Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

348 Az országgyűlés képviselőházának SÔ6. illik lehetőleg csak nyersanyagot hozzunk be külföldről és készárut szállítsunk oda, erősen revízió alá kellett vennünk. Külkereskedelmi kapcsolataink az elmúlt évben jelentős változást nem szenvedtek. Forgalmunk túlnyomó többsége ma is a tengelyhatalmakra esik. Jelentősen emelkedik továbbá forgalmunk Svájccal és Svédországgal, a német megszállás alatt lévő államokkal is felvettük a lehetőség határain belül a gazdasági kapcsolatokat. Szlovákiával jól kiépített áruosereforgalmunk van. Romániával nincsen sem fizetési, sem kereskedelmi megállapodásunk. A 'balkáni államok közül Törökország még ma is egyik legfontosabb nyersanyagibeszerzési piacunk. Igyekszünk továbbá bolgár kapcsolatainkat kimélyíteni. Horvátországgal magánkompenzációs forgalmat bonyolítunk le. A nagy, főleg szállítási nehézségek ellenére sem hanyagoljuk el régi piacainkat, sőt azok megtartásai érdekében még áldozatoktól sem riadunk vissza. Figyelemmel kísérjük még a jelenleg el nem érhető országok piacait is. Kereskedelmi politikánk célja az, hogy rugalmasan alkalmazkodva a mindenkori helyzethez, — ha kell, áldozatok árán is — előteremtse azokat az árukat, amelyek az ország gazdasági életéhez elengedhetetlenül szükségesek. Legyen szabad ezek után áttérnem a kereskedelem- és közlekedésügyi tárca másik igen fontos feladatának, a közlekedés és hírszolgálat ügyeinek tárgyalására. A nagy háború és annak borzalmas pusztító hatásai bizonyítják a legjobban, hogy a fennálló gazdasági rend gerincét a közlekedési eszközök képezik. Ezidő™ szerint a közlekedésügy a háború folytán az egész világon rendkívüli válságon megy keresztül. A közlekedés ugyanis főleg két vonatkozásában szenved a háborútól. Először, mert a háborús gépezetnek lényeges alkatrésze és így a hadviselők igyekezete állandóan odairányul, hogy az ellenfél közlekedési szervezetében minél nagyobb rombolást és pusztítást végezzen. Áll ez elsősorban a kereskedelmi hajózásra és a vasutakra, ahol az elsüllyesztések, illetőleg a légi bombázások okoznak legnagyobb pusztításokat, de áll ez az autó- és repülőgépforgalomra is, amelyek a blokáddal kapcsolatos ben zin- és gumihiány imiatt rendkívül sok nehézséget szenvednek. A másik körülmény, amely hátrányos a közlekedésügyre, ,a gazdaságnak a háborús szükségletre való nagymértékű átállítása, illetőleg a rendelkezésre álló forgalmi eszközöknek a hadvezetőség részéről való igénybevétele, ezek túlterhelése és elhasználása. Ezek a nehézségek a háború tartamának arányában csak fokozódni fognak, mert az egyes szükséges utánpótlások, javítások a háború alatt hihetetlen nehézségekbe ütköznek. Mindezeken az általános érvényű nehézségeken túl magyar vonatkozásban közlekedésügyünknek további nehézségekkel kellett és kell még megküzdenie. A sorozatos örvendetes országgyarapodásokkal közlekedési vonalaink hossza is jelentősen emelkedett. Az állami közutak hálózata, amely 1938-ban még csak 4496 kilométer volt. az 1942. évben 8760 kilométerre, tehát kerekem 95% -kai emelkedett. Törvényhatósági útjaink hossza 38.900 kilométerrel növekedett. A csonka hazában például 1938*ban ülése ÎÙ4È november 13-án, pénteken. 853 község volt bekötő út nélkül, a visszatért területeken egyedül ezeken a helyeken ezzel szemiben 1082 község nélkülözi még ma is bekötését a kiépített közúti hálózatba. Indokolt tehát, hogy úthálózatunk fejlesztésére kormányzatunk oly jelentős összeget, több minit 65 millió pengőt irányzott elő, amelyhez még hozzá ikell számítanunk a törvényhatóságok közúti hálózatának karbantartására és fejlesztésére előirányzott 75 millió pengői. Az úthálózat fejlesztésével kapcsolatosan a mai súlyos nyersanyaghiány ellenére is tervbe van véve a hídépítési Programm folytatólagos végrehajása. Mindezen mmnkákinál a nyersanyaghiány okozta nehézségeken felül mind súlyosabb és nagyobb mérvben lép előtérbe a mérnökök, továbbá a szakmunkások hiánya. Nagy elismeréssel kell tehát megemlékeznünk mérnökeinkről és munkásainkról, akikről igazán elmondhatjuk, hogy megfogyva bár, de törve nem. hazafias önfeláldozással vállalják és teljesítik, ha kell két-három ember helyett is. nehéz munkájukat. Ök a második front hős műszaki katonái, (Éljenzés és taps.) Közúti hálózatunk fejlődése mellett az országgyarapodások folytán vasúti hálózatunk is 1938 óta 4900 kilométerrel, vagyis 62* 5%-kai gyarapodott. Ezen hálózatok azonban túlnyomórészben teljesen elhanyagolva, kifosztva, megfelelő

1 gördülőanyag és kiszolgáló személyzet nélkül kapcsolódtak vissza az anyaországi hálózatba. Az így csaknem teljesen leromlott hálózat karbahelyezése., az erőszakkal szétrombolt ' vágányösszeköttetések visszaállítására, és tönkretett szétrombolt építmények, műtárgyak helyreállítása, hálózatnak szakszemélyzettel való benépesítése és még sok-sok más nehéz feladat volt az, amelyet a Máv. hivatása magaslatán álló vezetőségének és nehéz munkában kipróbált, hazafias személyzetének a legsürgősebben meg; kellett oldania. És ha szem előtt tartjuk, hogy mindezeket a már előbb említett rendkívüli háborús nehézségek és szolgáltatások közepette kellett végrehajtaniuk, úgy mindnyájan csak a legnagyobb hálának és elismerésnek hangján emlékezhetünk meg róluk. A kormányzat is teljes mértékben értékeli a Máv. fontosságát és szerepét és ezért bocsátott a múlttal szemben jelentős összeget, 180 millió pengőt beruházási célokra a rendelkezésére. Tudjuk, hogy ennél még sokkal nagyobb összegekre volna szükség, de a beruházások mérvének is határt szab a pénzügyi lehetőségeken felül a rendelkezésre álló r nyersanyag és munkaerő korlátolt mennyisége. Erdély gazdasági életében jelentős fejlődést jelent a szeretialva-dédai vasútvonal kiépítése és így a Székelyföldnek az ország gazdasági vérkeringésébe való közvetlen bekapcsolása. , Meg kell még emlékeznem a Mávaut. es a Mateosz. értékes munkateljesítményeiről. Szerencsésen kapcsolódik be mindkét intézménv a Máv. forgalmába és a nyersanyaghiány s a nagyobb mérvű katonai igénybevételek ellenére is elismerésre méltó eredményeket értek el úgy a személy-, mint a teherfuvarozás terén. A honvédelem érdekében hozott áldozatos kötelességteljesítésükről nem én vagyok hi váltva megemlékezni. Itt említem meg még azt, hogy a magántulajdonban lévő mintegy 32.000 személyautóból a nagy nyersanyaghiányr

a való tekintettel