Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-307

4ÔÔ Äz országgyűlés képviselőházának SOT. Bpnkay Ferenc, Moljnár Dezső és Szabó János képviselő urakat, a Magyar Megújulás Nemzetisaocialista Pártszövetség Lill János képviselő urat, a Nyilaskeresztes Párt Krancz Rajmund képviselő urat, a Független Kisgazda Párt Csorba János képpviselő urat és végül az Egyesült Keresztény Párt Közi Horváth József képviselő urat. A Ház a bejelentéseket tudomásul veszi. Stitz János előadó urat illeti á szó. Stitz János előadó: T. Ház! A világháború vállalásának szükségszerű következménye az, hogy minden erőnket latba kell vetnünk a végső győzelem kivívására. Kétezer esztendő távlatából ragyognak felénk Horatius szavai, »Dulce et decorum est pro patria móri!« Ázom ban nemcsak halni, hanem élni, dolgozni is kell a hazáért s azt szeretni is kell: Ezt a haza­szeretetet senki tömörebben és klasszikusabban meg nem fogalmazta, mint Platon, a nagy gö­rög bölcs, amikor azt mondotta: »A hazát sze­retni annyi, mint kifelé félelmessé, befelé nyugodttá tenni.« Valóban nekünk mindent el kell követnünk a végső diadalért, a végső győ­zelemért és ezért a mi cselekvéseink tengelyé­ben áll a honvédelem. De ez a honvédelem, nemcsak ífegyveres honvédelemre kell hogy vonatkozzék, hanem fegyvereink diadalát alá kell hogy támassza a nagyvonalú gazdasági politika is, amely gazdasági politikában egy­forma erővel, egymással vállvetve dolgozik a mezőgazdaság, a kereskedelem és az ipar. Méltóztassék azonban megengedni, hogy amikor a győzelmünkbe vetett hitről beszélek, ezt alátámasszam gazdaságilag is, mégpedig nem a tengely valamelyik államából való ada­tokkal, Ihtanem a New Week c. amerikai lap­ból leszek bátor felolvasni egy kis statisztikát, amely bizonyítja azt, hogy a háromhatalmi szerződés államainak hogyan javult és válto­zott a helyzete a nyersanyagelosztást illetőleg. A háború kitörésekor gummink nem volt. most 90%-a a gummitermelésnek a három hatalomé, wolframércünk ugyancsak semmi sem ^ T oÍt, most 67% a mienk s ha ehhez vesszük! még Por­tugália wolframtermelését, akkor alig marad valami a velünk szemben állók részére. Ón 3% volt. most 74%, a petróleum 1%-ról 10%-ra ment fel, a mangán 8%,-róli 48%-ra, a szén 29%­ról 53%-ra, a búza 10%-ról 40%-ra és a cukor 14%-ról 36%-ra. Folytatnám ezeket a számokat, azonban már az eddigi felsorolás is magában annyira imponáló és megnyugtató, hogy azt hiszem, ehhez kommentár nem kell. Valamikor hangoztattuk azt, h'gy agrár­állam vagyunk. En ezt a szót, hogy »agrar­állam«, egyoldalúnak és szegényesnek tartom amellett, hogy ma már fikció. Az állam iákkor erős, ha nemcsak egyoldalú, nemcsak mező­gazdaságára támaszkodhatik, hanem támasz­kodhatik a termelő-iparra is. Ez a termelőipar pedig igen nagyjelentőségű hajzánkban, mert méltóztassék megengedni, hogy felolvassak dr. Szigeti Gyulának »A magyar nemzeti jövede­lem 1938-iban« című tanulmányából két adatot. 