Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

Az országgyűlés képviselőházának 306. val is. Az eddigi érdekképviseletek ugyanis — tisztelet a kevés kivételnek — éppen nem kép­viselték és szolgálták a keresztény magyar kereskedelem megújhodásának az ügyét. Ért­hető, indokolt és felette kívánatos ezen érdek­képviseletek átszervezése, működésük irányí­tása és ellenőrzése. . ' Vannak, akik felvetik ta kérdést, hogy a kereskedelmi és iparkamairák mellett miért van szükség a szabad érdekképviseletek műkö­désére. Válaszként elegendő volna airra hivat­koznom, hogy a kérdést máris eldöntötte az, hogy maga a miniszter úr is indokoltnak tartja a vele való foglalkozást, de legyen szar bad pár szóval mégis kitérnem erre a kér u désre. Utalok itt elsősorban ainnai, hogy a keres>­kedelmi és iparkamarák a kereskedői kijelö­léseknél, az áruelosztásnál, a kis egzisztenciák­nak fedezetnélküli kiskereskedői hitel nyújtá­sánál, az önállósítás! alap kölcsöneinél, to­vábbá a hatóságoknál bíróságoknál szakvéle­mények adásával nélkülözhetetlen feladatot teljesítenek és valóban hivatást töltenek be a magyar kereskedelemben. A kamarának, mint kényszertársuláson alapuló, több gazdasági ágazatot képviselő, (regionális szervezetnek, feladatai közé tarto*­zik a különböző érdekek és kívánságok össze­egyeztetése, magasabb, egyetemes szempont­ból való vizsgálata, bírálata és kiegyenlítése. Ezzel szemben az érdekképviseletek, egyes szű­kebb érdekeltségek, egyes gazdasági ágazatok, sőt esetleg külön egyes szakmák országos jel­legű képviselői, Önkéntesen belépő tagokból toborzódnak; így elsősorban a saját szakmai érdekeik harcos képviseletei. A kamarák és a szabad érdekképviseletek külföldön is mindenütt párhuzamosan fejlőd­tek és működésükben szerencsesén kiegészítet­ték, támogatták egymást. A szabad érdekkép­viseleteknek néha esetleg élesebb állásfoglalá­sát, kezdeményezését van hivatva^ a kamara alaposabban kimunkálni, leszűrni és más kez­deményezésekkel, 'országos érdekekkel össz­hangba hozni. A magyar szabad érdekképvi­seletek egész sorában olyan nagy szellemi tőke fekszik, amelyet onszágépítő munkánk­ban nélkülözni, illetőleg abból kikapcsolni rendkívül káros volna. Ezeknek az érdekkép­viseleteknek magyarrá tételével és egységes szervezetbe fogásával pedig a magyar gazda­sági élet olyan erőt nyer, amely a mai rend­kívüli viszonyok között különös értéket kép­visel. Legyen szabad itt csak példaképpen hi­vatkoznom azokra ai nagíy érdlemekara, _ ame­lyekkel a Baross Szövetség már eddig is az egész magyar társadalom megértő támogatá­sát és őszinte elismerését érdemelte ki. Nagy feladat vár továbbá e kiváló intéz­ményekre a miniszter úr ama terveinek végre­hajtásiáiban, amelyek a háboirúsi gazdálkodás­nak a békegazdálkodásira leendő átállításának előkészítését, majdan pedig végrehajtását cé­lozzák.^ A modern háború nemcsak a fegyve­res erők, hanem a gazdasági tényezők küz­delme is. Amint a tényleges háború befejezté­vel a fegyveres erők rendszeres visszavonását és elhelyezését biztosítani kell, éppen úgy gon­doskodni kell arról is, hogy a gazdasági erők, amelyek ma közvetlenül vagy közvetve a há­ború viselésének szolgálatában állnak, a békés időben megvalósítható célok elérésére irányít­tassanak. Tévedés lenne ugyanis ma azt hinni, hogy a háború befejezése után a gazdasági élet és a kereskedelem a legrövidebb időn be­wiese 1942 november Í3-an, pénteken. 