Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

Az országgyűlés képviselőházának 306. i kielégítést és ai zsidó cégek áruellátásban legfeljebb 6% erejéig részesedhessenek. (Helyeslés.) 11. A keresztény kereskedelem érdéikiében kívánatos lenne, ha a minisztériumok . tovább folytatnák az egyes szakmákban a kijelölést, így szükség lenne elsősorban arra, hogy az élelmiszerkereskedelemből. a ruházati iparból teljesen zárják ki a zsidóságot. A kormány programmja a keresztény gazdasági élet _ megteremtése. De szükséges lenne, hogy minden árut, amely Magyarországon található, vagy amely külföldről bejön, csak keresztény kereskedők és iparosok (hozhassák forgalomba. (He. lyeslés.) 12. A mai időkben aranynál, ezüstnél nagyobb érték a nemzet egysége. A beszerzési nehézségek miatt a kereskedő osztály támadásoknak van kitéve. Nem szabad egy osztályt egyesek bűnei miatt kipellengérezni, de kívánjuk, hogy a. tisztes kereskedő ési iparos megélhetése & haszonkulcsok méltányos megállapításában biztosíttassék, elleniben a törvény szigora érje utói mindazokat, akik a már megállapított rendelkezéseket megszegik, vagy a keresztény üzlet számára kiutált árut zsidó kereskedőknek továbbadják« (Helyeslés.) t Amidőn ezeket a pontokat tisztelettel előterjesztem,^ kérem igen t. képviselőtársaimat, hogy tegyék magukévá a keresztény (Árvay Árpád (és mások \a\ balközépen): ... és^ magyar!) kereskedelem kívánságait és állanak mellénk, hogy a kormányzat ezeket az intézkedéseket mielőbb keresztül tudja vinni. (Árvay Árpád: Keresztény és magyar! Erre van szükség!) Minden pontot, amelyet előterjesztettünk, kellő megfontolás után tettünk szóvá. A BarossSzövetség jelszava, mottója »Ebben az országban! keresztény kézből keresztény kézbe a pénzt;;. (Árvay Árpád és Maróthv Károly: És magyar kézbe! — Ügy vagy! a balközépen. — Egy hang a szélsőbaloldalon: Helyesbítsük!) Ügy van, magyar kézbe. Igen. E mögött a jelszó mögött ott van, hogy tegyük le magyar kézbe az ország összes gazdasági javait. (Helyeslés.) Ha leteszszük. akkor belső front, amelyről annyit beszélünk, annál gyorsabban lesz meg, minél gyorsabban megteremtjük a belső front megerősítésére a végleges alapot. A tegnap felolvasott legfelsőbb kézirat egv mondatát idézem: »Sorsdöntő korszakot élünk!« Ezt írta a Kormányzó Úr magas kéziratában. Igen, t. Ház, halálosan komoly az a harc, ame. lyet vívunk. A nemzet fennmaradásáról, úi életéről van most szó. Nem színpadi kulisszaháborút vívunk, íharnem -kemény áldozatos harcot, amelybe a nemzet minden fiának be kell kapcsolódnia. Mi magyarok, a turáni fajtához tartozunk'. Él keleten, a messze nagy vizeken túl, egy nemzet, amely énpen úgy élet-halálharcot vív most, mint mi. Ennek a nemzetnek fiai miképpen neveltettek? Milyen a nemzeti szelkttnie? Erre a világ előtt a legbizonyosabb példát mutatták ennek a nemzetnek repülői, akik előre elhatározott szándékkal, életük feláldozása árán csapnak le gépeikkel az ellenfél ha^ talmas