1938-ban a nemzet összjövedelme négymilliárd pengő volt. Ebből a földmívelésre és az állat­tenyésztésre 1.743 millió esett» a nagy- és kis­iparra pedig 1.735 millió, (amiből 72-5°/o a nagy­ipar részesedése, tehát alig 8 millió pengővel áll alatta a nemzeti jövedelem az iparban a mezőgazdasággal szemben. A magyar ipar hallatlanul fejlődött az ülésé 1Ô4Ê novemher 17-én, kedden. utóbbi három decenniumJban- Nárai Szabó Ist­ván műegyetemi tanárnak »A vegyiipar nyers­anyagellátása« című tanulmányából csak egy adatot kapok ki, de la többi is ehhez kapcsoló­dik. A magyar vegyészeti ipar fejlődéséről van szó 1913 óta. 1913 J b an a vegyészeti ipar 150 ipartelepen 9784 munkással 144 millió pengőt termelt, 1931-iben 228 ipartelepen 9432 munkással 182 millió pengő volt a termelés, 1939-ben ez felemelkedett 301 ipartelepen 19.000 munkással 341,900.000 pengőre, 1940-ben pedig 304 ipartele­pen 23.687 munkássial 443.5 millió pengőre emel­kedett a termelés. Azt hiszem; ehhez bővebb magyarázat nem kell. De a vegyészeti ipar fejlődéséhez hasonlóan fejlődött a többi magyar ipar is ilyen tempó­ban. Ezek után méltóztassék megengedni, hogy csak egészen röviden, a legfőbb adatokra szo­rítkozva, ismertessem a költségvetés számszerű adatait, hiszen a bizottsági tárgyaláson rész­leteiben aprólékosan ismertettem azokat­Az 1943. évi költségvetés 4,297.000-000 pen­gőjéből, amely 991 millióval, tehát közel egy­milliárddal több az elmúlt esztendei költség­vetésnél, az ipari tárca részesedése 73,649,000 pimgő, szemben a tavalyi 52 millióval. Az ál­lami vas- és gépgyárak költségvetése 142,929.000 pengő, szemben a tavalyi 114 ; 000-000-val. A kő­szénbányák kiadása 8,313.000 pengő, szemben a tavalyi 6 millióval, úgyhogy összesen 224,891.000 pengő a kiadás, szemben (a tavalyi 173 mil­lióval. Ez a 224 millió pengő az összköltség­vetésnek 5-3°/o-iát teszi, amely pontosan azonos a multévi költségvetési részesedés 5-3%-aval. Egy főre esik tehát az összköltség vetésből 228 pengő, szemben a tavalyi 238-eah az ipariból pedig 15 pengő, szemben a tavalyi 12-vel. A bevétel a következőképen alakul: Az iparügyi tárca hevétele 70,429.000 pengő szem­ben a tavalyi 46 millióval. A Mávagé 150 mil­lió, szemben a tavalyi 120 millióval. A kőszén­bányászaté 8,911.000 pengő, szemben a tavalyi 7 millióval, úgyhogy 229,370.000 pengő a bevé­tel a többlet, a felesleg tehát 4,479.000 pengő. Méltóztassék megengedni, hogy még egy adatot felhozzak és ez a beruházások adata, amennyiben az iparügyi minisztérium bányá­szati beruházása 6,199.000 pengő, a Mávagé 10,834-000 pengő és a kőszénbányászaté 1,055.000 pengő, összesen tehát 18,088-000 pengő a beru­házás. Szeretném kifejteni, ezek közül a számok közül hogyan bontakozik ki a nagyvonalú ma­gyar iparpolitika. Iparpolitikánk fejlődésének alapja a kerszerű jogalkotás. 1942-ben az ipar­ügyi minisztérium 88 rendeletet adott ki. iN'a­gyon sok fontos törvény áll előkészítés alatt és ezek között elsősorban kell megemlítenem az ál­lami munkaközvetítésről szóló törvényterveze­tet, amely természetesen, mint már a többi hala­dott államnál is, arra az álláspontra helyezkedik, hogy a munkaközvetítés állami feladat. Ez.t máris fokozatosan iparkodtunk keresztülvinni, még a törvény életbeléptetése előtt. A követke­zőképen alakul a helyzet: Iparengedélyt kiadni már nem lehet munkaközvetítő és foglalkozás­közvetítő irodáknak. Az eddigieket bármikor jogunk lesz kártalanítás nélkül megszüntetni­Az elv most, addig is, amíg a törvény életbelép, az abszolút ^ingyenes munkaközvetítés, és itt nem lehet semmiféle más mellékcímen sem sem­mit felszámítani. (Helyeslés a jobboldalon.) Az elv az abszolút pártatlanság. À munkaközr vetítés nem kerülhet pártok kezébe. így ipar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom