Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.
Ülésnapok - 1939-306
Az országgyűlés képviselőházának 306. val is. Az eddigi érdekképviseletek ugyanis — tisztelet a kevés kivételnek — éppen nem képviselték és szolgálták a keresztény magyar kereskedelem megújhodásának az ügyét. Érthető, indokolt és felette kívánatos ezen érdekképviseletek átszervezése, működésük irányítása és ellenőrzése. . ' Vannak, akik felvetik ta kérdést, hogy a kereskedelmi és iparkamairák mellett miért van szükség a szabad érdekképviseletek működésére. Válaszként elegendő volna airra hivatkoznom, hogy a kérdést máris eldöntötte az, hogy maga a miniszter úr is indokoltnak tartja a vele való foglalkozást, de legyen szar bad pár szóval mégis kitérnem erre a kér u désre. Utalok itt elsősorban ainnai, hogy a keres>kedelmi és iparkamarák a kereskedői kijelöléseknél, az áruelosztásnál, a kis egzisztenciáknak fedezetnélküli kiskereskedői hitel nyújtásánál, az önállósítás! alap kölcsöneinél, továbbá a hatóságoknál bíróságoknál szakvélemények adásával nélkülözhetetlen feladatot teljesítenek és valóban hivatást töltenek be a magyar kereskedelemben. A kamarának, mint kényszertársuláson alapuló, több gazdasági ágazatot képviselő, (regionális szervezetnek, feladatai közé tarto*zik a különböző érdekek és kívánságok összeegyeztetése, magasabb, egyetemes szempontból való vizsgálata, bírálata és kiegyenlítése. Ezzel szemben az érdekképviseletek, egyes szűkebb érdekeltségek, egyes gazdasági ágazatok, sőt esetleg külön egyes szakmák országos jellegű képviselői, Önkéntesen belépő tagokból toborzódnak; így elsősorban a saját szakmai érdekeik harcos képviseletei. A kamarák és a szabad érdekképviseletek külföldön is mindenütt párhuzamosan fejlődtek és működésükben szerencsesén kiegészítették, támogatták egymást. A szabad érdekképviseleteknek néha esetleg élesebb állásfoglalását, kezdeményezését van hivatva^ a kamara alaposabban kimunkálni, leszűrni és más kezdeményezésekkel, 'országos érdekekkel összhangba hozni. A magyar szabad érdekképviseletek egész sorában olyan nagy szellemi tőke fekszik, amelyet onszágépítő munkánkban nélkülözni, illetőleg abból kikapcsolni rendkívül káros volna. Ezeknek az érdekképviseleteknek magyarrá tételével és egységes szervezetbe fogásával pedig a magyar gazdasági élet olyan erőt nyer, amely a mai rendkívüli viszonyok között különös értéket képvisel. Legyen szabad itt csak példaképpen hivatkoznom azokra ai nagíy érdlemekara, _ amelyekkel a Baross Szövetség már eddig is az egész magyar társadalom megértő támogatását és őszinte elismerését érdemelte ki. Nagy feladat vár továbbá e kiváló intézményekre a miniszter úr ama terveinek végrehajtásiáiban, amelyek a háboirúsi gazdálkodásnak a békegazdálkodásira leendő átállításának előkészítését, majdan pedig végrehajtását célozzák.^ A modern háború nemcsak a fegyveres erők, hanem a gazdasági tényezők küzdelme is. Amint a tényleges háború befejeztével a fegyveres erők rendszeres visszavonását és elhelyezését biztosítani kell, éppen úgy gondoskodni kell arról is, hogy a gazdasági erők, amelyek ma közvetlenül vagy közvetve a háború viselésének szolgálatában állnak, a békés időben megvalósítható célok elérésére irányíttassanak. Tévedés lenne ugyanis ma azt hinni, hogy a háború befejezése után a gazdasági élet és a kereskedelem a legrövidebb időn bewiese 1942 november Í3-an, pénteken. 