Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

388 Az országgyűlés képviselőházának 306. kereskedelem színvonalának emeléséhes fűződő érdeket, másfelől pediig azt a szemipontot. hogy a kereskedő, illetőleg a kereskedelmi r pályára készülők érvényesülése elé az átállítás idején ne állítsunk akadályokat. A háború következtében külkereskediermünk terén eddig követett gyakorlatunkat bizonyos tekintetben módosítani kellett, mert nyersanyagbeszerzési piacainkat részben teljesen elveszítettük, másrészt a régiek egyre kevesebb nyersárúval tudják iparunkat ellátni. Gyáriparunk haditermelésre való " egyre. erőteljesebb áttérése következtében azt a kereskedelempoilitikai elvet, hogy lehetőleg csak nyersanyagot hozzunk be külföldről, revízió alá kellett venni. Szem előtt tartva az ország honvédelmi és közellátási érdekeit, fokozzak készárúbehozatalunkat; természetesen^ mindenkor figyelembevevő a hazai ipar teljesítőképességét és foglalkoztatottságát is. (Helyeslés a középen,) Mezőgazdasági kivitelünk a háború folytán esőkként, mert az ország örvendetes nagyobbodásával intenzívebb mezőgazdasági termelésre alkalmatlan területek is visszatértek az anyaországhoz, e területek lakossága pedig kcrábbi feleslegeink nagy részét felveszi. A megnevekedett belföldi fogyasztás elmére igyekezetem arra irányul, hogy amennyiben közellátási helyzetünk azt megengedi kiviteli piacainkat — ha csökkentett mértékben is — továbbra is ellássuk mezőgazdasági termékekkel, ipari kivitelünket pedig a nyersanyaghelyzet adta korlátok között igyekszem fenntartani. Eddigi külkereskedelmi kapcsolatainkban az utolsó évben jelentős változás nem volt. Forgalmiunk túlnyomó része a tengelyhatalmakra esik Mint általában az elmúlt években az utolsó évben is Németországba irányuló árucsereforgalmunk volt a legélénkebb. Megkell állapítanom, hogy a német ipar, bár teljes mértékben átallott a haditermelésre, mégis eleget tesz a, velünk szemben vállalt szállítási kötelezettségeknek. A német kormánnyal az elmúlt év folyamán többízben folytattunk kereskedelempolitikai tárgyalásokat. Ezek során különös gondot fordítottam arra>, hogy a fontos ipari nyersanyagokat a hazai ipar számár?! biztosítsam, E tárgyalások közül a legjelentősebb volt az ez év júliusában Budapesten tartott kormánybizottsági megbeszélés. A létrejött megállapodás az 1942/43. szerződési év tartamára részletesen szabályozza a két állam közötti áruforgalmat. A megállapodásnál mindkét fél figyelemmel volt a másik szerződő fél honvédelmi és közellátási

t igényeire. Az áíkérdésben is megállapodás jött létre, amely szerint mindkét fél tartózkodni fog az áremelésektől és ahol tehetséges^ hosszabb idiőre fíBÓló ármegállapodások létrejöttét fogja elceegítem'i. A magyar ipar számára fontos egyes nyersanyagokra a németek ez évben is szállítási kötelezettséget vállaltiak. Ezek között r< legfontosabb a nyers vas, ócska vaB különféle nemesacélok, ötvöző anyagok, továbbá oellrlóze, faköszörület. műrost és a vegyészeti ipar szám OB alapanyaga. A múlttal szemben nagy növekedést mut'>t az Olaszországgal való forgalmunk. Örvendetes jelenségnek mondható, hogy az olasz belhczataiban Magyarország Németország- után a második helyet foglalja el. A legutóbb Budapesten tartott' magyar-olasz vesrvesbizottsánn tárgyalások szabályozták a 1942—43. gazVh

