aukotmany es jogiej lödes legi kipróbált rendszereoe. Ulyan jogszabályod alkotásától, ame lyek nem a magyar alkotmány- és jogitörténet talajában gyökereznek és nem felelnek meg a magyar jogelveknek és jogi hagyományoknak, amelyek tenát a nemzet jogi saemieietetöi és Ikozmeggyöeödjéjsiétöi idegenek, bármennyire beváltak is a külföldön, tartózkodnunk kell, mert nálunk maradandók nem lehetnek. Példaképpen bátor vagyok utalni a Németországból importált kereskedelmi é» váltójogi törvéAyeinknek a hazai életviszonyokhoz máig sem asszimilálódott számos rendelkezéséire vagy a még az abszolutisztikus) időkből reánk maradt és a közérdeket háttéribe szorító, a banyaszabadság elvért nyugvó 1S54. évi osztirák bányát örvényre. Csak az említett szellemiben alkotott jogszabályoknak lesz meg a kellő tisztelete és tekintélye. Háborús jelenség, hogy a különben is túlzottan kifejlődött kritikai érzék minden törvényt és rendeletet lekicsinyel, annak tartalmi helyességét vagy időszerűségét vonja kétségbe. Ez destrukció, mert bármilyen kifogásolhatók legyenek is a jogszabályok, ha azok alkotmányos tényező által alkottattak és adattak ki, azokat a lehetőség végsői határáig yégre kéllí hajtani. A végrehajtás rendjén úgyis kiütköznek a jogszabály hiányosságai, amikor is azokat kiegészítő vagy módosító rendeletekikel helyesbíteni lehet. Azonban a jogrendet, alapjaiban képes megingatni az a szabadosság, ^ amely a tételes jogszbályok súlyát, erejét és tekintélyét nem ritkán valódi vagy vélt séffelem hangulatában lerontani törekszik. Háborús jelenség az is, hogy egyeseik a jogiszabályalkotásban egyáltalán nem nélkülözhető jogászi tevékenységnek az értélkét lekicsinylik és úgy tüntetik fel, mint az élet természetes fejlődésének és főleg a gazdasági élet előhaladásának akadályozóját. Ne engedjük, hogy korunknak ily jogászellenesi, sőt jogellenes hangulata általánossá váljék, mert. ez egyfelől helytelen értékítéletből ered, másfelől a jog államfenntartó és életszabályozó erejének lekicsinylése. (Üűy van! Úgy van! jobbfelől.) Gondoljunk csak az igazságügyi tárcának •egyetemes és az összes többi tárcák működésére is kiterjedői hézagpótló, jogrendező és egységesítő tevékenységére, valamint arra a jól megérdemelt erkölcsi értékítéletre, amelylyel a tárgyilagos közvélemény az igazságügyminisztérium felügyelete alatt működő független bíróságnak a jogszolgáltatásban való kiváló tevékenységét elismeri, védi. és méltányolja. Erre vezethető vissza a közvéleménynek ma is észlelhető, sürgető vágya oly irányban, hogy még a közigazgatási, pénzügyi és gazdasági jog területén hozott határozatok is végső fokon lehetőleg bírói jogvédelem alá helyeztesse-neik. T. Ház! Áttérve most már a költségvetési ismer tettesére, legyen seabad előreboosátanom, hogy ez az első költségvetésünk, amely az öszszes visszacsatolt területeknek, tehát a Délvidék igazságügyi hatóságainak költségvetését is magában foglalja, továbbá, hogy bár háborús költségvetésnek! tekinthető és bár az igazságügyminisztériumnak és a felügyelete alatt . álló hatóságoknak alkalmazottai közül számo73*