347 lül a háboorúelőtti úgynevezett békegazdálko­dásra fog visszatérni. A gazdasági élet mai természetes fejlődé­sének iránya eltér ai szab adkeresk ©delemtől, de kénytelen az a utarkia gondolatát is, leg­alább részben, feladni. A természetes fejlődés nem a világgazdasági gondolatokhoz, hanem a nagy térgazdaságokhoz vezet.' A nagy térgaz­daság szerves köz-beeső' megoldást jelent két szélsőség: a szabadk©reskedeiem és az autarkia kiözötit. Az autarkia megvalósításának elen­gedhetetlen feltétel© bizonyos területnagyság. Ezért lép a kis áJllamok anitairkiája helyébe a nagytérgazdaság autarkiája, A nagytérgaizldla­ság irányított gazdálkodást jelent, amely az egyeseknek termelő erejét a legnagyobb mér­tékben fejleszti ki, hogy így a nép széles ré­tegeinek szükségletkielógítés'ét messzemenően biztosítsa. Tehát a nagytéirgazdaság a szó leg­nemesebb értelmében vett nemzetgazdaság,' A világkereskedelem helyére a nagytérgaz­'daság került és éppen Anglia volt az első or­szág, amely az ottawail szerződésekkel 1932-ben már gazdasági »nagyteret« Ihasított ki a világ­gazdaságból. A nagy térgazdaságok nem mes­terséges úton jönnielk létre, azok tagjai termé­szetes adottságok alapján szoros kapcsolatban, illetve gazdaságilag függő viszonyban állanak egymással, de főleg a nagytér vezető állama-­val szemben. Nem szabad azonban összetévesz­teni a »nagytér tagállama« kifejezést egy ál­lamszövetség tagállamainak jelentőségével, mert az előbbi tilsztán csak egy erős gazdasági és kizárólag gazdasági viszonyt akar kifejezni minden politikai színezet nélkül. Ha idővel a mind szorosabbá váló és fejlődő gazdasági kap­csolatok politikai téren is éreztetik hatásukat, aizon nem lehet csodálkozni. Joggal vethetjük fel azonban a kérdést, hogy egy kis ország mennyire őrizheti majd meg gazdasági szabad­ságát a nagytéren belül és nem lesz-e a. nagyob­baktól való függés© 1 még nagyobb, mint volt a világpiactól és végül, hogy minden állam ré­szesül-e egyenlő arányiban a nagytér biztosí­totta előnyökből vagy csupán a nagytéren belül vezető szerepet betöltő állam fogja ennek hasznát látni és élvezni T, Ház! Ezekre a kérdésekre csupán azt felelhetjük, hogy minden ilyen és hasonlói cso­portosulás alapja csakis a teljes bizalom lehet. Az tény, hogy a kisebb tagállamok hasonló függő viszonyba kerülnek a vezető állammal, mint voltak a szabad világgazdaság esetén pél­dául a nyersanyagtermelő vagy hitelező orszá­gokkal szemben. Ezzel szemben azonban meg­szűnik függőségük a világkonjunktúrától. Egyik állam sem gyarapodhatok a másik tag­állam kárára, mert a nagytéren belüli együtt­működés alapelve a kölcsönösség, mégpedig az arányos kölcsönösség, ami azt jelenti, hogy egy állam engedménye úgy aránylik gazda­sági érdekeinek Összességéhez, mint egy másik állam viszontengedménye © másik állam gaz­dasági érdekeinek összességéhez. T. Ház! Európa népei ma egy nagy sors­közösségb© olvadnak össze. Ezzel magyaráz­hatjuk azt, hogy Európát ma nem kell meg­szervezni, hanem csak tudomásul kell venni a kialakult tényeket. Ehhez kell igazodnia keres­kedelmünknek, valutapolitikánknak és egész irányított tervgazdálkodásunknak. A háború különben is gyökeresen megvál­toztatta külkereskedelmünk irányelveit, az ed­digi kereskedelmi vezérelvünket, hogy tudni­56*

Next

/
Oldalképek
Tartalom