347 lül a háboorúelőtti úgynevezett békegazdálkodásra fog visszatérni. A gazdasági élet mai természetes fejlődésének iránya eltér ai szab adkeresk ©delemtől, de kénytelen az a utarkia gondolatát is, legalább részben, feladni. A természetes fejlődés nem a világgazdasági gondolatokhoz, hanem a nagy térgazdaságokhoz vezet.' A nagy térgazdaság szerves köz-beeső' megoldást jelent két szélsőség: a szabadk©reskedeiem és az autarkia kiözötit. Az autarkia megvalósításának elengedhetetlen feltétel© bizonyos területnagyság. Ezért lép a kis áJllamok anitairkiája helyébe a nagytérgazdaság autarkiája, A nagytérgaizldlaság irányított gazdálkodást jelent, amely az egyeseknek termelő erejét a legnagyobb mértékben fejleszti ki, hogy így a nép széles rétegeinek szükségletkielógítés'ét messzemenően biztosítsa. Tehát a nagytéirgazdaság a szó legnemesebb értelmében vett nemzetgazdaság,' A világkereskedelem helyére a nagytérgaz'daság került és éppen Anglia volt az első ország, amely az ottawail szerződésekkel 1932-ben már gazdasági »nagyteret« Ihasított ki a világgazdaságból. A nagy térgazdaságok nem mesterséges úton jönnielk létre, azok tagjai természetes adottságok alapján szoros kapcsolatban, illetve gazdaságilag függő viszonyban állanak egymással, de főleg a nagytér vezető állama-val szemben. Nem szabad azonban összetéveszteni a »nagytér tagállama« kifejezést egy államszövetség tagállamainak jelentőségével, mert az előbbi tilsztán csak egy erős gazdasági és kizárólag gazdasági viszonyt akar kifejezni minden politikai színezet nélkül. Ha idővel a mind szorosabbá váló és fejlődő gazdasági kapcsolatok politikai téren is éreztetik hatásukat, aizon nem lehet csodálkozni. Joggal vethetjük fel azonban a kérdést, hogy egy kis ország mennyire őrizheti majd meg gazdasági szabadságát a nagytéren belül és nem lesz-e a. nagyobbaktól való függés© 1 még nagyobb, mint volt a világpiactól és végül, hogy minden állam részesül-e egyenlő arányiban a nagytér biztosította előnyökből vagy csupán a nagytéren belül vezető szerepet betöltő állam fogja ennek hasznát látni és élvezni T, Ház! Ezekre a kérdésekre csupán azt felelhetjük, hogy minden ilyen és hasonlói csoportosulás alapja csakis a teljes bizalom lehet. Az tény, hogy a kisebb tagállamok hasonló függő viszonyba kerülnek a vezető állammal, mint voltak a szabad világgazdaság esetén például a nyersanyagtermelő vagy hitelező országokkal szemben. Ezzel szemben azonban megszűnik függőségük a világkonjunktúrától. Egyik állam sem gyarapodhatok a másik tagállam kárára, mert a nagytéren belüli együttműködés alapelve a kölcsönösség, mégpedig az arányos kölcsönösség, ami azt jelenti, hogy egy állam engedménye úgy aránylik gazdasági érdekeinek Összességéhez, mint egy másik állam viszontengedménye © másik állam gazdasági érdekeinek összességéhez. T. Ház! Európa népei ma egy nagy sorsközösségb© olvadnak össze. Ezzel magyarázhatjuk azt, hogy Európát ma nem kell megszervezni, hanem csak tudomásul kell venni a kialakult tényeket. Ehhez kell igazodnia kereskedelmünknek, valutapolitikánknak és egész irányított tervgazdálkodásunknak. A háború különben is gyökeresen megváltoztatta külkereskedelmünk irányelveit, az eddigi kereskedelmi vezérelvünket, hogy tudni56*