1 hajóira. Tudják mir előre, hogy szamukra az élet elveszett. Zúgva, dörögve csap le az ellenfélre minden gép és haláluk révén bizonyos, hogy egy nemzet megváltása következik. (Ügy van! Ügy van!) A háború viharszele tulajdonképpen most, e költségvetési vita tárgyalása során csapott le igazán először ide az ülétsterieümbe. MindamyKÉPVISELÖHÁZI NAPLÓ XV. ése 1942 november 13-án, pénteken. 369 nyian érezzük ezeknek az óráknak, ezeknek a napoknak jelentőségét és érezzük azt a nagy lelki háborúságot, lelki zörejt, amely a szél járását kíséri. Ez a széljárás — ki tudja — orkánná fajulhat, orkánná, amelyből kivezető út csak az a szellem, az az út lehet, amely a keleten, élő turáni testvéreinknek, a. japánoknak nagyszerű, magatartásával éa szellemével azonos. Magasztos cél életünket és munkánkat a nemzetért áldozni, igen t. Ház, de csáík a nemzetért! (Árvay Árpád: A magyar nemzetért! — Ügy van! Ügy van! — Taps a jobboldalon.) És én a keresztény kereskedelem szempontja ból kérem a magyar asszonyokat, gyermekeik sorsáért, a nemzet gazdasági jövendőjéért, vigyék él tőlünk a keresetünket a család számára. Vigyék el, jószívvel adjuk. De ha viszik a pénzt, kérjük, hogy akkor keresztényekhez, magyarokhoz vigyék, még akkor is, ha az az áru, amelyet vásárolni akarnak, nem üti meg azt a mértéket, amelyet ők fantáziájukban elp'omdioltíak. (Helyeslés a jobboldalon.) És a családapáktól azt kérem, minden előítéletet félretéve, tehetséges gyermekeiket adják gazdasági pályára, mlert nekünk magasabb tudású,'nemzeti felfogásban, harcolásban edzett magyar sággal kell küzdelmeinket mindig megvívni az új magyar gazdasági életért. (Helyeslés.) Remegő ajakkal kiáltom újból és újból: legyünk egyek a keresztény gazdasági élet felépítésében! És ha fajtánk közül valaki gyakorlati ansáíginb

an ma. hibát követ el, akkor ugyanúgy, amint felállott ma az előadó úr beszéde után Varga József miniszter úr és a Malert. kérdésében • megbocsátást hirdetett, igenis, m\ is legyünk a gazdasági életben megbocsátok azok iránt, akik gyakorlatlanságukban vagy véletlenül hibát követnek el a gazdasági élei kiképzésében, mert hiszem és vallom, hogy százéves liberális uralom után, ha nemzetileg eggyek vagyunk, mienk lesz újra gazdasági téren a hatalom és a dicsőség. (Helyeslés, éljenzés és taps jobbfelől. — Mozgás és felkiáltások balfelől: Ámen!) Igen t. Ház! Egyet kérek még. Akarjunk erősek lenni céljainkban. Akarjunk székelynek, dunántúli és alföldi magyarnak és minden, a nemzethez hű magyar, vagy idegen nyelven beszélő testvérnek kenyeret juttatni. De ne legyünk egtgtyek a, keresztény gazdásági élet feles cselekvésszegények. (Helyeslés.) Siránkozó, balhitet terjesztő, megalkuvó maígyar csak sírjába teheti a nemzetet, (Ügy van!) MÍ pedig nem kriptát, hanem életet akarunk és összefogással élni is fogunk és szerepünk lesz Európa centrumában. Új történelmi korszak következik, amelynek eljövetelét én! már látom lelki szemeimmel. Eljön az idő, amikor senki sem mondja Budapest helyett, hogy Juda-Pest. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Látom a nagy folyam tövében az ősi várost, amely boldog lesz, hia visszatérhet. Látom a Hargitát, amelynek még a környékén sem lesz jelképes község. Látom a hóval fedett magas kárpáti bércet is, amelyről, ha széttekintünk, mindenféle magyar területet látunk. Mindez meglesz, ha a magyarhoz méltó életet élünk. Amikor itt részben hitvallást is tettem és látom, hogy az egyik.gyors intézkedést a másik követi és él a megbocsátás szelleme is, amelyről — mint mondottam — ma tanúságot tett a, miniszter úri, én a, kereskedelmi tárca költségvetését a legnagyobb bizalommal és szeretettel mind a miniszter úr áldásdús miűkö59