Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-306
Àz országgyűlés képviselőházának 3Ö6. adjon 1 milliót neki csak azért, hogy abból elláthassa magát nyersanyaggal, beszerezhesse a szükséges anyagait és így maradj oirr neki készlete. Mogyoróból is vett pár vagonnal, hogy azután nuajd abból is busás jövedelmet tudjon magának szerezni. A Hangya pénzével összeveszi a mogyorót és szépen keres mellette ahelyett, hogy a Haingya-ipar dolgozná fel és nem adná a milliókat a zsidóknak. Engedi, hogy ia zsidó vágja zsebre» a hasznot. Persze, ez mind azon ürügy alatt van, hogy így a Koest]in-gyár el tudja látni a Hamgya-fiókokat, illetőleg az egész Hangyának a keksz-szükségletét. Rendben van, ha így gondolkodnának, azokban a Koestljn zsidó gyár lévén, a Hangyával szenibetn', amely 1 milliót adott, kötelezettségének meg fog felelni, azonban kérdezem, hogy a kis keresztény kereskedőkkel szemben is megteszi-e a kötelezettségét, igen vagy nem? A tar pasztalat és az általam körlevélben kért felvilágosítás, amit vidéki kereskedőktől kaptam, azt bizonyítják, hogy inem. Ök az elbocsátott zsidó tisztviselőkön keresztül, akik nem legális ügynökként szerepelnek, ellátják a zsidó kereskedelmet. A Hangyát is ellátják, ellenben a keresztény kereskedelmet mem látják el a szükséges árumennyiséggel. így történik az, hogy a százesztendős, nagy szegedi kereskedő cég, a Dannenberg, csak 10 kilós csomagot kap a zsidó ügynöktől a Koestlin-gyár ellátmánya címén. amit egy hónapra küldenek neki. A Hangyának ez a működése tehát nem felelhet meg a keresztény elgondolásnak. Inkább törekedjék arra, hogy ezt a zsidó társaságot sajátítsa ki, vegye át a Hangya-ipar és az működjék és lássa el a keresztény kereskedelmet áruval, s ne csak a saját fiókjai részére biztosítson árut, hanem a kiskereskedők részére is. T. Ház! Áttérek a kereskedelmi tárca egy másik igen fontos ágára, a hajózásra. Minden esztendőben visszatérő refrén ez nálam. A hajózás ügye az én szívem ügye, mert igenis, a magyar tenger partjáról jöttem és állandóam odatekint a szemem. Ma is a tengerre nézek és örömmel konstatálom, hogy a mi kiváló szakembereink és szakférfiaink a trianoni Magyarországból is meglátták már azt, hogy mi lesz itt a kereskedelem és a hajózás jövője, ök maiakkor a tenger felé néztek, amikor messze voltunk a tengertől és belátták azt, hogyha nincs tengerünk, akkor meg kell teremtenünk a tengerhez való kapcsolatunkat: a tengert kell Budapestre hozni és nem Budapestet a tengerhez vinni és ez meg is történt a Duna-Tengerhajózási Vállalat létesítésével. Hogy micsoda perspektíva áll előttünk, azt ma már könnyebben tudjuk átlátni és könnyebben magyarázhatjuk meg, amikor a mi dicső seregeink ott állanak a Volga partiam, hogy mit jelent az, ha Budapestről elindul egy hajó. átrakodás ínélkül a Fekete-tengeren keresztül, felmegy a Don folyóra és valószínűleg a Don és Volga-csatornán keresztül Moszkva alá is. Hogy ennek micsoda gazdasági és forgalmi jelentősége, fontossága van.. Arra már ők, úgy látszik, osztóműkből kifolyólag predesztinálva voltak, ők a ködös történelmen keresztül látták a világítornyot, — amely pandansképpen Horthy Miklós hídján áll, s mutatja a fiumei világítótorony képmását, — igenis, annak a világítása vezet benlnünket továbbra is, mert mi tengerhez akarunk jutni és tengerre is fogunk ni er:ni. És látom a kereskedelmi kormányunk KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ XV. ülése Î942 november ÍS-án, pénteken. 3tf jószándékát, mert igenis, az megerőltető munkát végzett a tengerjáró és általában a Dunán futó hajóinlkl építésénél. Leghálásabb köszönetemet kell kifejeznem neki, nem rajta múlik, hogy nem adott többet ezekre a célokra. Itt fel kell szólalnom és fel kell ráznom a magyar tőkéseiket, minden henyélő tőkét fel kell piszkálnunk, álljon sorompóba; a magántőke is, lépjen a hajóépítés porondjára, vegye kezébe a további munkát, mert nem lehet mindent az államtól várni. Mélyen t. Házi Szólanom kell még a vasúti pályamunkások nyomorult helyzetéről is. Ez az elesett társaság a legborzasztóbb munkát végzi és legmostohább elbánásban részesül. Senki közülünk nem gondol arra, amikor I. osztályú Pullmann-kocsiban nyugodtan robog és a meleg kocsiból kinéz, hogy nyáron a tüzelő hőségben, télen a mocskos esőben és a hideg hóban ott áll a pályamunkás és ha nem végzi becsülettel a kötelességét, akkor nem gördülünk olyan simán és kitörhetjük a nyakunkat. Ismét felihívom itt a miniszter úr figyelmét ezekre a szegény elesettekre, gondol* jou rájuk, mert az ő életük nem élet, hanem tengő dés % Eá kiell mutatnom arra is, hogy a vasutasság ellátása nem a helyes úton jár. Amikor egy gyári üzem, amely hadiüzemmelk van minősítve, saját hizlaldát tart fenn, be* szerzéseket csinál és elsőbbséget kap, kijelölt mészárosai vannak, ugyanakkor a magyar vasutasnak és postásnafc nincsen meg ez az elsőbbsége, nem állhat saját kimérésű mészárszéke elé, ahol megkapja azt a kis zsírját és azt a kis húsát. Ott kell neki rostokolnia reggeltől-estig és kap sovány marhahúst, amelyet nem tud megsütni, mert nines zsírja. Mélyen t. Ház! Nagy rab ecsülöm kereskedelemügyi kormányunlto munkásságát. Nagyrabecsiilöm magát a kereskedelemügyi miniszterünket, akiben igazi keresztény, magyar 1 emberi ismertem meg, azonban végtelenül sajnálom, hogy nem köszöntíhetem pártom kebelében, mert úgy megszavaznám a költségvetést (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Tömböly Dénes! Elnök: A képviselő úr nincs, jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik 1 ? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Festetics Domonkos gróf! Elnök: A képviselő úr nincsi jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Gaal Alajos! Elnök: A képviselő úr nincs, jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Szögi Géza! Elnök: A képviselő úr nineis jelen, feliratkozása töröltetik. Szólásra következik? Boczonádi Szabó Imre jegyző: Csoór Lajos! Elnök: Csoór Lajos képviselő urat! illeti Csoór Lajos: Igen t. Ház! A kereskedelmi tárcának eddig elhangzott magas színvonalú vitájába csupán aprólékos és részletkérdésekkel kívánok beleszólni. Kérem azonban a mélyen tisztelt és általam is nagyrabecsült miniszter urat, hogy ezeket a részletkérdéseket szíveskedjék megfontolás tárgyává tenni. Az előttem felszólalt képviselőtársaim több 60
