Képviselőházi napló, 1939. XV. kötet • 1942. augusztus 26. - 1942. november 19.

Ülésnapok - 1939-306

§46 Áz országgyűlés képviselőházának 3ÔB. vatva megoldiani az 1943. évi költségvetésben lefektetett munkaprogramm. T. Ház! A kereskedelemügyi tárca költség­vetése öt cím alatt van csoportosítva, s ehhez csatlakozik még a két nagy állami üzem, a posta és a Máv. (költségvetése. Ezúttal újból a kereskedelemügyi tárca költségvetésében szere­pel a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal költség­vetése is, amely a közellátásügyi miniszter úr felügyelete alól ismét a kereskedelemügyi tárca fennhatósága alá került vissza. A kereskedelemügyi tárca kiadásai . 1943. évre, az • üzemeik és nyugdí jter­hek nélkül 123-7 millió pengőre ' vannak előirányozva, ami az 1942. évi költségvetéssel szemben 11­5 millió pengős emelkedést jelent. A kereken 40 millió pengőre előirányzott be­vétel pedig 6 millió, pengővel haladja meg az 1942. évi előirányzatot. A kereskedelmi tárca összes kiadása, az üzemek kiadásával és a uyugdíjterhekkel együtt, közel 1200 millió pengő a tavalyi 967 millió pengős előirányzattal szemben» Ebből az 1200 millió pengőből 66% a rendes kiadás, 13% a nyugdíjtéhier és 21% a beruházás, tehát a kiadásoknak több mint egyötöde hasznos be­ruházásokra van előirányozva, ami a munka­piac szempontjából is rendkívül fontos. Ezek között a beruházások között legna­gyobb tétellel, 180 millió pengővel a Máy. sze­repel, mág utak. hidak, hajók és repülőterek építésére és fejlesztésére 51 millió pengő, a posta beruházásaira pedig 21 millió pengő' van előirányozva. A kereskedelmi tárca és az üzemek együt­tes bevétele 1055 millió pengőre vau előirá­nyozva, tehát a kiadás 145 millió pengővel ha­ladja meg az előirányzott bevételt, amely hiány főleg abból áll elő, hogy egyedül a már előbb említett^hasznos beruházásokra 256 millió pengő van előirányozva. T. HáB! Akár béke lesz 1943-ban, akár há­ború, a magyar kereskedelem hivatott veze­tőinek továbbra is első és legfontosabb feladata marad kereskedelmünk szilárd, keresztény és nemzeti alapra helyezése. (Helyeslés és taps.) A megkezdett és szakszerű következetességgel folytatott és immár elismert szép eredménye­ket felmutató útról sem letérnünk, sem azon megtorpannunk nem lehet (Ügy van! Ügy van!), nem szabad, sőt a mai súlyos idíők köve­telményeinek sízem előtt tartása mellett — ha • van rá mód és lehetőség — még fokoznunk kell az átállítás ütemét és ki kell szélesítenünk a kereskedelem minden egyes ágazatára. (He­lyeslés.) T. Ház! Hármas' feladat vár itt sürgős meg­oldiásra- Először is biztosítanunk kell azt, hogy a kereskedői pályát az arra valóban rá­termett és alkalmas réteg foglalja el. Nem elegendő a magyar kereskedelmet felszabadí­tani a magyar és keresztény szellemtől oly messze távol álló idegen faj mindent felfalni akaró nyomasztó egyeduralma alól, hanem igenis, erős kézzel meg kell tisztítani azoktól a gyászmagyaroktól és díszkeresztényektől is, (Ügy van! Ugy van! — Taps a jobboldalon éa középen.) akik nem átallják magukat olcsó pénzért áruba bocsátani és fajtánklat, keresz­tény magyar jövendőnket elárulni. (Élénk he­lyeslés. —: Rajniss Ferenc: Csak már cseleke­det lenne belőle egyszer! — Cziermanín Antal: Ki kell őket operálni a magyar életből!) De távol kell tartani a kereskedelemtől az úgy­nevezett konjunktúra-lovagokat is (Ügy van! a szélsőbaloldalon.), akik a kereskedelemben ülése 104% november l&-án, pénteken. csak könnyű és gyors vagyonszerzési lehető­séget keresnek és látnak, de egyáltalán nem alkalmasak arra, hogy a keresztény magyar kereskedelem úttörő, komoly bárdosai legye­nek. (Ugy van! Ügy van! — Rajniss Ferenc: Ki a zsidó piócákkal!) Ezekre nem bízhatjuk a jövő magyar kereskedelem építését. Szeren­cse, hogy ilyenek aránylag kevesen vannak. (Czermann Antal: Zsidóbérencek!) Éppen itt jelentkezik azonban a második nagy feladat, amelynek megoldása érdekében már eddig is történt igen jelentős intézkedés,, de a jövőben még nagyobb mértékben kell ezt előmozdítanunk; ez a feladat az, hogy a selejt­től megtisztított keresztény magyar kereskedő­társadalom nevelésére, irányítására, tovább­képzésére fokozott gondot kell fordítani. (He­lyeslés.) Végül a harmadik, de nem utolsó feladat, a fiatal kereskedők anyagi megerősítése, hitel­lel és áruval való tervszerű, állandó ellátása* (Helyeslés.) A hitelellátás terén sikerült a keresztény kereskedők részére 30 millió pengős hitelkere­tet biztosítani, ami máris érezteti jótékony ha­tását. A rendkívüli viszonyok okozta áruhiány tette főleg indokolttá és szükségessé a keres­kedői kijelölés rendszerének fokozatos beveze­tését, _ de ez adott és ad lehetőséget és módot arra is, hogy az árukészleteket a keresztény kereskedők részére biztosíthassuk és így a ke­resztény kereskedelem túlsúlyát építhessük ki. (Reibel Mihály: Helyes!) ^Elismerem, hogy e téren is bizonyos észszerű óvatosságra van szükség, mert a mai súlyos időkben nem ve­szélyeztethetjük a gazdasági egyensúly bizton­ságát, de mégis mindent el kell követnünk en­nek érdekében. E nagy problémák megoldására értékes tervek ós rendelete^ elkészítését rendelte el a kereskedelemügyi miniszter úr és e tervek és rendeletek nagyrészbon már el is készültek. Igen fontos, hogy ezeket a magasszín vonalú elgondolásokat a gyakorlati életbe is minél előbb és tökéletesebben ültessék át. Ehhez azonban nem elegendő a miniszter úr bölcs vezetése alatt nagy szakértelemmel és önzetlenséggel dolgozó minisztérium tisztviselői karának fáradságot nem ismerő, áldozatos munkássága, hanem szükség van egyfelől a mindennapi élettel közvetlen kapcsolatban lévő külső munkatársakra, azok tapasztalaitokban gaz­dag, értékesi támogatására, másfelől pedig szükség van magának a magyar keresztény kereskedőtársadalomnak i s a jövő kialakítás sának önzetlen munkájába való komoly be­kapcsolására. Örömmel állapítom meg, hogy a kereskedelmi és iparkamarákban, azok igen komoly értéket jelentő tisztviselői karában, vezetőiben, élükön a budapesti kamara illusz­tris vezetőjével, a miniszter úr mindenkor meg­találta és megtalálja azokat a munkatársakat, akik teljesen átérezték, megértették az ő ter­veit és megbízható, dolgos katonáivá szegőd­tek azok gyakorlati végrehajtásában. Mindnyájan örömmel látjuk, hogy a minisz­ter úr programmjában szerepel a rendkívüli idők parancsolta átmeneti intézkedések mi­előbbi megszüntetése ' és a kereskedelmi és iparkamarák szervezetének olyan szabályozása, amely mind az érdekelteknek, mind a kor­mányzat céljainak megfelel. Köszönettel nyugtázzuk azt is, hogy a miniszter úr intenzíven foglalkozik a kereske­delem szervezeti kérdéseinek kapcsán a keres­kedők szabad érdekképviseleteinek reformja-

Next

/
Oldalképek
Tartalom