1sági év forgalmát Àz árak kölcsönös rögzítése ülése 1942 november 13-án, pénteken. ebben a viszonylatban is jótékonyain fogja éreztetni a hatását. Sikerült olyan megállapodást létesíteni, amelynek alapján a főbb kílviteli és behozatali cikkek árai tekintetében az érdekelt szerveretek közvetlenül fognak időről-Mőre megegyezni. Az olasz és német hatóságokkar egyetértésben igyekeztem görög kapcsolatainkat is kiépíteni. Bár Görögország fellé a szállítási viszonyok továbbra is igen nehezek, mégis sikerült biizonyos éleilmiszerszállítmányok ellenében Görögországból például ócskavasat behoznunk. Ezzel az országgal való árucserefoTgalmunk elszámolása a magyar-olasz fizetési egyezmény keretében történik. A szabad devizájú piacok sorában szá. inunkra a két legjelentősebb állani Svédország és Svájc. Ez utóbbival folytatott tárgyalások szabályozzák a két állam közötti áruforgalmat az új szerződéses év tartamára. Mind devizaszerzés, mind nyersanyagbeszerzés szempontjából Svédországot is azonos elbírálás alá kell vonnil Külkereskedelmi forgalmunk Svédországgal a szállítási nehézségek ellenére is bíztar tóan növekszik. Ugyancsak a közelmúltban írtuk alá a finn megállapodást is. Ebben az új megállapodásban kifejezésre jut Magyarországnak az a szándéka, hogy a testvérnemzetnek gazdasági téren is segítséget nyújtson, annak ellenére, hogy Finnország gazdaságii ereje súlyos megpróbáltatásokmaik Lévén kitéve, a finn ellenszolgáltatások biztosításának kérdése meglehetősen nehéz,. Finnország azonban bámulatos pontossággal teljesíti azt, amire vállalkozott. (Éljenzés r és taps a Ház minden oldalán. — Meskó Zoltán: Mint mindig!) A Balkán-államokkal folytatott kereskedelmünkre ugyancsak a szállítási eszközök nagy hiánya és egyéb szállítási nehézségek nyomják rá a bélyeget. Ez a helyzet, sajnos, Törökországgal kapcsolatban is,, amely egyik legfontosabb nyersanyagbeszerziési piacunk. Törökországból még ma is kaphatunk pamutot, pamuthulladékot, gyapjút, nyersbőröket, cserzőamyagot. olajosmagvakat és így tovább. Ezekre az értékes behozatalii cikkekre tekintettel kiviteli téren feléjük áldozatokat kellett vállalnunk, ami abban nyilvánul meg, hogy fontos vasipari termékeket, gépeket szállítunk Törökországba, annak ellenére, hogy iparunk jelenleg erősen van foglalkoztatva egyéb megrendelésekkel^ Ugyancsak nagyjelentőségű, bár terjedelmében kisebb a bolgár piac. A szállítási nehézségek itt is erősen éreztetik) hatásukat. Bulgáriából vasércet, vassalakot, nyersbőröket, dohányt hozunk be, gépek, vegyészeti cikkek, vasúti anyag ellenében. Romániával nincs sem fizetési, sem kereskedelmi megállapodásunk. (Felkiáltások: Há^i Istennek! Jobb ist) Magánkompenzációs forgalmat bonyolítunk le Horvátországgal, Szlovákiával jól kiépített és a múltban is bevált árucsenemegállapodás keretében bonyplódik le árucseréi orgalmunk. A megállapodás változatlanul fenntartja a múltban bevált árucsoportok kompenzált szembeállítását. Az eLső árucsoportba főként mezőgazdaságii termények kivitele ellenében fát hozunk be Szlovákiából, míg a másiodik csoportban iparcikkeket szállítunk,ugyancsak ipari készárú, valamint ipari nyersanyagok, főleg textiliparunk ellátása szempontjából fontos műrost, műrostfonal és műselyemfonal ellenében. A harmadik csoport ban szereplő cikkek kivitele — ahová kész vasáru, sertés, olajmagvak és aluminium tartoznak — a Rim&murány-Saigótarjáni Vasművek tu-